-
A bútor története
0Dr. Homér Lajos: A butor története műve második kiadása 1000 példányban készült. Számozott és nyilvántartott példányokban, a szerző sajátkezű aláírásával jelent meg.
-
Északi fény
0A 30-as évek egyik kulcsregénye a Tanácsköztársaság idején játszódik. A kommunista forradalom az egész nemzet tragikus lesújtottságából származott és megmutatta mindazokat a betegségeket, amelyek a nemzet testét eléktelenítették, s amelyeknek hatását ma is érezzük. A mű középpontjában egy arisztokrata ifjú áll, kinek humánumával nem egyeztethető össze a forradalmi népbiztosok és bolsevik kokettek világa, kényszerű törvényszéki elnökként mégis életről és halálról kell döntenie… De van-e, marad-e lelki ereje a meneküléshez? „Megmutatja mintegy nagyítóüveg alatt az egész nép politikai, társadalmi, műveltségi, erkölcsi helyzetét, alakok, szituációk, tendenciák egész tömegét veti az író tollára: a tragikustól a bohózatosig az egész nagy skála lejátszására ad módot. Szatirikusnak, akár forradalmi, akár ellenforradalmi felfogású, példátlanul hálás anyag.” (Schöpflin Aladár, 1930)
-
-
Tengeróceán
0„Úgy kell olvasni, mint egy kalandregényt – írja Baricco a könyvéről –, és úgy kell hallgatni mint a Tengeróceán morajlását.”
Sok-sok évvel, talán másfél századdal ezelőtt, hajótörést szenved egy vitorlás hajó. Legénységének és utasainak egy része megmenekül, tengernyi szenvedés árán. Egy hétszobás tengerparti kis szállodában különös vendégek gyűlnek össze. A természetben fellelhető határokat – most a tenger határait – kereső tudós; a tengert tengervízzel megörökítő festő; a titokzatos tengerész; a túlérzékenységből gyógyulást a tengernél kereső lány – a szállodát pedig egy tízéves gyerek vezeti. Mintha mindnyájan a tenger hívásának engedelmeskednének, oly véletlenül és oly szükségszerűen találkoznak e házban, mint Thornton Wilder szereplői a Szent Lajos király hídján. -
A lámpa históriája
0A lámpa históriája A mesterséges világítás történetét mondja el a tűz lobbanásától a nagyvárosok éjszakai ragyogásáig. Barlangok mélyén derengő foklafényről, pislákoló mécsekről, gyertyacsillárokról, öreg gázlámpákról szól a könyv. Régi időkbe viszi az olvasót, messzi tengerekre, ahol a Rodoszi Kolosszus fénye lebeg a vizek felett. Távol Keletre, ahol vidám sárga emberek nyüzsögnek a színes lampionok alatt. Megismertet hazai földön a betyárcsárda fényével, a cári palota ragyogó gyertyacsillárjaival, Párizs, London régi utcai lámpáival, a fiakker s az első mozdony világításával. utunk során találkozunk lámpahordó fiúkkal, hosszú létrát cipelő lámpagyújtogatókkal, Raszputyinnal, a cári lámpák őrével, s fülünkbe cseng az éjjeli bakter monoton éneke.