-
-
-
Kapudöngetők
01 000 Ft„A párizsi kommünnel (1871), A tőke megjelenésével (1867), az impresszionisták fellépésével (1870-es évek) merőben új folyamatok kezdődnek el. Ezek ugyan sokáig még nem változtatnak a fennálló renden: a kapitalizmus szilárdan áll, sőt új korszaka kezdődik az imperializmussal; a polgári filozófia sem szűnik meg, ekkor bontakoznak ki a pozitivista vagy a neokantiánus eszmék. Az akadémikus művészet pozícióit az impresszionisták fellépése nem töri meg, legalábbis az állami apparátus szemében. Mégis, a mélyben, a felszín látszólagos továbbfejlődése idején, évtizedről évtizedre egyre jelentősebb erők készülődnek.” Vadas József – Derkovits Gyula művére utaló – legújabb írása a magyar képzőművészet útját a társadalmi haladás, a progresszió szempontjából vázolja fel a XIX. század közepétől a Szocialista Képzőművész Csoport utolsó tevékenységéig, 1942-ig. Ez a kötet úttörő vállalkozás, mivel az időszak progresszív, társadalmi haladást sürgető művészetét nem monografikusan feldolgozva, hanem szelektáló-szintetikus módon tekinti át, és meggyőzően foglalja össze.
-
-
-
Magyar várak
02 000 FtVár állott, most kőhalom – a Himnusz e sora jelzi pontosan a magyar várak helyzetét. A történelmi Magyarország legjelentősebb emlékei, Pozsonytól Munkácsig és Vajdahunyadig a mai határokon kívül esnek. A megmaradtak nagy része rom, és pusztulásuk nem a törökök rovására írható; a magyar „rebellió”-tól – mellesleg nem ok nélkül – tartó Habsburg-csapatok rombolták le, robbantották fel őket. Alig van néhány olyan ép műemlék, mint például a siklósi várkastély vagy a gyulai téglaerődítmény. A fotóművészet – Gink Károly szeme és objektívje – azonban mégis képes arra, hogy érzékelhetővé tegye a láthatatlant. Vargha Balázs művelődéstörténeti esszéje és az egykori metszetek pedig megmutatják, milyenek voltak a mai kőhalmok akkor, amikor várként őrködtek a körülöttük fekvő falvak népének biztonsága felett.
-
-
Régi hangszerek
0600 FtA régi hangszerek nemcsak a zene történetének tárgyi emlékei, hanem esztétikailag értékes, önálló művészi alkotások. Gábry György kettős feladatot tűzött maga elé: szakmailag ismerteti és egyúttal műtárgyként mutatja be a magyarországi közgyűjteményekben, elsősorban a Nemzeti Múzeumban őrzött legérdekesebb és legszebb darabokat, amelyek addig a nagyközönség, de még a szakemberek előtt is ismeretlenek voltak. Itt publikálja első ízben Brandenburgi Katalin, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem feleségének kis virginálját, II. József gyermekkori csembalóját, a híres Esterházy-baritont, Beethoven és Liszt egyik zongoráját és más hangszerritkaságokat, és hozzájuk fűzi e művek nemegyszer regényes történetét.
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
