Első ízben 1951-52-ben jelent meg a Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból című kétkötetes egyetemi segédkönyv, amely a magyar szakos egyetemi hallgatók tanulmányaihoz szükséges legfontosabb régi irodalmi alkotások vagy szemelvények közreadását tűzte ki célul. A kötetek második, javított és átdolgozott kiadása – Klaniczay Tibor munkájaként – 1963-64-ben látott napvilágot, s közel negyedszázadon át hasznosan szolgálta a magyar szakos tanárképzés ügyét. A második kiadás már támaszkodhatott a hatkötetes akadémiai kézikönyv eredményeire, hasznosíthatta annak periodizációs elveit, új megállapításait és szövegkritikai észrevételeit egyaránt.
A régi magyar irodalom örvendetesen fellendülő kutatása természetesen az elmúlt két és fél évtizedben ismét új eredményeket hozott. Megsokszorozódott a szövegkiadások száma, újonnan felfedezett vagy elfeledett művek váltak hozzáférhetővé, adataink, ismereteink is gyarapodtak, árnyaltabbá váltak. Mindez indokolttá tette a könyvárusi forgalomból amúgy is teljesen kifogyott szöveggyűjtemény harmadik kiadásának napirendre tűzését, átdolgozott, korszerűsített változatának elkészítését.
Jelen kötet a magyarországi reneszánsz korszak (1450-1640) irodalmát igyekszik átfogó igénnyel bemutatni.