• A Balatontól a Bakonyig

    0

    Látótávolságra álló középkori templomok. Hatalmas falakkal megmaradt, festői templomromok. Gizelláról és Margitról mesélő Veszprém. Az annyiszor megénekelt Tihany. Kinizsi Pál Nagyvázsonya. Titokzatos pálos kolostorok. Káprázatos romantika Felsőörsön. Pompás kapuzatok Litéren, Monoszlón és Kéttornyúlakon. Öskü körtemploma. Veszprém, Inota és Somlószőlős freskói. Elképesztő gazdagság igen kis területen: 118 templom vagy templomrom 83 településen, majd 5OO fotóval bemutatva. És a díszlet: dombok és hegyek, Balaton-part, szépen karbantartott falusi házak, szőlőskertek…

    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • A dzsungel könyve

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • A Földgömb XII. évf.

    0
    8 000 Ft
    Tovább olvasom
  • A kártya titka

    0

    Jostein Gaarder nevét a Sofie világa című, gyerekeknek írt filozófiatörténete tette világszerte ismertté. A kártya titka is filozófiai kérdéseket boncolgat, s elsősorban arra keresi a választ, hogy kik vagyunk valójában, és honnan jöttünk. A regény kamasz hőse, Hans Thomas Görögország felé utazik édesapjával, hogy megkeressék a fiú édesanyját, aki elhagyta őket. Az utazás egyik állomásán a városka öreg pékmestere négy zsömlét ad Hans Thomasnak, aki az egyik zsömlében titokzatos könyvet talál. A zsömlekönyv rejtélyes családregény, s Hans Thomas lassan rájön, hogy a saját családtörténetét olvassa. Megtudja, hogy kik voltak a nagyszülei, hogyan találtak egymásra szülei, s miért hagyta el őket az édesanyja. Különös kártyajáték folyik: 52 kártyalap elevenedik meg, hogy Hans Thomas megérthesse, ki is ő valójában, s ki az a titokzatos Joker, aki „túl sokat gondolkodik, s túl sokat tud”. Miközben a fiú maga is résztvevője, szereplője lesz a családregénynek, útjuk is a végéhez ér: de vajon sikerül-e hazavinni a gyönyörű mamát? Ő vajon tudja-e, hogy kicsoda is tulajdonképpen, s tudja-e már Apa, Hans Thomas, s tudjuk-e mi is, mindannyian?

    1 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Amerikai magyar történetek

    0

    A felismerés, hogy történelmünk során sok magyar szóródott szét a nagyvilágban – már régen megszületett. A második világháború után ez egy ideig elfelejtődött, de az utóbbi időben gyakran hallunk a diaszpóráról. Ennek következtében sok százezer magyar került az Újvilágba – hosszabb-rövidebb időre vagy végleg, és „amerikai magyarok” lettek. Amerikai szociológusok már a századforduló táján megállapították, hogy egyetlen nép fiai sem ragaszkodnak annyira szülőhazájukhoz, mint a magyarok. Okait azóta is kutatják, igyekeznek magyarázatot találni erre, de eredményre ez idáig nem jutottak.

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Attila nagykirály, a négy világtáj ura és hunjai

