-
-
-
-
Angster
02 000 FtA magyar orgonaépítés európai rangot, sőt világhírnevet elért dinasztiájának és gyárának története ez a könyv, a múlt század közepétől az 1949-ben bekövetkezett államosításig. Valamint az örökség máig tartó utóéletéig. Megismerhetjük belőle a XIX. század közepe pécsi zenei életét, a gyáralapító Angster József (1834-1918) közép és nyugat-európai vándorlásait, a pécsi orgonagyár 1867-ben történt alapítását, majd három generáción keresztüli, rangot kivívó működését. Az államosítás, a koncepciós per, a vezetők és a család meghurcoltatásainak leírása zárják a történeti, számos szakmai probléma értő bemutatása pedig a zeneelméleti részeket. A szerző, Angster József a család harmadik generációjához tartozó, ma is évő kiváló szakember, aki egykor maga is az orgonatervező- és készítő mesterek közé tartozott és a gyakorlatban is hozzájárult a neves örökség továbbviteléhez. Hatalmas forrásanyagra és gazdag személyes tapasztalatra épülő könyve ipar-, művelődés- és zenetörténeti szempontból egyaránt figyelmet érdemel.
-
Az utolsó császárnő
01 200 FtRészlet: Aki ismeri Yen Csing novelláit, bizonyára emlékszik az utolsóra, melynek címe: „Levelek a templomból”. Ez a nyolc pa-fa-csui ereklyetartó egyikét, San-San-yur-t és az abban folyó életet írja le, húsz kilométernyire Pekingtől, a nyugati dombok között. Kínában gyakran keresik fel az utazók a hegyi templomokat. Ilyenkor a papok szívesen felemelik a beléptidíjakat, különösen külföldiek számára, hát ha még azok – hozzám hasonlóan – nagy kísérőszemélyzetet, szakácsot és szolgákat cipelnek magukkal és arra is gondjuk van, hogy új rizspapírt ragasszanak az ablakokra és helyrehozzák a sátrakat, melyekre szükségük van. A „Templomomból” 1919 szeptember 16-án kelt egyik levélben megismerkedünk egy erdőkben és sziklákban gazdag völgyecskével, melynek köveibe Buddha képmásait vésték. Itt Py-mo-yen völgyében egy magányos, elszigetelt templom áll, mely nem tartozik a pa-ta-csui csoporthoz.”
-
-
El nem feledett kisvasutak – A máramarosszigeti keskeny nyomközű sóvasút és a hosszúmezei erdei vasút története
05 500 FtKönyvem a történelmi Máramaros megyében egykor működő Máramarosszigeti keskeny nyomközű Sóvasút és Hosszúmezei Erdei Vasút történetét mutatja be megépülésüktől kezdve egészen azok megszűnésükig. A mű elkészítésében lelkesedésemen és a mélyreható kutatáson túl fontos szerepet játszottak a mai napig fennálló rokoni szálak. Az említett okok már gyerekkorom óta arra sarkalltak, hogy készítsek egy alapos kutatást, majd a fennmaradt dokumentumok felhasználásával és részletes történelmi áttekintéssel a lehető leghitelesebben és legpontosabban összeállítsam e könyvet.
Ábry Szabolcs -
-
Földvájók
03 000 FtGrimma pedig így szólott: Két választásunk van. Elmenekülünk, vagy megbújunk. És többek erre azt kérdezték: Melyiket válasszuk? Grimma pediglen így felelt nekik: Harcolni fogunk!
Amikor az ezernyi apró mana beköltözött a kőfejtő romos épületeibe, úgy érezték, hamarosan Fényes Új Hajnal köszönt rájuk. Tévedtek. Rövidesen vészjósló események kezdik követni egymást. A tócsák teteje keménnyé és hideggé válik, az eső pedig fagyott darabokban hullik le az égből. Megjelennek a humanók, és csúnya felfordulást okoznak, a manáknak pedig harcolniuk kell, hogy megvédelmezzék új otthonukat. Ám a manák még sohasem háborúztak, és hiába áll az oldalukon Jekub, a kőfejtő sárkánya, a helyzetük egyre kilátástalanabbnak tűnik…
Terry Pratchett a roppant sikeres Korongvilág-ciklusával szerzett hírnevet világszerte. A manák trilógiája mulatságos és tanulságos mese, amely ötletesség terén sem marad el a Korongvilág-regények mögött; bizonyítja ezt az is, hogy felkerült a tekintélyes Smarties-díj jelöltjei közé. -
Magyar forradalom
03 600 FtEgy 12 éves fiú, Gyula, 1956. október 23-án elhatározza, hogy naplót ír. Közel van a tűzhöz – szó szerint, hiszen Budapesten, a Somogyi Béla utca 10-ben laknak, a Corvin áruház háta mögött. Gyűjt, sétákat tesz a városban, és mindezt lejegyzi. Fejében és naplójában keveredik a pesti gyerekvilág, a gangok világa és az éppen zajló történelem. Csics Gyula naplóját 2006-ban, a forradalom 50. évfordulóján adta ki az 1956-os Intézet.
