-
-
-
Párizs könnyei
0„Párizs. Ezt a fogalmat magyarázni nem kell. Elhagyni és megérkezni oda, élni keserveit, gyönyöreit, vagy éppen vágyakozni utána. Ebben a könyvben verseket talál az olvasó, azoktól, akik nem konzervdobozból lélegezték be messziről levegőjét. Nekem a Shakespeare and Co. Könyvesboltnál kezdődik, ahol az ott vásárolt könyvekbe a francia nullkilométer pecsétjét ütik be. Több ez mint jelkép.” (Takács Antal)
-
-
-
Rubáíját
0Japán fűzésű lapokkal, a szövegoldalakon Szász Endre grafikáival. A könyvet Szántó Tibor tervezte.
Omar Khajjám verseinek a bor és a szerelem az állandóan visszatérő motívumai, szinte valamennyi négysorosa, Rubái-ja buzdítás az életörömre, lázadás a vaksors esztelen kegyetlensége ellen. A mennyei Fazekas, aki összetöri alkotásait, a földi fazekasmester, aki királyok porából gyúrja fazekát, a rózsa lehulló szirma, az ifjúság elmúlása egyetlen megoldást sugall számára: „igyál! igyál! – holnap holt ajakad a föld alól kupát hiába kér!” Szabó Lőrinc három ízben fordította le – Fitzgerald angol átköltése nyomán – a XII. század nagy perzsa költőjének négysorosait. Az első változat 1920-ban jelent meg: lendületes, tekintélyeket nem ismerő, virtuóz formakezelésű szabad átültetés. A második változat tíz évvel későbbről származik, és 1965-ig mindössze egyszer, néhány példányban, kézirat gyanánt került kiadásra. Kötetünk ezt a fordítást tartalmazza – nemcsak irodalmi különlegessége miatt, hanem azért is, mert ez közelíti meg legjobban a perzsa eredeti hangvételét és szellemét. Az utolsó – 1943-ban megjelent – változat hangulatilag is Fitzgerald angol szövegét követi. Kötetünket Szász Endre külföldi kiállításokon is nagy sikert aratott rajzai díszítik. -
-
-
Széttépett évszázad
0…A vasuthoz katonabandával megyünk. Valószinüleg az ezred pótlására fogunk menni ahol jó helyünk lesz.
Ne aggódjanak miattam semmit mert hiszen most győzünk minden vonalon, hát nekem is illik ebben a győzelemben részt venni, s nekem is győzni kell mindenek felett, mert az élet még sok feladatot tart az én számomra.
Különben majd írni fogok amikor lehet, a megnyugtatásukra. Ha pedig meg halok ott ahol Magyarországnak már annyi derék fia halt meg, nyugodjanak bele, hisz olyan eszméért küzdeni és meghalni szép dolog mint amilyenért milliók küzdenek!
Tartsanak meg az emlékezetükben s néha-néha gondoljanak rám is…