-
A Csíki Magánjavak története 1869-1923
0A Csíki Magánjavak néven ismert vagyonkomplexum Csík vármegye dualizmus kori fejlődésében betöltött szerepét már a kortársak is kiemelkedőnek tartották. A román állam általi kisajátítást (1923) követően azonban jelentőségét és az intézmény tevékenységét szinte teljesen elhomályosították az igazságtalan döntés megszüntetése érdekében tett politikai-jogi lépések, amelyek során a vagyon kezelésére, vagy a jövedelmek felhasználására csak szűkszavú utalások történtek. Mivel a több mint egy évtizedes küzdelem nem csak a hazai, de az európai közvélemény (a tulajdonosok a Nemzetek Szövetségéhez fordultak jogorvoslatért) figyelmét is felkeltette, a Magánjavakról csaknem mindenkinek az az időszak jut eszébe, amikor lényegében a vagyonközösség nem is létezett. Ez a paradox helyzet ösztönözte a könyv szerzőjét arra, hogy a hagyományos „Magánjavak-kép” megrajzolása helyett – mely a vagyon visszaszerzése körüli eseményeket helyezi előtérbe – behatóan tanulmányozza az intézmény történetét (1869-1923)..
-
A szolnoki művésztelep
0Szolnokra 1852-ben utazott először dolgozni festő, az osztrák August von Pettenkofen. Ő és a nyomába szegődött osztrák festők – mint idegenek – a magyar Alföld tájában, népében csak az egzotikumot látták. De így is jelentős élmény volt számukra, s az akadémizmus kötöttsége alól történő felszabadulásukban fontos szerepet játszott Szolnok, a szabadban való munka, a népi életképek, reális tájak megfestése. A Szolnokra kerülő hazai festők számára a magyar valóság ismert volt, éppen ezért természetes. Ők a magyar szokásokat, viseletet hűen ábrázolják, többnyire mentesen a szentimentalizmustól, romantikától. A szolnoki festészet elsőként emelte művészi témáva a magyar valóság egy jelentős és jellemző részét, tűzte alkotói céljává az Alföld látványának, az itt élő emberek életenek, munkájának megörökítését. Sem az első időkben, sem kesöbb nem véletlenul kerültek művészek a Tisza-parti varosba.
-
A tizennégy karátos autó
0„Mit csinál az ember, ha huszonegy éves, a komolyság nyomokban sem fordul elő lelkivilágában, és ilyen hihetetlen pénzösszeg birtokába jut váratlanul? Ezt kérdezte önmagától Gorcsev. És önmaga nyomban felelt rá: Kiszáll Nizzában. Itt először a kikötőbe kódorog, és valami cimbora után néz, mert kutyának való a gazdagság, ha nincs valaki, akivel közösen lehet elverni a pénzt. Ki legyen azonban a kiválasztott? Körülnézett a kikötőben. A parton egy csomaghordó külsejű egyén vonta magára a figyelmét.” A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő humoros regénye, melyet 1940-ben adtak ki először. Rejtő Jenő (1905-1943) magyar író, kabaré- és színpadi szerző, forgatókönyvíró, a magyar szórakoztató irodalom legnépszerűbb képviselője. Legnagyobb sikereit P. Howard álnéven írott regényparódiáival aratta. A pesti művészélet ismert alakjaként barátság fűzte a kor jelentős művészeihez, így például Karinthy Frigyeshez, Kabos Gyulához, Salamon Bélához és Latabár Kálmánhoz is.
-
-
Fazekas iskola
0„Amikor felkértek minket ennek a könyvnek a megírására, tulajdonképpen egy régóta dédelgetett tervünk megvalósítására kaptunk lehetőséget. Régóta terveztük, hogy egy olyan könyvet kellene irni, amelyben a magyar fazekasság története és technikai ismeretanyaga együtt kapna helyet, mégpedig szoros összefüggésben úgy, hogy a múlt minden hasznosítható technikai eleme szerepeljen benne, napjaink újításaival együtt. Nem csupán a fazekasságot, a mesterséget tanulók kezébe kívánunk tehát használható tankönyvet adni, hanem egy sokkal szélesebb olvasói rétegnek az egyszerű érdeklődőktől a népi kerámia gyűjtőin át a múzeumokban dolgozó szakembereknek egyaránt. Reméljük, mindenki megtalálja benne az őt érdeklő kérdésekre a választ, s akkor nem dolgoztunk hiába.”
A szerzők -
-
-
Hatvan év Kalotaszegen
0Fekete Károly kifogyhatatlan íráskedvű, jellegzetesen pennás ember. A szerző Kalotaszeg múltjának és jelenének alapos ismerője, tevékeny alakítója és ugyanakkor elkötelezett krónikása is. Egész életében tanító és tanfelügyelő, művelődést serkentő és szervező. A művelődési hagyományok feltérképezésére, a vidék hely- és művelődéstörténetének megírására egyaránt törekedett, megrajzolta a nagy elődök és kortársak arcképét, és tudósított a napi eseményekről is. Igazi kovász-emberként kiemelkedően hasznos munkát végzett környezetében.
Gálfalvi Zsolt -
J.R.R. Tolkien meséi
0Tolkien meséi igazi bemelegítésnek számítanak, mielőtt elmerülnénk A Hobbit és A Gyűrűk Ura csodás-félelmetes világában, olvasásukat pedig a filmváltozatok Oscar-díjas rajzmesterének grafikái teszik még különlegesebbé.
-
-
Siklód temploma és népe
0Szerzők: Incze Zoltán, Anthony Gall, Kós Károly, Pogány Gábor, Madar Ilona