-
0
Előszó
Hatvan évre terjedő történetírói pályámon, eszményi célok és véletlen esetek váltakozó vonzó erejét követve, önálló művek és értekezések hosszú sorozatában a királyválasztó országgyűlésekkel kellett foglalkoznom; a legbehatóbban éppen azokkal, melyek a nemzet életének válságos napjaiban, a nemzeti uralkodóház kihalta, a várnai katasztrófa és a mohácsi vész után a legnehezebb problémák megoldására voltak hivatva. -
A hagyomány szolgálatában
0„Válogatásom majd fél évszázad műhelymunkájáról ad számot. Részben folyóiratokban rekedt dolgozataim jelentősebb részét gyűjti össze, másfelől régen elfogyott könyveimből idéz egy-egy részletet. A szövegek elvi mondanivalóin nem módosítottam, még akkor sem, ha itt-ott már másként, érettebben fogalmaznám meg. Úgy véltem, hogy a kötetnek nemcsak az eredményeket kell bemutatnia, hanem számot illik adnia egy kutatásban eltöltött életpálya szellemi, módszerbeli hullámzásairól, kereséseiről is. A dokumentációkat az áttekinthetőség érdekében több helyen megrövidítettem, összevontam. A kötet laza taglalását érdeklődési köröm szabta meg. Életművemet elsősorban a népi hitélet, illetőleg a szegedi hagyomány és emberség vizsgálata jellemzi. Könyvem is elsősorban ezt az érdeklődést tükrözi. Végül néhány emberi portrét, illetőleg művet mutatok be, amelyek talán rólam is elárulnak egyet és mást” – írta könyvéről Bálint Sándor, néprajztudós, a szakrális hagyományok kiváló ismerője, a „szögedi nemzet” hűséges fia, aki már nem érthette meg munkája megjelenését.
-
A hagyomány szolgálatában
0„Válogatásom majd fél évszázad műhelymunkájáról ad számot. Részben folyóiratokban rekedt dolgozataim jelentősebb részét gyűjti össze, másfelől régen elfogyott könyveimből idéz egy-egy részletet. A szövegek elvi mondanivalóin nem módosítottam, még akkor sem, ha itt-ott már másként, érettebben fogalmaznám meg. Úgy véltem, hogy a kötetnek nemcsak az eredményeket kell bemutatnia, hanem számot illik adnia egy kutatásban eltöltött életpálya szellemi, módszerbeli hullámzásairól, kereséseiről is. A dokumentációkat az áttekinthetőség érdekében több helyen megrövidítettem, összevontam. A kötet laza taglalását érdeklődési köröm szabta meg. Életművemet elsősorban a népi hitélet, illetőleg a szegedi hagyomány és emberség vizsgálata jellemzi. Könyvem is elsősorban ezt az érdeklődést tükrözi. Végül néhány emberi portrét, illetőleg művet mutatok be, amelyek talán rólam is elárulnak egyet és mást” – írta könyvéről Bálint Sándor, néprajztudós, a szakrális hagyományok kiváló ismerője, a „szögedi nemzet” hűséges fia, aki már nem érthette meg munkája megjelenését.
-
A Sámsonok – A repülő család – A havasi selyemfiú
0Tersánszky Józsi Jenő az 1920-as évek elején írott három kisregényét fogja össze a kötet. A Sámsonok emlékké zsugorított családtörténet, érdekes, markáns figurákkal, a semmivé porló erő kritikájával. A repülő család a cirkusz világában játszódik, az írót egy életen át izgató komédiáslét avatja derűssé. A havasi selyemfiú két bátor, energikus, öntörvényű embert mutat be, egy idősödő asszonyt és egy ifjú legényt, akiknek futó találkozása mindkettejük számára sorsdöntő. E három alkotás is patinás darabja az életműnek.
-
A világ életéért
0Alexander Schemann a XX. századi ortodox teológiai gondolkodás egyik nagyformátumú egyénisége, eredeti alakja. Kötetének céljáról írja: „Jelen írással egyetlen célom az volt, hogy körvonalazzam a keresztény világszemléletet, vagyis a világ és az ember életének keresztény közelítését.” A kötet témája a szekularizáció – vagyis kultúránk egyre erősödő és gyorsuló elidegenedése attól a keresztény világszemlélettől, amely kezdettől fogva meghatározó befolyást gyakorolt e kultúrára – valamint az a mélyreható megosztottság, amit a szekularizáció maguk között a keresztények között idéz elő. Némelyek a kereszténység eredményeként üdvözlik, míg mások igazolva látják benne a világ elvetésének gondolatát. Mindkét szemlélet meghamisítja az eredeti ortodox hagyomány katolicitását, amely mindig határozottan állította mind a világ jóságát mind pedig bűnösségét, és vasárnaponként szakadatlanul hirdette és hirdeti, hogy „a kereszt által öröm áradt a világba”.
