„Kemény idegekkel vedd kezedbe ezt a könyvet, Olvasó…!” Szoktak ilyen hangzatos szavakkal ajánlani a Már-Már-Megszokott-Izgalom (Akció) könyvei közül egyet-egyet. Ám itt a szerzőnek voltak talán erős idegsodronyai, hogy négy – legalább négy! – Nagy Londoni Lókalandot átélve vissza tudott jönni a sírból. A lovak „rémtörténetei”, Hong-Kong, Barátok Nélkül, Promalee (anyja neve Oralee) és a többi: remélhetőleg karizmatikus szobrok, az én emlékezetemben feltétlenül. Rejtélyesen odakerültek az Életembe. De – ezzel a vallomással tartozom – be is végezték egy kalandos korszakomat. Csalódásodra leszek, Olvasó, de a Nagy Utazás históriája nálam ezzel végetért.