-
A halhatatlan
02 000 FtOlga Szlavnyikova 1957-ben született Jekatyerinburgban, jelenleg Moszkvában él. A Novij Mir, a Znamja és az Oktyabr című folyóirat munkatársa. A halhatatlan című regényét Booker-díjra jelölték 2001-ben és a National Bestseller-re 2002-ben. 2006-ban, a hamarosan magyar nyelven is olvasható, 2017 című regényével elnyerte az orosz Booker-díjat.
-
A konzervativizmus jelentése
010 000 FtA könyv azokat a fogalmakat és nézeteket akarja bemutatni,amelyek modern nyelven fejeznek ki olyan világképet,amely túlságosan józan és komoly ahhoz,hogy modern legyen.
-
Átoksori kísértetek
01 000 FtAz Átoksori kísértetek Amerikában született főhőse – nagyapjához megtérve – húsz évet tölt Erdélyben. 1936–1956 között. Az archaikus élet ifjúkori emlékei… és megszállások, megaláztatások, börtön, forradalmi remények, félájult emigrálás….
Fájdalmak, kiábrándultság, helytállás, a remény fel nem adása jellemzi Wass Albert különböző idősíkokat felidéző regényét. Turcsány Péter -
Bálint Zoltán és Jámbor Lajos
05 500 FtBálint Zoltán (1871-1939) és Jámbor Lajos (1869-1955) a millenniumtól az első világháborúig terjedő „hosszú századforduló” egyik legsikeresebb építészpárosa volt. Harminchárom és fél évig dolgoztak együtt az 1897-ben alapított Bálint és Jámbor társas cégben. Már a legelső években jelentős megrendelésekhez jutottak: pályázati nyertesként ők tervezték – mint a Lechner Ödönt követő nemzedék tagjai – a szecesszió magyar változata egyik legszebb példájaként számontartott szatmári Pannónia Szálló és Vigadót, valamint több elegáns budapesti nagypolgári villát, városi bérházat. Az 1900. évi párizsi világkiállítás történelmi pavilonjára kiírt pályázat elnyerése, a tizenhét tematikus csoportkiállítás installációjának megtervezése, majd mindezek megvalósítása világraszóló sikert aratott. Az ezt követő időszakban az épülettervezési megbízásokkal együtt számos enteriőrtervezői feladatot is kaptak.
-
Kő, bronz, buldózer. Láthatatlan és újra látható emlékműveink
01 500 FtAz első világháború záróakkordjaként a kisantant országai három irányból igyekeztek minél nagyobb területet elfoglalni Magyarországból, nem törődve egyezményekkel és demarkációs vonalakkal, wilsoni elvekkel és önrendelkezési joggal. Már jóval a foglalásokat legnagyobb részben szentesítő trianoni békediktátum (1920. június 4.) előtt tudatos módszerességgel megkezdik az illető területeken a nemzeti jelképek, elsősorban az emlékművek eltüntetését, arra törekedve, hogy nemcsak a magyar államiság, hanem a magyar kultúra, a helyi magyar népi jelenlét látványos jeleit, emlékeit, nyomait is felszámolják. Ezt a törekvést fél évszázaddal később „homogenizálás”-nak fogja nevezni egy diktátor.íbr>Elbe István
-
Tépőzáras oroszlánszáj
01 000 FtBenne gázolunk a 21. században. Következő nemzedékünk kiemelkedő tagja, Kájon Tas kertészmérnök, országgyűlési képviselő azért küzd, hogy Magyarország felemelkedjék. Egy új hatóanyag felfedezése közben belekeveredik a színfalak mögött folyó nemzetközi hatalmi harcba.
-Megvédheti-e magát és családját egy képviselő a titkosszolgálatok és bűnszövetkezetek támadásaitól?
-Kiderül-e, hogy milyen kincseket rejt az Altáj feltáratlan mélye?
-Milyen hagyatékot mentenek át számunkra az örmények?
-Hol tűnik fel újra a hun uralkodók családja?
-Hogyan alakul a közeljövőben az Iszlám világának és a kínai nagyhatalomnak a szerepe?
-Hogyan épülhet fel romjaiból Magyarország?íbr>-Kapcsolódhat-e a Szent Korona az európai együttműködéshez?
-Kitáthatja-e még száját az Árpádok oroszlánja?
Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik ez a fordulatokban gazdag, a szerző két évtizedes politikai tapasztalataiból táplálkozó kalandregény. -
Válság és apokalipszis
01 800 FtEgymást érik a világvégejóslatok, a világ gazdasága válságos helyzetbe jutott, az erőforrások végességéről szóló híradások mindennaposak, a vallás hétköznapokban betöltött szerepe csökkenni látszik… Egy újabb világvége. Kijelenthetjük-e, hogy a virtuális világ fokozódó jelenléte csökkenti a transzcendens gondolkodás esélyeit, illetve a felgyorsult fejlődés előrébb hozza-e a vég kezdetét? Milyen deformációk figyelhetők meg az emberen, a civilizáción? A klímaváltozás kérdésének politikai Maya-fátyla mennyire engedi, hogy valóban a mögötte rejlő problémákra fókuszálhassunk? A Manréza-füzetek legújabb kötete ezekre és ehhez hasonló kérdésekre keresi a lehetséges válaszokat Almár Iván csillagásszal, Csaba László közgazdásszal, Csányi Vilmos etológussal, Czelnai Rudolf meteorológussal, Falus András genetikussal, Fürst Zsuzsanna farmakológussal, Kroó Norbert fizikussal, Pataki Ferenc pszichológussal, Székely János esztergomi püspökkel és Varga János virológussal folytatott beszélgetések formájában.
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
