Az emberi lélek a jelenkor természettudománya számáramég mindig talányos és ismeretlen. A természettudomány nem rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel valami olyan szubtilis dolgot, mint a lélek megismerhetne. És minél anyagiasabbá válik a tudomány, annál több hiányosság merül fel a jelenségek felszínén, melyek képtelenek keresztülhatolni a lényegen és leleplezni az okokat. Számukra az „elektromos feszültség funkciója a szinapszisokban” van jelen, az érzések a hormonális folyamatok eredményei, az ember egy állatfaj, valamiféle magasabbrendű állat, amely jelentős mértékben meg van fosztva saját ösztöneitől. Ezt a könyvet azonban nem azért állítottuk össze és nem azért adjuk ki, hogy a természettudományok révén az emberi lélek lényegéről polemizáljunk. Azt akarjuk, hogy legalább apró segítségünkre legyen, kapaszkodópont legyen azok számára, akik idegesek és depressziósak, akik kérdéseket tesznek fel eredetüket és kitörő haragjukat, lelki gyötrődésüket illetően. Hiszen ha a természettudomány semmit sem tud a lélek lényegéről, akkor a pszichiátria sem képe,melynek eredményeire a természettudomány támaszkodik, a lelket nélkülöző ember számára valós segítséget nyújtani. Képtelen meggyógyítani annak lelki betegségét; csillapító orvosságokkal (antidepresszáns) nem lehet meggyógyítani.