-
Erdélyi menyegző
02 000 Ft1608 november, Kolozsvár. A város Báthory Anna esküvőjére készülődik. A fejedelem tizennégy éves húgát családja és a hagyományok tiszteletére nevelték… Vajon engedelmes araként vagy lázadó özvegyként teljesíti be sorsát? Hogyan küzd a három részre szakadt ország politikai játszmái közepette egy fiatal lány a hatalommal bíró férfiak szerelme, érdekei és kapzsisága ellen? Boldog fiatalasszony vagy „ördög, gyilkos kurva”, ahogy az új fejedelem nevezi? Erdély és Magyarország a XVII. század elején a politikai intrikák és álandó háborúskodások világa. Hitviták, árulások és érdekházasságok döntik el országrészek sorsát. A végvárakban, az ostromlott falak mögött jelenésekről, családi átkokról, mérgezésekről és testvérszerelemről suttognak… Ugron Zsolna regénye a 17. század egyik leghírhedtebb, legtitokzatosabb alakját, a bűbájos boszorkányt, Báthory Annát idézi meg. A körülrajongott és gyűlölt Báthoryak világát, melyben az árulások, parancsszóra elhált szerelmek és politikai gyilkosságok közepette egy asszony boldog akart lenni.
-
Följegyzések
0600 FtHatvanadik évébe lépett a művész, amikor belső szükségét érezte annak, hogy ecsettel, tollal, ceruzával – mint bármikor kézügyben lévő modellt: önmagát megörökítő képek, rajzok, vázlatok után az írott emlékezés műfaját is megpróbálva szembenézzen addigi életével. Aztán újabb két évtizedre fiókba zárt a papírra vetett és gépiratba áttett Följegyzéseket, s csak nem sokkal halála előtt húzta elő és bízta barátaira, s általuk a közösségre, amelyből vétetett. Most íme, itt az írott önarckép. Nem szépírói babérokra pályázik benne a művészként és immár mindenéképpen halhatatlan Nagy Imre, hanem a parasztsorsból világhírű művésszé válás és a hírnév magasságában is népéhez tartozás emberi vallomását írja meg mindnyájunk számára – tanúság gyanánt.
-
-
-
Napkeletről
03 600 FtÜDV AZ OLVASÓNAK
Maholnap tizenhárom esztendeje lesz, hogy e könyv első kiadása megjelent, mégpedig azzal a vidám bizodalommal, hogy nem fog észrevétlenül, részvétlenül penészedni a könyvesboltok rejtett zúgaiban. És csakugyan e könyv nem jutott a hivatlan vendég sorsára, sőt nem egy helyen régi jóbarátként köszöntötték.
Hogy akadt olyan kritikusom is, aki azt írta rólam, hogy maradi gondolkozású vagyok, hogy nemzeti eszményekért, vitézi -erényekért való rajongásom a huszadik században egyenesen érthetetlen, mert ilyen ósdi erényekre többé szükség nem lesz: azon én akkor sem csodálkoztam, ma sem csodálkozom. Hogyan is volna elképzelhető, hogy éppen a legszentebb földi szentségnek, a Hazának, s az erények erényének, a vitézségnek, ne volnának ellenségei, mégpedig ádáz, konok, alattomos ellenségei ezen a mi szerencsétlen sártekénken?! -