Szatirikus hetilap volt 1945 és 1992 között. Alapítását 1945 januárjában engedélyezte a debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormány. Nevét Gábor Andortól kapta. Történetének jó részében a Kádár János nevével fémjelzett rezsim „hivatalos” humorának fő sajtóterméke, évtizedeken keresztül az ország egyedüli vicclapja. Bekötve: XIV. évf., 1-52.

A „magyar keresztény értelmiség” egyik vezető orgánuma, a szélsőséges magyar nacionalizmus egyik fóruma volt. Milotay István és Pethő Sándor alapította. Bekötve: XVII. évf., 148., 149., 150., 151., 152., 153., 154., 155., 156., 157., 158., 159., 160., 161., 162., 163., 164., 165., 166., 167., 168., 169., 170., 171., 172., 173., 174., 175., 176., 177., 178., 179., 180., 181., 182., 183., 184., 185., 186., 187., 188., 189., 190., 191., 192., 193., 194., 195., 196., 197., 198. sz.

A „magyar keresztény értelmiség” egyik vezető orgánuma, a szélsőséges magyar nacionalizmus egyik fóruma volt. Milotay István és Pethő Sándor alapította. Bekötve: XVIII. évf.: 249., 250., 251., 252., 253., 254., 255., 256., 257., 258., 259., 260., 261., 262., 263., 264., 265., 266., 267., 268., 269., 270., 271., 272., 273., 274., 275., 276., 277., 278., 279., 280., 281., 282., 283., 284., 285., 286., 287., 288., 289., 290., 291,. 292., 293., 294., 295., 296., 297. sz.

1878. december 25-én Légrády Károly indította el az első egyértelműen üzleti alapon álló, mérsékelten konzervatív tömeglapot, a Pesti Hírlapot (a negyediket ezen a néven). Tulajdonosa a Légrády Testvérek kiadóvállalat. A lapalapításhoz a kaució egy részét Tisza Kálmán miniszterelnök tette le. A Pesti Hírlap célja a programadó vezércikk szerint: „…a magyar közönségnek egy jól és fürgén szerkesztett, minden hírt gyorsan közlő, olcsó napilapot nyújtani. Óbégatás helyett tettekre van szűkség” – jelezték már az első mondatok is a pragmatikus szemléletet. Bekötve: XXXVIII. évf., 333-363. sz.

Tolnai Világlapja (1901–1944), képes, irodalmi hetilap. 1901-ben alapította Tolnai Simon, főszerkesztője Sass Ignác. A dualizmus és a két világháború korának egyik legnépszerűbb hetilapja. Hogy minél szélesebb olvasóközönség felé tudjanak nyitni, a lapban egyszerre volt jelen a bulvár és a minőségi tartalom. Hétről hétre közölt színvonalas publicisztikákat, érdekes és színes tudósításokat, friss híreket és olvasmányos vagy épp elgondolkodtató szépirodalmat. A kor neves írói közül Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Kodolányi János szívesen publikáltak a lapban. A népszerű újság mellett Tolnai Simon könyvsorozatokat is indított (Tolnai Világkönyvtára, Világtörténete és Világlexikona), amelyeket előszeretettel vásárolt a műveltségre vágyó olvasóközönség. A Tolnai Világlapja 1944-ben, tulajdonosának halálával szűnt meg. Bekötve: 1., 6., 7., 10., 11., 12., 14., 18., 24., 25., 28., 30., 31., 32., 33., 35., 36., 40., 50. sz.

Tolnai Világlapja (1901–1944), képes, irodalmi hetilap. 1901-ben alapította Tolnai Simon, főszerkesztője Sass Ignác. A dualizmus és a két világháború korának egyik legnépszerűbb hetilapja. Hogy minél szélesebb olvasóközönség felé tudjanak nyitni, a lapban egyszerre volt jelen a bulvár és a minőségi tartalom. Hétről hétre közölt színvonalas publicisztikákat, érdekes és színes tudósításokat, friss híreket és olvasmányos vagy épp elgondolkodtató szépirodalmat. A kor neves írói közül Heltai Jenő, Krúdy Gyula, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Márai Sándor, Kodolányi János szívesen publikáltak a lapban. A népszerű újság mellett Tolnai Simon könyvsorozatokat is indított (Tolnai Világkönyvtára, Világtörténete és Világlexikona), amelyeket előszeretettel vásárolt a műveltségre vágyó olvasóközönség. A Tolnai Világlapja 1944-ben, tulajdonosának halálával szűnt meg. Bekötve: XXXVIII. évf.: 1., 19., 32., 42., 47., 48. sz., XXXIX. évf.: 1., 2., 5., 6., 12., 19., 21., 22., 29., 34., 41., 42., 46. sz.

Világ, Kis Ujság, Magyar Nemzet, Új Magyarország, Szabad Nép, Uj Szó, Tovább stb.