    0

    Amióta Róma isteneknek kezdte nevezni császárait, mind isteneinek, mind császárainak nagyon aláhanyatlott a hatalma. A bálványok oltárait lerombolni eljött az „Isten fia”, és a császárok trónjait ledönteni eljött az „Isten ostora”, a „Világ pörölye”. 434. – 453. Attila királysága: nagykirály, azaz caesar/császár. Attila jó politikus volt, elismertette magát népe és a rómaiak előtt is, mint főnököt. Attila egységes Hun Birodalmat akart létrehozni: a törzsfőnökök hűségét a békepénzzel vette meg és a háborús zsákmány ígéretével vitte harcba őket. Hóman Bálint szerint a magyar és hun mondakör valójában a magyarság tudatának része. Ezt igazolja az alábbi három példa: 1. Monda: Attila itáliai hadjárata idején Ravenna állítólagos ostromakor Attila lova gazdagon volt felékesítve, maga arany vérttel, karján pajzs, fövegén tündöklő kócsagforgó, a hun korona… – Th. Amadé Attila könyvéből részlet. Tény: 1972-ben az Ordos-sztyeppe nyugati részén, a homokos talajban akkor már sekélyen fekvő sírból különösen gazdag aranylelet került elő, amit Ordosi kincsnek ismer a világ. Többek közt tartalmaz egy csodálatos fejdíszt, az un. ordosi hun aranykoronát, tetején egy, a fej mozgatásakor forgó aranymadárral. 2. Monda: Trierben Attila zsöllye-székében ülve fogadta a városok papjait és kérte kapuik megnyitását. – Th. Amadé Attila könyvéből részlet. Tény: Trier körzetében a Rajna vidéki Pfalz tartományban a Rülzheim melletti erdőben találtak egy 700 kg-ot meghaladó súlyú kincsleletet, ebben egy aranyozott ezüst összecsukható szék (zsöllye szék) volt, fejedelmi tulajdon. Biztosra vehető, hogy Attila tulajdona volt, amit hadjáratai során magával vitt. 3. Monda: …(Attila) „istállói tele voltak pompás lovakkal…A nyergek is drágakövekkel kirakott aranyból voltak…Asztala színaranyból volt…” Tény: Csomor Lajos szerint ma ez a színarany asztal a Vatikánban van, létezik. A monda szerint Attila Leo pápával való találkozása után kinyilvánította a pápák igazhitűségét és a szent szék elsőbbségét, így a pápaság bajnoka – Attila Martell Károly és Cid előképe? Attila a magyar történelem egyik legdicsőségesebb hőse, fia Csaba beváltotta a jóslatot azzal, hogy az Alduna táján népével letelepedett, a Csigla mezejére menekült székelyekkel együtt tovább élt, sokasodott, és a honfoglaló magyarokkal együttesen birtokba vették a Kárpát medencei hazát. Ezt hirdeti a Hősök terén lévő emlékmű, amely központjában lévő obeliszk tetején áll Európa legrégibb koronáját, a Szent Koronát kezében tartó angyal, továbbá Csaba leszármazottja, Árpád fejedelem a honfoglaló vezérekkel. A magyarok a hunok egyenes ági leszármazottai.

    1 600 Ft
    Tovább olvasom
  • Az impresszionizmus enciklopédiája

    0

    Az impresszionizmus ma is úgy él a művészeti köztudatban, mint a klasszikus művészeti korszakokat követő, forradalmian új periódus; az oly sok botrányt kavaró, vitát kiváltó első „izmus” A szabadban való festés gyakorlatát követő, az akadémikus kompozíciót, sőt a komponálás szükségszerűségét elvető új irányzat ugyanakkor vérbő festőisége, ragyogó színes, kötetlen és egyben „behízelgő” témái miatt az egyik legnépszerűbb művészeti áramlattá vált; többek között erre vall, az impresszionista képek csillagászati ára, és az impresszionizmusról szóló kiadványok iránti csillapíthatatlan érdeklődés. Maurice Sérullaz, a Louvre igazgatója, ezt a könyvet az impresszionista csoport első kiállításának (1874) századik évfordulóján adta közre. A bevezető tanulmány a mozgalom portréját vázolja fel, ismertetve az irányzat főbb jellegzetességeit és az irodalommal, lírával, zenével való összefüggéseit. A könyv lexikon jellegű része nemcsak a mozgalom tagjait mutatja be olykor kismonográfiaszerű elmélyültséggel, hanem az impresszionizmus előfutárait, hanem az impresszionizmus előfutárait, valamint mecénásait, a kitűnő ítélőképességű műkereskedőket, pártfogó kritikusokat és esztétákat, akik hitükkel és kitartásukkal lehetővé tették a mozgalom kibontakozását. Székely András utószava ezt a gazdag és színes összképet a magyar impresszionizmus rövid történetével egészíti ki. A könyvben a magyar festészeti anyaggal együtt 437 illusztráció szerepel, ebből 104 színes.

