-
-
-
ArtDesigner. A magyar formatervezés fél évszázada
0Az elmúlt fél évszázad magyar formatervezéséről szóló kötet mintavételül szolgál egy ellentmondásos korszak tervezőművészetének sajátos szakterületéről.
Több mint negyven év sikeres tervezési időszak után tanúi lehettünk, hogyan omlott össze a biztosnak állított ideológiára épülő politikai hatalom, a tartósnak látszó gazdaság, vele együtt a megélhetést jelentő hazai ipari szerkezet.
Elismert tervezők hogyan tudtak megküzdeni a megváltozott körülményekkel. A három nemzedéket átfogó kötet jól tükrözi a hazai formatervezés sajátosságát, a design szemléletbeli alakulását. -
-
Az orvos-genetikus szemével
0Az ismert szerző ebben a könyvében a genetika szabályszerűségeit híres emberek, nevezetes művek példáján próbálja érzékeltetni. A genetikus szemével nézi a múzeumokban a világhírű festményeket, olvassa József Attila verseit; számára Madách Imre alkotása nemcsak irodalmi élmény, hanem a kor genetikai ismereteinek példatára is, a testi adottságok és a személyiség összefüggéseit egy Shakespeare-dráma vagy Andersen-mese olvastán gondolkodtatják el, s elmebeteg zsenik alkotásai is genetikai képzettársításokra készteti.
-
Bukovinai székely népmesék III.
0Palkó József (Lüle Jóskacska), Kovács (Ráfi) Péter, László Györgyné (Pius Gyurkáné), Derék (Jádri) Károly meséi.
-
Céhládától az adatbázisig
0Veszprém 1971 óta (közel 40 éve) az ipartörténeti kutatások központjának mondható. A Veszprém Megyei Levéltár és a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Bizottságának Kézműves-ipartörténeti Munkabizottsága 1974 óta rendez konferenciákat, rövid időn belül a hazai és a nemzetközi tudományos közvélemény számára is figyelemre méltó tényező lett. E konferenciák hívták fel a figyelmet a levéltári források feltárásának szükségességére. Tanulmánykötetünk a 2010. május 7-én Veszprémben megrendezett XI. szimpózium levéltári források feltárásával kapcsolatos előadásait tartalmazza.
A megjelentetett kötet egyrészt abban nyújt jelentős segítséget a témával foglalkozó kutatók számára, hogy az eddig ismeretlen határon túli (felvidéki, erdélyi, bácskai, bánáti) levéltári anyagokra hívja fel a figyelmet és a hazai kutatás számára ismeretlen könyvészeti anyagot, teljességre törekvõ bibliográfiát nyújt át a téma iránt érdeklődők számára. Másrészt összefoglalja a hazai ipartörténeti kutatás utóbbi tíz évének legfontosabb eredményeit új szempontokra, forráscsoportokra irányítva figyelmünket. -
-
Ha a férfi beszélni tudna…
0Szeretnék a férfiak, ha a barátnőjük vagy a feleségük értené őket? Természetesen. Segíthet ebben ez a könyv? Persze. Örüljünk annak, hogy a szerző – Alon Gratch pszichiáter – végre az empátiát támogatja a női praktikák, trükk és fondorlat helyett? De még mennyire! Gratch nem nézi hülyének női olvasóit. És nem ábrázolja önző, szexőrült, státuszbolond gyerekeknek a férfiakat. Nem jön elő holmi lila kommunikációelméletekkel. Ez a könyv más. Izgalmas, olykor döbbenetes esettörténetek segítségével mutatja be a férfi lélektanának hét jellemző vonását (szégyen, bizonytalanság, érzelmi távolság, önpusztítás stb.), így tárva fel a férfiak legfájdalmasabb érzéseinek gyökereit. Mert ők igenis szeretnének beszélni érzéseikről, olykor beszélnek is, csakhogy más nyelvet használnak. Ennek megfejtésében segít a szerző, aki hangsúlyozza: ha megértő, elfogadó és szeretetteljes környezetet teremtünk a társunknak (párkapcsolatban, munkahelyen vagy a társasági életben), akkor a férfi igenis megnyílik és az általa beszélt nyelv lefordítható.
-
Hauszmann Alajos
0Hauszmann a magyarországi építészoktatás egyik megteremtője, nagyhatású professzor, akinek keze alól a századforduló különféle stílusáramlatainak legjelesebb képviselői kerültek ki. Műtermében a korszak sok hírnevessé vált építésze nyert szakmai kiképzést. A dualista monarchia reprezentatív középületeinek tervezője, az ő rajzasztalán született meg a Kúria (ma Néprajzi Múzeum), a New York-palota terve, és az ő nevéhez fűződik több korszerű épülettípus megalkotása, közöttük a pavilonos rendszerű kórházaké. Fő műve a XIX. század végének a Parlament mellett legjelentősebb építkezése, a budai királyi palota, amely a Parlamentéhez hasonló igényességgel készült, amit azonban ma már csak fényképeken tanulmányozhatunk. Hauszmann az építészet megújulásának korában alkotott, a történeti stílusok és a modern építészet határán. Életművére – terveire éppúgy, mint elméleti írásaira – ez a változás nyomja rá bélyegét. Bár historizáló épületei a reneszánsztól a barokkon át egy szecessziós hatás megjelenéséig ívelnek, a neoreneszánsz stílus legkövetkezetesebb harcosának tekinthetjük, aki élete végéig kitartott amellett, hogy a modern kor újfajta építészeti és társadalmi feladatait a reneszánsz stílus korszerű alkalmazásával lehet a legcélszerűbben megoldani. Saját kísérleteivel és újításaival kívánta igazolni, hogy az új anyagok és új szerkezetek összeegyeztethetők a reneszánsz szellemével. Czagány István építészettörténész, Hauszmann egyik legalaposabb kutatója harminc éve úgy ítélte meg, hogy a Hauszmann-monográfia megírása nem várathat magára, mert egyre nehezebb lesz az egyre fogyó emlékeket számba venni és bemutatni. Ezen összefoglaló műnek hiányában tartottuk időszerűnek e dokumentum-válogatás megjelentetését, mely sok ismeretlen, nehezen hozzáférhető szöveget és képet tesz közkinccsé, és talán ösztönözni is képes a komolyabb kutatások megkezdését.
-
Hókuszpókusz
0Kurt Vonnegut kötete egy nagy amerikai börtönben játszódik. A börtönt japánok működtetik – bérmunkában. Csupa feketét őriznek itt. A börtönnel átellenben amerikai egyetem – csupa fehér bőrű, gazdag diák jár ide. A börtönben váratlanul lázadás tör ki. A lázadást – véletlenül – egy fehér ember szervezi. Ugyanaz, aki nemrégen még a szomszédos egyetemen tanított, majd pedig a börtönben lett nevelőtiszt. Ki ő?
Nos, miatta érdemes elolvasni ezt a könyvet. -