Bihary Mihály 91 éves Észak-Komáromban (ma Komarno, Szlovákia) élő borbélymester-helytörténész írásait tartalmazza a könyv. A borbélyműhelyek századunk évtizedeiben sokszor a közéleti, irodalmi „szalonok” szerepét töltötték be, ahol a vendégek híreiket, nézeteiket cserélték ki, politizáltak, vitáztak, diskuráltak, miközben sorukra vártak. Bihary Mihály, a borbély-szerző a nagy múltú város, Jókai és Klapka városának szülöttje (1905) és szerelmese. Sokoldalú életének gazdag élményeit adja közre és mint városkutató évtizedek szorgos munkájának gyümölcsét tárja elénk. Munkája küldetés, összekötő kapocs a kettészakított város és lakói, elszármazottjai között. „Gőzhangyaként” gyűjtögette az ősi város kultúrtörténeti emlékeit, történelmi és társadalmi eseményeit. A város egyesületeiben már 1924-től tevékeny szerepet vállalt. Így 1951-ben alapító tagja a CSEMADOK-nak (Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége), majd a Komáromi Múzeumbarátok Körének, amely a Duna Menti Múzeummal együttműködött és összetartotta a Komáromot szülőföldjének tekintő lokálpatriótákat, a város történelmét és kultúréletét szívén viselő városszépítőket és műemlékvédőket. Berendezte az „Emlékszobát”, amelyben az általa évtizedek szorgos munkájával összegyűjtött anyagot rendszerezte. Hatalmas életmű, az ősi Komárom magyar vonatkozásai, emlékei. Írásai megmutatják, különösen a XX. század Komáromának fordulatos, eseményekben gazdag, változatos életét, a különböző nemzetiségek „alapszerződés” nélküli nyugodt, türelmes, békés együttélését és a sok vihart átélt város kultúr-kulcsszerepét. E kötet tartalma csak egy része számos előadásának, írásának, amelyek a rév-komáromi „Dunatáj” című lapban láttak napvilágot. Megérdemlik, hogy összegyűjtve széles körben, ne csak a kettévágott Komáromban, Északon és Délen, hanem széles körben, tanúbizonyságot téve, terjednek. (G.B.)