-
A csodálatos hullámok
01 500 FtUrai vagyunk-e valóban a világnak? Látszólag uralkodunk rajta. Betelepítjük a földet, de ugyanakkor pusztítjuk is. Megsemmisítjük, ami nem tetszik és felépítjük, amit hasznosnak tartunk. Feltárjuk a hegyeket, áthidaljuk az időt és a teret. Kutatók hatolnak az atomok világába, mikroszkópjaik az anyag építőköveit, teleszkópjaik a világűr távoli csillagjait kutatják. Ismeretünk széleskörű és szétágazó. Rendkívül büszkék vagyunk hatalmunkra és tudásunkra. Pedig mindez csak szegényes töredék, csak apró részletek ismerete… Mit tudunk vájjon arról a titokzatos hatalomról, amely madarainkat az őszi Európa kietlenségéből a meleg déli tájak felé hajtja? Sejteni véltük, sőt csaknem biztosra vettük, hogy ismerjük azt a természeti törvényt, amelynek engedelmeskednek. Néhány európai ember kísérletképen fecskéket vitt magával az örök nyár hónába, a déli tenger egy szigetére…
-
A detektívek órája
0800 FtI. Az érzékelhető határán vagy a törvényszéki szerológia útja
II. Nyomok a homokban vagy az igazságügyi kémia és biológia szakaszai -
A zen meg a motorkerékpár-ápolás művészete
02 800 Ft15 éve sikerkönyv ez a mű Amerikában és világszerte. Egyetemisták, értelmiségiek „bibliája”, vezérlő kalauza, a legkülönfélébb irodalomkedvelők emlékezetes olvasmánya. Hirét és népszerűségét nem véletlenül hasonlitják Salinger Zabhegyezőjéhez, Kerouac Útonjához. Se nem igazán regény, se nem igazán esszé. Hosszú és lenyűgöző elmélkedés az emberi civilizáció mai sorskérdéseiről – egy pikareszkkaland meséjébe ágyazva. A főszereplők motorkerékpáron vágnak neki Amerikának, hogy prérin és hegyeken át eljussanak a nyugati partra. Útközben sok mindent megtudunk technikáról és természetről, egyéniségről és tömeglélektanról, „klasszikus” és „romantikus” gondolkodásról, a bonyolult világ és bonyolult lélek egyoldalú szemlélésének és elemzésének veszélyeiről, valamint a könyv központi témájáról – a Minőségről.
-
-
-
Bara Margit tekintete
04 000 Ft„…() több Bara Margit nem fog születni, nem fog tündökölni, s nem fog eltűnni előlünk úgy, hogy mégis örökre megmaradjon. Bara Margit a gyöngyvászon egyszeri királynője, koronája nem hullt le, talán mert látni se láttuk, hogy fejére illesztették – hiszen mindig ott volt, ugye? Ezért aztán megmaradt olyannak, amilyennek mutatta magát.” – írja a színésznőről a kötet szerkesztője, Kocsis L. Mihály.
-
Magyar élet Felvidéken
04 000 FtA pánszlávizmus egy politikai, társadalmi és tudományos-kulturális mozgalom, amelynek célja a szláv népek politikai, társadalmi és kulturális egységének megteremtése, erősítése…” Rudnay Egyed ‘A pánszlávizmus’ című, ebben a könyvben szereplő írása alapján azonban más szempontból vizsgálja, miszerint a pánszlávizmus életre hívója Mária Terézia, hirdetője és terjesztője a német Johann Gottfried Herder, támogatói a Habsburgok és haszonélvezői a szlávok voltak… Legfőbb célja Magyarország idegen nyelvű, de magyar eredetű és múltú állampolgáraival egy idegen múlt és tudat elfogadtatása volt. Eszközei voltak – az anyagi előnyökön kívül – a magyar múlt lealacsonyítása és megtagadása, amellyel egy időben a szlávok számára egy sohasem létezett, kívánatosan dicső múlt teremtése és elhitetése volt a cél az egész világgal. „Úgy iktatták, tudományos megvitatás nélkül, a pánszlávizmus tanait a bécsi, meg a többi német egyetem tananyagába, ahogy azokat Johann Gottfried Herder terjesztette és lefektette, anélkül, hogy egyetlen ilyen irányú kívánság vagy panasz szláv oldalról elhangzott volna’… A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él. A középkorban egyrészt Magyarország déli vármegyéit (Verőce, Pozsega, Szerém, Bács, Torontál, Temes, Keve), másrészt a Dunán, illetve Száván túli bánságokat (Ozorai, Sói, Macsói, Szörényi) értették alatta. Szent István korában még mint Alvidék volt ismert. A török hódoltság kora után kezdték újra használni a kifejezést, ám a 18. századtól 1920-ig csak Bácska és a Bánság területét, az akkori Magyarország déli részét jelölték vele. A trianoni békeszerződés életbe lépésével, 1920-tól a Magyarországtól Jugoszláviához csatolt területeket nevezték Délvidéknek. A második világháború alatt Jugoszláviától Magyarországhoz visszacsatolt országrészt (Dél-Bácska, Drávaszög, Muraköz és Muravidék) „az anyaországhoz visszatért délvidéki területnek” nevezték. Ugyanakkor a Bánság Romániához került nagyobb részét ettől kezdve már nem értették a Délvidék fogalmába. A mai magyar szóhasználatban a Délvidék alatt – nem pontosan körülhatárolt földrajzi területként – Szerbia északi, Kárpát-medencei részét értjük (Vajdaság, belgrádi régió, Macsói-sík), gyakran Kelet-Horvátországot (Drávaszög, Nyugat-Szerémség) is beleértve. A köznapi beszédben ugyanakkor néha csak szűkebb értelemben, „Vajdaság”-ként említjük. Politikai kifejezésként a „délvidéki magyarokat” vagy a vajdasági magyarokat jelenti, tágabb értelemben a vajdasági, horvátországi és szlovéniai magyarokat
-
Száz év magány
01 200 FtGabriel Garcia Márquez regénye azok közé a művek közé tartozik, amelyek maradéktalanul igazolják jó előre beharangozott világhírüket. A vágy, a szenvedély varázslatos, leigázó és fölszabadító erejéről ritkán olvashatunk oly gyönyörű sorokat, mint a Száz év magány lapjain. Az örökké visszatérő gyötrelmet és beteljesülést hozó szerelemben García Marquez a magány és reménytelenség ellenszerét találja meg, a ez teszi a tragikus történetet legmélyebb mondanivalójában optimistává. Gabriel Garcia Marquez élményeinek forrása – nyilatkozatai szerint – a gyermekkor. Egy ősrégi hagyományokat elevenen őrző kis kolumbiai falu mindennapi élete s a nagyszülők meséiben megelevenedő múltja csodálatos képeivel benépesítette a gyerekkor képzeletvilágát. S aztán évtizedeken át kísérletezik azzal hogy formába öntse élményeit. Végül 1965-ben a Mexicóból Acapulcóba vezető országúton hirtelen egyetlen pillanat alatt megjelenik előtte „regényfolyója”. „annyira kész volt, hogy szóról szóra lediktálhattam volna” – mondja. Hazament, bezárkózott, és tizennyolc hónap alatt megírta a Száz év magány-t – sokak szerint a legjobb latin-amerikai regényt.
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
