Borsszem Jankó. 3. évf. (1870) 105-156. sz. (január 2.-december 25.) [Hiány: 105., 110., 119., 130., 132., 146. sz.]

Leírás

Magyarországon az élclapok karrierje Jókai Mór kezdeményezése nyomán indult meg, aki 1858-ban Az Üstökös néven alapított újságot, mely ellenzéki nézeteit szatirikus hangnemben prezentálta, humoros képek kíséretében. Ezt követően hamarosan a Bolond Miksa is feltűnt az újságárusoknál, a kiegyezés enyhülő légköre pedig jóval több lehetőséget teremtett a hasonló jellegű lapok megalapításához. Ágai Adolf, az újság első szerkesztőjének bevallása szerint a Borsszem Jankó születése a kormányzó Deák-párthoz, közelebbről pedig Andrássy Gyula miniszterelnökhöz kötődött, aki Az Üstökös és a Bolond Miksa baloldali – tehát ellenzéki – fordulatát látva egy olyan élclapot akart alapítani, mely válaszol a ’48-as alapokon politizáló és bíráló körök támadásaira. Ágai 1896-ban írt visszaemlékezései szerint a kormányfő Ludassy Móricot bízta meg a megfelelő főszerkesztő és szerkesztőgárda megtalálásával, aki szinte véletlenül botlott bele a Borsszem Jankó későbbi első emberébe. Miként Ágai is írja visszaemlékezésében, a lap jobboldali, liberális szellemben készült, főszerkesztője ezért fontosnak tartotta, hogy vetélytársaival szemben inkább a nyugaton divatos formákat vegye át: a Borsszem Jankó megjelenésében, karikatúráival és cikkeivel ezért főleg a brit Punch és a német Fliegende Blätter felépítését másolta. Ehhez nélkülözhetetlen volt a század elején Magdeburgban feltalált cinkográfia alkalmazása, ezen technika segítségével ugyanis a lap karikatúráit és humoros rajzait a korábbi munkaidő törtrésze alatt lehetett reprodukálni. Az első számban Ágai még csak a munkafolyamatok összehangolásában vett részt, a bemutatkozó példány rajzai a baloldali élclapoknál is alkotó Jankó János, illetve a bécsi Kollarz tollából származtak, az írók között pedig ott találjuk többek között Vas Gereben, Gyulay Pál és Kecskeméthy Aurél nevét is.
Az első szám sikere után a vetélytársak megakadályozták, hogy Jankó a Borsszem Jankóban közölhesse rajzait, így Ágainak új rajzolót kellett keresnie, ami Magyarországon ebben az időben szinte lehetetlen feladat volt. Ennek következtében 1870-ig a cseh Karel Kliè készítette a karikatúrákat – ezután Jankó visszatért a Borsszem Jankóhoz –, ebben az időszakban pedig az újság belső felépítése is mindinkább kiforrott. Megszülettek az élclap később híressé vált karakterei, akik a magyar társadalom jellegzetes alakjait figurázták ki: ilyen volt a vidéki földesúr, Mokány Berci, Sanyaró Vendel köztisztviselő, Mihaszna András rendőr, a mucsaiak gyülekezete, vagy Spitzig Iczig, a zsidóság stílusjegyeit is magán viselő nagypolgár alakja. Ezeket a szereplőket túlnyomórészt a főszerkesztő találta ki, aki Csicseri Bors álnéven később újságíróként is részt vett a Borsszem Jankó munkálataiban. (Forrás: Rubicon online)