-
Medgyessy Ferenc
02 400 FtMedgyessy Ferenc szobraiban sajátos, kissé paraszti szépséggel gazdagodva éled újjá a művészet őskorának öröksége. Ezt becsülik művészetében mind idehaza, mind pedig külföldön, s ez igézte meg fiatal szobrásznemzedékünket is. A párizsi világkiállítás aranyérme, a Grand Prix, a legnagyobb francia szobrászoknak, Maillolnak és Despiaunka művészi rangjával mérte Medgyessy alkotásait. Idehaza elsők között kapott Kossuth-díjat, nemrégiben megkapta a „kiváló művész” címet, legutóbb, 75 éves születésnapján pedig a „Munka Vörös Zászló Érdemrendet”. Népünk és a nagyvilág egyre jobban megismeri, szereti és becsüli Medgyessy Ferenc művészetét.
-
Mit érdemes megvenni? A 100 legjobb magyar bor
01 000 FtPálffy István könyve a szerző kedvenc témájáról, a magyar borokról szól. És még nagyon sok mindenről. Mert ez a könyv nem egy szokványos borkalauz: igaz, rengeteg dolgot megtudunk belőle az adott borról, a borászról, a magyar borászat történetéről és trendjeiről, és azt is megtudjuk, hogy melyik borhoz mit jó enni, és melyik az a bor, amelyiket nem szabad azonnal meginni, mert csak jót tesz neki az idő.
-
Schulek Frigyes
06 500 FtSchulek Frigyes (1841–1919) neve általában csak a Mátyás-templom és Halászbástya építészeként ismert. Származása, személyisége és életútja kicsit homályban van, csakúgy mint a többi alkotása.
Farbakyné Deklava Lilla könyve elsőként mutatja be a 19. század második felének egyik legjelentősebb magyar építészét és műemlék-helyreállítóját, akinek munkássága európai mércével is figyelemre méltó. A kötet számos, eddig nem ismert tervet, fényképet és családi dokumentumot is publikál. -
Sirály
08 000 FtMárai új regénye a mai háború fülledt és izgatott légkörébe vezet. A férfi, aki tud valamit, akinek titka van – a miniszter bizalmasa egy délelőtt találkozik végzetével, egy különös nővel. Ez a nő valóságos hasonmása egy másiknak, annak, akit a férfi szeretett és aki érthetetlenül öngyilkos lett. A dráma egyetlen nap alatt pereg le, vagy inkább egyetlen éjszakán. A férfi elviszi operába az ismeretlen lányt, aztán fölviszi lakására, nem holmi szerelmi kaland vágyával, hanem azért, hogy egy hatalmas és forró párbeszédben tisztázzák külön utakon haladó s mégis végzetesen egymás felé tartó életük, az egész élet, a rejtelmes sors kérdéseit. A férfi azt a döntő titkot tudja, amelytől a háború függ, a nő pedig ezt a titkot akarja megtudni tőle, s a végén meg is tudja, akkor, amikor már semmi hasznát nem veszi, mert az ő életük túlemelkedett ezen a titkon, túl azon, amit az események hoznak és amin országok sorsa áll. A lánynak idegen neve van, északról jön, mint a Duna madarai, a sirályok; ha magyarra fordítjuk nevét, „Egyetlen Hullám”-nak hívnák, és ez a név jelkép: az az egyetlen hullám, amely egy választott pillanatban, túl álmon és szenvedélyen fölragadja és magasba emeli életünket. A háttérben rejtelmes kém-figurák vonulnak fel, egy másik drámát sejtünk, s e két szálat fölényes művészettel szövi lebilincselő, izgalmas remekké az író.
