-
-
-
Az Alföld parasztsága
08 000 FtEz az írás nem teljes, aminthogy nincs is teljesség, mert a folyton változó életnek mindig új arca van. A világ változik, benne az emberek, tehát a parasztok is. Épen ezért reménytelen kísérlet egyszersmindenkorra érvényes leírást adni bármely társadalmi rétegről. Külön’ben is a leírást úgy néprajzi, mint szociográfiai téren megcsinálták már mások. Ez a mű tehát nem azt akarja bemutatni, hogy milyen az alföldi parasztság, hanem azt, hogy miért olyan, amilyen. Szempontjaim épen ezért határozottan társadalmiak. Meggyőződésem ugyanis, hogy a kollektív népi tulajdonságokat csak társadalomtudományi szemszögből lehet igazán meglátni és értékelni. Ez ad értelmet az esetleg helyesen meglátott dolgoknak. De épen ezért bizonyos, hogy nem mindenütt hasonlít a képhez a mai — polgári — valóság. Az, amit én keresek és bemutatok, az a felszín alatti igazi paraszti valóság, amely azonban ma már a paraszti osztálytagozódás és polgári kapitalista álkultúra behatolása miatt csak itt-ott, kis, falusi, tanyai és parasztkülvárosi népszigetekben van meg. De az bizonyos, hogy csak ezek a kis népszigetek mutatják már ma meg, hogy mi volt az alföldi parasztság. Azok a tulajdonságok hát, amiket felsorolok, nem az egész parasztság, hanem az igazi parasztságot jelentő kisparasztság és földmunkásság — ahogy én nevezem: „rideg paraszt- 6 ság“ tulajdonságai. De mert ebből áll az alföldi parasztság nagy többsége s ennek a sorsa érdekel ma mindenkit, ezért nem túlzás, ha azt mondom, hogy amit felsorolok, azok nemcsak az alföldi parasztság társadalmi, hanem egyben faji jellegét is meghatározzák. És ha így, ezen az úton sikerül az eredeti felszín alatti néparcot megmutatni, akkor nem vesznek kárba még az osztály- vagy faji elfogultság esetleges túlzásai sem, mert igazi értékeik a megismerés útján tudatosulnak. Ez az útja uí^anis annak, hogy önmagunkat megismerjük s hogy azt, ami bennünket kifejez, ami a miénk, vállaljuk, és kiteljesítsük, ami pedig idegen, ránkragadt, helyesebben hamis, nem hozzánkillő, azt mint kultúrpelyvát, társadalmi szemetet átengedjük a történelem szelének. Csak így teremthetünk magunknak saját létet és ezt kifejező saját kultúrát.
-
Dr Jekyll and Mr Hyde
0800 FtYou are walking through the streets of London. It is getting dark and you want to get home quickly. You enter a narrow sidestreet. Everything is quiet, but as you pass the dorr of a large, windowless building, you hear a key turning in the lock. A man comes out and looks at you. You have never seen him before, but you realize immediately that he hates you. You are shocked to discover, also, that you hate him. Who is this man that everybody hates? And why is coming out of the laboratory of the very respectable Dr Jekyll?
-
-
Székelyudvarhely
0800 FtValami mégis van benne: hívó és marasztaló, ami nemcsak a lokálpatrióta szíveket képes megdobogtatni. Lehet a környező dombok szelíd íve, mely oly régóta óvja a viharos széltől, ami évszázados fenyveseket képes letarolni a Hargitán; lehet a lombhullató erdők hűs árnyéka, vagy a Küküllő lágy lankái… Lehet sok igazság abban is, amit Mervyn Jones mond, hogy „a világ nem házakból, nem is palotákból, dokkokból, gyárakból, könyvekből és képekből áll. A világ férfiakból és nőkből áll, ahogyan a utcák vagy egy város is, férfiakból és nőkből. Minden élet hozzátesz valamit a világhoz.” De van valami urbanisztikai egyéniségében is: valami, ami egyértelművé teszi, hogy málladozhat imitt-amott a vakolat, nyújthatja olykor rongyos koldus a kezét, mégiscsak belül vagyunk Európa határain. Valami, amit nem lehet megmagyarázni, legalábbis nem definíció-szerűen. Szerény írásunk kísérlet arra, hogy közelebb kerüljünk a magyarázathoz.
-
Vác katolikus intézményei és épületei a török hódítás korában
03 000 FtA XV. század második felében Báthori Miklós püspök (1474-1506) által átalakított és megszépített Vácot majdnem változás nélkül találja a mohácsi katasztrófa. Mohács alól felvonuló török hadak a püspöki székhelyben kárt nem tesznek, erre nem lévén idejük, Buda végleges megszállását követő utolsó nagy német hadivállalkozás alkalmával (1542) azonban Vác sokat szenvedett. Brutus ugyan a püspöki székhely teljes pusztulásáról beszél, de ennek ellentmondanak az épületek és maguk az egykorúak. A megszállók a várat teljesen lefoglalják (1543-1544), ahonnan a keresztény lakosok kiszorulnak; a hatalom birtokosai ráteszik kezüket a város minden számbajöhető épületére is. Az egyházi intézmények megszünnek, az épületek üresen maradnak, s bennök a haderő és az igazgatás helyezkedik el. csak egy-egy épület (templom) vagy hely (temető) marad a keresztények kezén, melyek használatát a török hatóságok engedélyezik. Alig múlik el 1543 után egy évtized, Vácot már számottevő török véghelyek között emlegetik, s az marad a XVI. század végéig, amikor a keresztények kezébe jutván negyedszázadon át állandó szállást tart benne a magyar vitézi virtus, őrsége pedig „végeknek tüköri, kiknek vitézségét minden föld beszéli”; az ő idejökben fordul jobbra a véghely falai között meghúzódó keresztény lakosok sorsa. Mesterkedés folytán 1620-ban Vác gazdát cserélvén, újból hangos török végvár lesz belőle és a felszabadulás végéig (1686) „ez a Magyarország testébe mélyen bevágódó mohamedán ék” oly sok változáson esik át, hogy Báthori Miklós egykori, ékes püspöki székhelyéből alig marad valami hírmondónak. Ezért szerény ez a kis csokor, melyet a mult emlékeiből kötöttünk. Jól tudjuk, hiányos és töredékes a kép, melyet nyújtottunk, de egy-egy odavetett feljegyzés pislákoló fénye mellett jártuk utunkat.