-
„Áll az idő és máll a tér”
01 800 Ft… és a hadifogságból (1915-1920) Babits István a költő fiatalabb testvére volt. 1895-ben született Pécsett, ahol ekkor családja élt, idősebb Babits Mihály ugyanis ebben az évben a Pécsi Királyi Táblabíróságon dolgozott. Miután azonban apja születése után három évvel meghalt, az anya két fiatalabb gyerekével visszaköltözött Szekszárdra a családi házba. Babits István Szekszárdon kezdte iskoláit, majd a család hagyományait követve a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be. Azonban csak az első két évet végezhette el, mert az 1914 júniusának végén eldördült szarajevói lövés következményei teljesen megváltoztatták Európa népeinek életét – és az övét is. Bevonul, s bizonyára maga sem gondolta, hogy csak 5 év múlva fogja viszontlátni Szekszárdot. A kiképzése, illetve a hadifogsága alatt írt és hazaküldött levelei a vele történt eseményeken túl azért fontosak és érdekesek, mert a sokáig tabuként kezelt, s emiatt nem kutatott és nem ismert, századforduló utáni vidéki értelmiség egyik rétegének közgondolkodására, a magyarság Monarchián belüli helyzetére és a Monarchiát Európai többi államaihoz fűző viszonyaira vetnek fényt.
-
A barokk
01 800 FtBevezető: A XVII. század volt az európai szellem egyik leg- fontosabb élménye. Egész modern műveltségünk ennek a kornak termékeny talajából nőtt ki. E század tapasztalatai döntően határozták meg az utána következő korok szemléletét is. Háborúi és békekötései alakították ki Európa mai képét.
-
A Jegyesek
0800 FtEgy Milánó környéki faluban, a XVII. század első felében egy fiatal mátkapár készül boldogan az esküvőre; kihirdették már őket, elkészült a kelengye is, már csak a papi áldás van hátra. Miért kezd hát egyszerre homályos magyarázkodásba, miért húzza-halasztja a szertartást a nyájas-kenetes don Abbondio tisztelendő úr? Renzo és Lucia nem tudják még, hogy a környék mindenható urának brávói fenyegették meg a papot, hogy ő áll boldogságuk útjába, mert szemet vetett a szép Luciára. S nem sejtik azt sem, mikor szülőfalujukból éjten-éjjel elmenekülnek, hogy mennyi hányattatás vár még rájuk, hogy egyszerű sorsukba beavatkoznak egy számukra ismeretlen világ hatalmai, jók és gonoszak, nagyurak és egyházi méltóságok, mindenre kész haramiák, lelketlen poroszlók – és hősünket egyszer csak sodorni kezdi a történelem: tanúja a nevezetes milánói éhségtüntetésnek, az 1630-as nagy pestisjárványnak, az olasz fejedelemségek, a spanyol és osztrák hódítók fel-fellobbanó marakodásának. S milyen színesen, milyen drámai erővel jeleníti meg Manzoni a történelem és a személyes sors megsűrűsödő pillanatait! Milyen éles szemmel néz az emberi lélek mélyeire, milyen nagyszerűen festi hőseit, nemes indulatok, apró gyarlóságok, gonosz szenvedélyek hordozóit!
-
Egy kegyvesztett visszaemlékezései
01 500 FtSzergej Juljevics Vitte emlékiratai az orosz történelem egyik legmozgalmasabb korszakának, a cárizmus utolsó évtizedeinek eseményeit idézik fel. Vitte magasba ívelő karrierje III. Sándor cár idején kezdődött. hosszú esztendőkig szolgált az orosz vasutaknál vezető beosztásban, amikor egy véletlen folytán rá irányult az uralkodó figyelme. Rövid ideig tartó minisztériumi működése után kinevezte közlekedésügyi miniszterré, majd hamarosan pénzügyminiszterré. Ezt a pozíciót töltötte be III. Sándor haláláig, sőt azon túl is, mert az új uralkodó, II. Miklós megtartotta apja pénzügyminiszterét, aki akkor már tekintélyes és tapasztalt államférfinak számított. Idővel azonban az uralkodó elhidegült tőle, mert számára Vitte túlságosan liberális gondolkodásúnak bizonyult. Leváltotta pénzügyminiszteri posztjáról, és kinevezte a Miniszteri Bizottság elnökévé, ami addigi funkciójához képest kegyvesztésnek számított. …
-