-
Színről színre
01 500 FtA filmforgatókönyv sokféle lehet. Akadnak rendezők, akik állítólag úgyszólván forgatókönyv nélkül, legföljebb afféle alkalmi cédulák segítségével rögtönzik filmjüket. Mások szakkifejezésekkel, ábrákkal, száraz, lapos leírásokkal igazítják el magukat és munkatársaikat. Bizonyos filmekben a párbeszéd, a cselekmény olyan alárendelt szerepet játszik, s olyannyira a látvány dominál, hogy a mégoly élvezetesen megírt filmnovella is csak a film színtelen reprodukciójaként olvasható. Ingmar Bergman azok közé a rendezők közé tartozik, akiknek filmjeit a forgatókönyv felől is meg lehet közelíteni. Természetesen a film nála is merőben új minőség az irodalmi vázlathoz képest, a forgatókönyv vagy filmnovella viszont a maga irodalmi eszközeivel már-már irodalmi értékű előlegezését nyújtja a film bizonyos eleminek. Némi túlzással azt mondhatnánk, Bergman maga teremti meg azt az irodalmi alapanyagot, amit más filmrendezők sokszor íróktól kölcsönöznek. A film Strindbergje ő, aki amellett, hogy filmrendező a javából, ősének drámaírói tehetségéből is örökölt, és forgatókönyveinek közreadása nemcsak filmjei felelevenítéséhez szolgáltat fogódzót, hanem ezt a drámaírói tehetséget is érzékelteti. Bergman eddig elkészült harminchét filmjéből tizenkettőt mutat be kötetünk hol inkább drámaként, hol inkább novellaként olvasható irodalmi előzékkel. Soruk az 1956-ban készült A hetedik pecsét-tel kezdődik, és az 1977-ben bemutatott Kígyótojás-sal zárul. „Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre”, idézte annak idején Pál apostol korintusbeliekhez írt levelet a már könyv alakban is ismert Trilógia első darabjának címe: Tükör által homályosan. Az 1975-ben készült és később filmváltozatban is bemutatott tévéfilm-sorozat már „színről színre” láttatta hősnőjével és nézőivel, ami annak idején még csak tükör által homályosan látszott. Ha nem is evilágot és túlvilágot elválasztó bibliai idézet értelmében, e két filmcím s a velük megidézett két létélmény alkalmas útjelzőül kínálkozik Bergman pályáján. Bergman filmjei korunk polgári társadalmának mély válságát, ennek a válságnak az emberi lélekre, az emberi kapcsolatokra tett pusztító hatását tükrözik. Hőseit életüknek abban a határhelyzetében figyelhetjük meg, amelyben szembe találják magukat ennek a lélekpusztításnak addig lappangó követelményeivel. Bergmant, bár szokás őt egyszerűsítő tévedéssel filmrendező-filozófusnak tartani, mindig jobban érdekelték a következmények, mint az okok. Igaz, korábbi filmjeiben, így a Trilógia első két darabjában vagy A hetedik pecsét-ben korunk magára hagyott emberének kétségbeesését vallásos fogalomkörű és egzisztencialista felhangú világmagyarázattal okaira nézve is firtatta, de igazán hatásosat s maradandót azokkal a filmjeivel alkotott, amelyekben a szorongó, magányos, önpusztító embert ábrázolja páratlan pszichológiai érzékkel, és viselkedésének hátterében csak sejteti, nemegyszer mitizálva, elvontan, azokat a történelmi-társadalmi összefüggéseket, amelyeket hősei megtestesítenek. Ilyen mitikus, képes beszéd a biblikus címadás is. Karin még csak tükör által homályosan látta, hogy nincs Isten, hogy az embernek reménytelenül magára hagyatva kell megvívnia élettel-hallál, a sokáig sérthetetlennek látszó Jenny már színről színre találkozik szembe a földi élet poklával. A tókör-által-homályosan-látás tébolyba taszított, a színről-színre-látás kíméletlensége a felépülés esélyét is hordozza. Bergmann arra kínál lehetőséget, hogy hőseivel együtt átéljük a szembesítés határhelyzeteit, és művészete azt példázza, hogy a megszabadulás útja a gyötrelmesen őszinte szembesítésen át vezet.
-
Turóc megye kialakulása
01 200 FtTörténetirodalmunkban legutoljára, 1882-ben, Pesty Frigyes foglalkozott „A magyarországi várispánságok története” c. művében Turóc megyének Árpád-kori szervezetével, hetedfél oldalon azonban csak a kiadott anyag adatainak kronológiai rend szerinti egyszerű regisztrálására szorítkozott. Az ő várispánsági elméletéhez ez a fejezet egy példa volt mindössze, egyebet nem is akart nyújtani, a fejlődés ismerete talán nem is érdekelte. Az a négy évtized, amely könyvének megjelenése óta eltelt, természetesen nem maradt hatás nélkül történetirodalmunk, különösen gazdaság- és társadalomtörténeti irodalmunk fejlődésére. Történetírásunk ilyen irányú fejlettsége tette lehetővé, hogy ma már Pestynél több szempont értékesítésével vizsgálhassuk meg a felvetett kérdést. Feladatunkat azonban annyiban általánosítottuk, hogy nem szorítkoztunk vizsgálódásunkban csak a Turóci-fennsíkra, hanem iparkodtunk ezen speciális kérdés részletes ismertetése kapcsán mennél több, az általános fejlődés megrajzolásához értékesíthető tanúságot levonni, ahhoz mintegy adatokat szolgáltatni. Különben a legjelentékenyebb előnyt talán az a körülmény nyújtotta, hogy az oklevelekben immár gazdagnak nevezhető XIII. században olyan kezdetleges fejlődési fokokat vizsgálhattunk, amelyeken más déli területek jóval korábban mentek keresztül, amikor az oklevelek használata még nem volt elterjedve.
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