    1 300 Ft
    Kosárba teszem
  • Az Új Idők Illemkódexe

    0

    A múlt század első felének jelentős hetilapja volt a Herczeg Ferenc szerkesztette Új Idők. Az akkori előfizetők kapták meg az Új Idők Illemkódexét, a Singer és Wolfner kiadásában.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Bennünk élő istennők

    0

    Jean Shinoda Bolen japán származású amerikai pszichiáter, a San Francisco-i Pszichiátriai Klinika professzora, C. G. Jung követője. A görög mitológia istennő-alakjaiban az örök női szerepek máig erős ösztönkésztetéseit ismerte föl. A könyv anyagából Amerika-szerte sikeres előadássorozatot tartott. Arra tanít, hogy jellemük gazdagításával, belső „istennőink” megszólításával vegyük a magunk kezébe sorsunkat, váljunk életünk főszereplőjévé. Bolen segítségével ráismerünk önmagunkra és nő-társainkra: könyve egyszeriben megértővé tesz a magunk és nőtársaink olykor logikátlannak látszó viselkedése iránt, sőt, még a lelki betegségek kialakulására is magyarázatot ad. Legfőbb tanulsága, hogy önmagunkon, ha kell, bármikor változtathatunk, nem vagyunk kiszolgáltatva sem a saját lelki alkatunknak, sem a sorsunknak. Férfiak számára különösen ajánlható, igen hasznos olvasmány!

    4 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Héber mítoszok

    0

    „Kezdetben teremté Isten az eget és a földet…” Ezzel kezdődik a világ egyik legtöbbet olvasott és legtöbbet vitatott könyve, a Biblia. A világ teremtése, Bábel tornya, Ábrahámnak, Izsáknak, Jákobnak és fiainak története. Mózes I. könyvének, a Genezisnek elbeszélései sokakat foglalkoztattak, gyönyörködtettek és gondolkodtattak már el. Robert Graves, az Én Claudis, a Claudius, az Isten, a Jézus Király és sok más híres, népszerű mű szerzője egy tudóssal, Raphael Pataival társulva a Genezis könyvét veszi vizsgálat alá. Összeveti más népek mítoszaival, vizsgálja a bibliai elbeszélések történeti, földrajzi, néprajzi alapjait, keletkezésük körülményeit – mindezt érdekesen, ugyanakkor alaposan. E tudományos vizsgálat megfosztja a Bibliát az isteni kinyilatkoztatás dicsfényétől, de megmutatja rangját, helyét az emberi szellem alkotásainak örökbecsű értékei között.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Íme, az emberek

    0

    Nyirő regénye egy maroknyi magyar menekült háború utáni kálváriájának állít emléket.

    1 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Janus Pannonius versei

    0

    Egyetlenegy ​magyar nyelvű verssor sem maradt utána, mégis a magyar líra első nagy, korszakos alakja, Balassi, Csokonai, Petőfi, Ady és József Attila rangos elődje, „drága és jeles tudós … kinek mása ő előtte nem volt Magyarországba, kiváltképpen az versek szörzéseibe…” (Heltai Gáspár), ez az ízig-vérig humanista ifjú, aki „nemzetségére nézve magyar, erkölcsében olasz, tudományában csodálatos, sőt inkább bámulatot keltő” (Guarino de Verona), az első magyar költő, kinek „szép híre, neve” nem állt meg az országhatárnál, kinek munkásságát olyan világhírű gondolkodók tartották nagyra, mint Erasmus és Carducci; az első magyar költő, akinek műveiben az emberi személyiség a maga természetes pompájában valósul meg, a testi szenvedély, a személyes öröm és a személyes fájdalom, a köznapi tragédia éppógy témája, mint az országos kataklizmák, az apokaliptikus víziók sora, az első egyéni hangú, mély érzésekben és gondolatokban gazdag európai, aki mégis sajátosan magyar, noha latin nyelven alkotta műveit, elsőként fedezve fel a magyar tájat a maga termésuetes szépségében, a magyar várost a maga sajátos kulturális értékeivel, aki „költészetének kiválóságával nem csupán kortársait múlta felül, hanem az egész régiséggel is felvette a versenyt” (Zsámboki János), példa és követendő minta a magyar humanista költőnemzedéknek, s végig kísérhető, töretlen fényű hatás a későbbi korok magyar nyelvű irodalmában.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Kegyetlenség és civilizáció