-
Bevezetés Magyarország geológiájába
0Magyarország geológiájának megértéséhez s méginkább tanulmányozásához nélkülözhetetlenül szükség van a környezet földtani felépítésének legalább áttekintő ismeretére. E tekintetben a Bevezetés Magyarország geológiájába c. munka hézagpótló jelentőségű. A történetiség a geológiának alapvető sajátossága. Vonatkozik ez a megismerés-történet kiemelkedő szerepére is. Ezért szentelt a szerző jelentős teret ebben a könyvben Magyarország földtani felépítésének alapvető kérdése: a nagyszerkezet illetve a szerkezetfejlődés megismerés-történetének.
-
Egy ördögűző tapasztalatai
0Nagy örömmel írok néhány szót Gabriele Amorth atya könyve elé, aki számos éven át volt értékes segítségem az ördögűzői szolgálatban. Néhány itt leirt történetet együtt éltünk át, és osztoztunk az aggodalmakon, a fáradságon, a reménykedésben és a hozzánk forduló szenvedő emberek szolgálatában.
Azért is örülök e könyv kiadásának, mert bár az utóbbi évtizedekben rengeteget írtak a teológia csaknem minden területén, az ördögűzésről mégis csaknem teljesen megfelejtkeztek. Talán a témával foglalkozó írások és az érdeklődés hiányára vezethető vissza az a tény is, hogy még a szertartáskönyvben is az idevonatkozó fejezet az egyetlen olyan rész, amit nem igazítottak a zsinat utáni előírásokhoz.
Ugyanakkor az „ördögök kiűzése” szolgálatának fontossága egyértelműen áll előttünk az evangéliumok, az apostolok működése és az Egyház története alapján…
P. Candido Amantini -
Emlékirataim a nagy évről
0Csáth Géza az első világháború idején írta nagyszabásúra tervezett emlékiratait. Írói munkásságának talán legnagyobb szabású vállalkozását jelenítik meg ezek az eddig ismeretlen háborús visszaemlékezések és a magánlevelezés – még akkor is, ha részben töredékesen maradtak is fenn –, mivel pontosabb információkat szolgáltatnak az író világnézetéről, viszonyáról a magyarsághoz, a monarchiához. A levelekből jól nyomon követhető tragédiája a „méreggel”, a morfiummal való küzdelem, ezzel kapcsolatos titkolódzása, apjával és feleségével való kapcsolata, viszonya Szabadkához, a kiterjedt Decsy, Brenner és Kosztolányi családhoz. Ezért hazája szétesésének tragédiája mellett személyes leromlásának folyamatát is nyomon követhetjük. Visszaemlékezései mentesek a harci cselekmények leírásától, hiszen Csáth a fronton töltött időszak alatt (1914. augusztus 3. – 1915 tavasza) mindvégig a távolabb lévő hadikórházakban dolgozott, előbb a szerb, majd az orosz hadszíntéren. Memoárja elsősorban közvetlenül a háború előtti hangulatot, a korabeli Budapest képét, a közvélekedést, a hadikórházak mindennapjait tárja elénk – tükröt tartva az utókornak az akkori világ olyan eseményeiről, amelyeket az mára már jórészt elfelejtett.
-
Forgácsok a földön
0A televízió azt sugallja a nézőnek, hogy amit lát, az igaz, hiszen látja. Holott az igazság sose lehet egyszerű látvány, lecsupaszított végeredmény, hanem csak egy szervesen kialakuló folyamat összegzése lehet, amelyet nem egyetlen pillanat villanófényében érthet meg az ember, hanem csak hosszú és gyötrelmes tűnődések során, sőt szenvedések közben. Talán az olvasás műfaja már az idő természetesebb gyűrűzése, folyása, üteme miatt is közelebb vihet a valóság és az igazság megismeréséhez, mint amit a látvány nyújthat. Más szóval: az írás és az olvasás még komolyan számol az idővel, a televízió már türelmetlen vele. Hajtja, hajszolja, elveszi előle a teret és a levegőt. `A nemzet közös ihlet`- mondja József Attila. Megfogalmazása olyan pontos és sugalmazó, mint fölrázók költői képei s versmondatai. Amikor olvasom vagy idézni hallom ezt a vallomást, mindig Kölcsey Himnuszára gondolok. Ez az összefoglaló nagy vers a legtökéletesebb példája a József Attila-i gondolatnak. A Himnuszt úgy fogadta el több mint száz éve az egész nemzet, mintha az imává érett vers ihletettsége nem egyetlen emberé, hanem millióké volna. Csöndben merem csak megkérdezni: hány ilyen ihletett pillanata lehet történelme során egy- egy közösségnek? (Csoóri Sándor)