„Párizs. Ezt a fogalmat magyarázni nem kell. Elhagyni és megérkezni oda, élni keserveit, gyönyöreit, vagy éppen vágyakozni utána. Ebben a könyvben verseket talál az olvasó, azoktól, akik nem konzervdobozból lélegezték be messziről levegőjét. Nekem a Shakespeare and Co. Könyvesboltnál kezdődik, ahol az ott vásárolt könyvekbe a francia nullkilométer pecsétjét ütik be. Több ez mint jelkép.” (Takács Antal)

Japán fűzésű lapokkal, a szövegoldalakon Szász Endre grafikáival. A könyvet Szántó Tibor tervezte.
Omar Khajjám verseinek a bor és a szerelem az állandóan visszatérő motívumai, szinte valamennyi négysorosa, Rubái-ja buzdítás az életörömre, lázadás a vaksors esztelen kegyetlensége ellen. A mennyei Fazekas, aki összetöri alkotásait, a földi fazekasmester, aki királyok porából gyúrja fazekát, a rózsa lehulló szirma, az ifjúság elmúlása egyetlen megoldást sugall számára: „igyál! igyál! – holnap holt ajakad a föld alól kupát hiába kér!” Szabó Lőrinc három ízben fordította le – Fitzgerald angol átköltése nyomán – a XII. század nagy perzsa költőjének négysorosait. Az első változat 1920-ban jelent meg: lendületes, tekintélyeket nem ismerő, virtuóz formakezelésű szabad átültetés. A második változat tíz évvel későbbről származik, és 1965-ig mindössze egyszer, néhány példányban, kézirat gyanánt került kiadásra. Kötetünk ezt a fordítást tartalmazza – nemcsak irodalmi különlegessége miatt, hanem azért is, mert ez közelíti meg legjobban a perzsa eredeti hangvételét és szellemét. Az utolsó – 1943-ban megjelent – változat hangulatilag is Fitzgerald angol szövegét követi. Kötetünket Szász Endre külföldi kiállításokon is nagy sikert aratott rajzai díszítik.