-
A bujdosók nyomában
0Rodostó és Zágon hallatán II. Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen jut az eszébe minden magyarnak: Rodostóban a Rákóczi-múzeum, Zágonban a két terebélyes tölgyfa, melyek közelében Mikes Kelemen szülőháza állt egykor. Azt már kevesen tudják, hogy a Franciaországból Törökországba érkező bujdosók először nem Rodostóban, hanem a Dardanellák európai partján fekvő Gallipoliban (ma Gelibolu) értek partot. Innen két és fél évig tartott az a szárazföldi út, melyet lovas szekerekkel és lóháton tettek meg Yeniköyig, ahonnan aztán ismét hajóval folytatták útjukat Rodostóig, ahol 1720. április 21-én értek partot.
Ezen az úton szegődünk melléjük ma, 287 év múltán, útmutatóul Mikes leveleit híva segítségül. -
A Muravidéki magyarság 1918-1941
0A szlovéniai Muravidék magyar közössége a Magyarországgal szomszédos hét országban élő magyar kisebbségek közül a határon túli magyar” világon belül sohasem tartozott az elkényeztetettek közé. A két világháború közt, majd a második világháború után is a délszláv állam arra törekedett, hogy felgyorsítsa az asszimilációs folyamatokat, a határmenti helyzet pedig egészen a legutóbbi időkig elsősorban szintén kizárólag hátrányok forrása volt a magyar közösség számára. Az anyaország figyelme is érthető okok miatt sokkal inkább a nagy lélekszámú erdélyi, felvidéki, vajdasági magyar kisebbségekre irányult. Ilyen és hasonló történeti okok miatt hosszú évtizedeken keresztül peremhelyzetben élő „peremmagyarokként” éltek a muravidékiek.
-
Baksai József
0Részlet a könyvből: „Baksai József művészetének kulcsszava a dualitás, a kettősség. Ez megnyilvánul egyrészt alkotói módszerében, az ábrázolt témákban és az alkalmazott technikákban egyaránt. Egyrészt képtárgyai között megtalálhatók az antik mitológia szereplői, az ókori görög, egyiptomi vagy krétai történetekre utaló motívumok, illetve az Ó- és Újszövetség mozzanatai, szimbolikus alakjai is. Sőt gyakran jelenít meg olyan figurákat, amelyek egyszerre utalnak profán és szakrális tartalmakra. Ezt erősíti asszociációs munkamódszere. Ugyanis Baksai József soha nem csak azt mondja ki egyértelműen, amit kifejezni szándékozik. Azaz az elsődleges tartalmakon túl minden művéhez járul egy másik, látszólag az elsővel ellentétes értelmezés is. A nézőt, a megjelenített elemek asszociatív társítása vezeti el az alkotó számára lényeges, de első megközelítésben konkrétan nem látható, illetve nem nyilvánvaló momentumok felfedezéséhez. Filozofikus spekulációra azonban nincs szükség, hogy megértsük műveit, hiszen többek között a címadással, és komplementer fogalmakat felidéző asszociációs módszerével is irányítja a befogadói folyamatot.”
-
Makovecz Imre
0Hat évvel ezelőtt jelent meg először átfogó ismertetés Makovecz Imre munkáságáról. Azóta angolul és németül látott napvilágot egy-egy monográfia Edwin Heathcote és Anthony Tischhauser tollából. A jelen kötet a korábbihoz hasonlóan bemutatja terveit és épületeit – természetesen a legutóbbi évek munkáit is -, és az építész saját írásai, interjúi, róla szóló írások alapján ad képet az építészet területén jóval túlterjedő érdeklődéséről, amely nélkül az építés drámáját végigkísérni – meggyőződése szerint – lehetetlen. Az Olvasó a szigorú időrendbe illesztett dokumentumokat követve bepillantást nyerhet a mindeddig legnagyobb nemzetközi ismertségnek és elismertségnek örvendő magyar építész szakmai kísérleteibe, pedagógiai gyakorlatába, szociális gondolkodásába és az építészetét meghatározó világnézeti, szakmai felfogásába. A könyv értékes adalékokkal szolgál mind az építészet, mind a huszadik század utolsó negyven évének története iránt érdeklődők számára, hisz Makovecz Imre tevékenysége, gondolkodása, szabadságértelmezése a magyar építészet és a társadalmi események alakulásában egyaránt meghatározó.
-