    0

    A római birodalom szellemi öröksége átjárja egész kultúránkat. Van azonban egy oldala a római civilizációnak, amelyről elképedt borzalommal, a tőlünk nagyon idegen dolgoknak kijáró viszolygó és szenvedélyes érdeklődéssel beszélünk vagy olvasunk: a cirkuszi és amfiteátrumi játékok világa. Roland Auguet könyve ezt a világot idézi fel a tudós tájékozottságával és az író színességével: a gladiátorok párviadalait, az állatviadalokat, a mitológiai élőképeknek megrendezett tömegmészárlásokat, a cirkuszi kocsiversenyeket. Ezeknek a játékoknak ősi kultikus eredete éppúgy megvilágosodik itt, mint az a társadalmi valóság, amelynek a császárkorban népszerűségüket köszönhették: a dologtalan városi lakosságot látványosságokkal jóllakató császárok, az életükért vagy szabadságukért küzdő hadifoglyok, elítéltek, rabszolgák; a kocsiversenyek mint a politikai pártszenvedélyek levezetői, majd ütközőpontjai. A játékok szervezetének, rendezésének, a résztevők emberi sorsának, a nézők lélektanának leírása, a világbirodalom életének középpontjába emelt intézményes kegyetlenség történelmi és társadalmi megvilágítása az egykorú irodalmi források és képzőművészeti ábrázolások gazdag anyagából meríti eleven színeit. A munkát a római Pannonia játékairól és azoknak fennmaradt emlékeiről adott áttekintés egészíti ki a magyar kiadásban.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Mária Terézia

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Merszi, avagy Sipov kalandjai

    0

    Sipov, ​a moszkvai rendőrség nyomozója, zsebtolvajspecialista, aki egy szép napon váratlanul kényes megbízást kap: Tolsztoj grófot s a gróf Jasznaja Poljana-i birtokán folyó állítólagos szervezkedést kellene szigorúan szemmel tartania – természetesen busás fizetség ellenében. Sipov hálás a sorsnak, hogy ily hirtelen kiemelte őt a névtelen-pénztelen rendőrkopók sorából, s hálából egyre küldözgeti kimerítő jelentéseit a gróf „titkos üzelmeiről”. A grófot ugyan még nem is látta, sejtelme sincs arról, mi folyhat a birtokon, a csengő rubelek sorra a kocsmárosok zsebébe vándorolnak, de légből kapott beszámolói olyan meggyőzőek, hogy a legmagasabb elismerést is kivívják, neve az uralkodó körökben is közszájon forog.

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Odisszeia

    0

    Egy emlékezetét vesztett férfi küzd az életéért egy jeges aszteroidán. Csak azokban a bányászati robotokban bízhat, melyek makacsul kutatnak egy titokzatos tárgy, a Napközel Kulcsa után. A túlélő neve Derec. Hamarosan eljuthat abba a furcsa metropoliszba, melyet emberkéz alkotta, de nem emberi lények teremtettek…

    1 600 Ft
    Tovább olvasom
  • Petőfi a világirodalomban

    0
    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Trianoni menyecske

    0

    Dél-Erdélyben mostanában halnak ki egykor színmagyar falvaink utolsó magyarjai. Sírkertek vándorolnak az utódnépek házainak alapjába, mert nincs már, aki értelmezni tudja a feliratokat. Lelkipásztorok küzdenek pár lelkes nyájukkal, hogy fennmaradjon a magyar szó olyan térségekben is, amelyekről már a felvidéki, délvidéki, erdélyi vagy várvidéki kisebbségünk sem tudja, egykor szervesen kapcsolódtak szellemi szállásterületeinkhez. Valóban reménytelen ez a küzdelem? Öt év telt el a szerző első határjárása óta, kilencven esztendő a trianoni döntés után – és a veszélyeztetett templomok, kastélyok, gyülekezetek egy része tovább pusztult, mások viszont védőtetőt, új lakókat és makacs ifjú papokat kaptak. Margittai Gábor Külső magyarok című riportkötetei egyedülálló vállalkozások: a szórványkutató újságíró a harmadik évezred első évtizedében bejárta a Magyarországtól elszakított magyarlakta „végeket”. A Trianoni menyecske, a második nagy „körutazás” 2005-től napjainkig mutatja be örökségünket riportokban, interjúkban, útirajzokban és esszékben, illetve táj-, műemlék- és szociofotók által. Isonzótól Becskerekig, a szlovák Tokajtól a cipszerek hazájáig, a Mócvidéktől az Úz völgyéig, az Őrvidéktől Rusztig a négy égtájat – elgondolkodtató dokumentumként, egyszersmind rendhagyó bedekkerként szolgálva azok számára, akik felkeresnék bozót fedte Árpád-kori templomaink, nemesi udvarházaink, eltitkolt tömegsírjaink romjait. A szerző a határjáró írásokkal közös felelősségünk kérdéseit feszegeti.

    4 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Turul szépmíves költők és elbeszélők

    0

    1 000 Ft
    Kosárba teszem