- 
        
     - 
        
    Az örök visszatérés mítosza
02 400 FtS e szabadság forrása, biztosítéka és támasza: maga az Isten. Minden más modern szabadságfelfogás, akármilyen elégedettséggel tölti is el birtokosát, képtelen a történelmet igazolni. S ez a képtelenség, legalábbis annak szemében, aki önmagával szemben őszinte, maga a történelem rémülete.
 - 
        
    Egzotikus növényvarázs
03 600 FtJelen kötet több mint száz meseszép virágot, illetve különleges gyümölcsöt mutat be, amelyekkel a szerző világ körüli botanikai utazásain találkozott Új- Zélandtól a csendes- óceáni szigetvilágon át Dél- Afrikáig, de ennél is több egzotikus növényfajt sikerült virágzásra és terméshozásra bírnia hazai földben. Az egzotikus növényvilágban nemcsak ismerteti, de meg is osztja tapasztalatait a botanikai ritkaságok nevelésével kapcsolatban. Az itt olvasható ismeretek birtokában még a kezdő kertészkedő is sikerre számíthat!
A könyv könnyed, közérthető stílusban íródott. Számos gyümölcsről remek recepteket is találunk benne. Emellett a növényekről szóló legendák, mítoszok, történetek teszik még élvezetesebbé az olvasást, mely után mindenkinek kedve támadhat kertészkedni!
Lovas Katalin szakíró rendszeresen publikál kertészeti cikkeket több országos heti- és havilapban. - 
        
    Film posters
08 000 FtA plakát képzőművészeti jelentősége nem vitatható, azonban a moziplakátokat, elsősorban a magyar mozifilmek plakátjait – mint a modern művészet, illetve a magyar történelem és kultúra egyik lényeges elemét – méltatlanul keveset és kevéssé tanulmányozták. A téma a mai napig kiaknázatlanul rejtőzik a népszerű irodalmi művek, újságok, magazinok lapjain. Néhány kiállítás, egy-két kiadvány ad összefoglalót a magyar plakát történetéről, (100+ 1 éves a magyar plakát, A magyar plakát története 1885–1986, Budapest, 1986, A magyar sokszorosított grafika száz éve, Modern magyar litográfia 1890–1930, Miskolci Galéria, 1998, Stephen Mansbach: Standing in the Tempest: Painters of the Hungárián Avant-Garde, Santa Barbara, California, 1991), többségük azonban csak felületesen tárgyalja a témát. Úgy tűnik, Biró Mihály 1986-os, németül és magyarul megjelent monográfiája (Biró Mihály, 1886–1948, Plakátok/ Plakaté, Budapest/Wien, 1986.) az egyetlen alapos forrás. A helyzet nem meglepő, hiszen a tradicionális művészeti és művészettörténeti értékrendben a plakát a hierarchia aljára került. A művészettörténet hagyományosan magasabbrendű művészetnek tekinti az építészetet, festészetet, szobrászatot; és a grafikus művészeti ágakat, úgy mint a ceruzarajz, a litográfia vagy a metszetek (rézkarc, fametszet) többnyire a rangsor alsóbb fokaira helyezi. A litográfiát további kategóriákra osztják: van „művészi” és van reklám célra készített „litó”. Utóbbi még a képzőművészet fogalmába sem fér bele, többnyire alkalmazott művészet címszó alatt emlegetik. Talán azért is, mert a sokszorosítást a nyomdászok kemény fizikai munkával végezték. A film a felsőoktatásban általában nem számít„komoly” tudománynak, kivétel ez alól néhány egyetem, mint például az amerikai UCLA és Berkeley. / Így nem csodálkozhatunk, hogy a filmplakát műfaját gyakran anomáliák övezik s a téma további alapos tanulmányozást igényel. Célunk, hogy a gyűjteményben szereplő minden plakát alkotójának kilétére fény derüljön, és megpróbáljuk nyomon követni, milyen fázisokon ment keresztül létrejöttéig a mű. Szeretnénk minél pontosabban rekonstruálni a folyamatot, amely az egyes plakátok végső változatának kialakulásához vezetett: ki milyen szerepet vállalt a munkában, milyen technikákat alkalmaztak, melyik nyomdában készült, hogyan történt a terjesztés. A gyűjtemény korai, klasszikus darabjai minden tekintetben egyedülálló esztétikai színvonalat képviselnek.
 - 
        
     - 
        
    Impresszionizmus – posztimpresszionizmus
03 600 FtMíg az impresszionisták abból merítik inspirációjukat, amit maguk előtt látnak, a posztimpresszionisták befelé fordulva, saját lelkivilágukat vetítik ki vásznaikra. Milyen képek születtek Camille Pissarro ecsetje alatt Pontoise Montmartre-ján? Miért tekintett Paul Cezanne apaként Pissarróra? Miért voltak rémálmai Claude Monet-nak a roueni katedrális megfestésekor? Hogyan veszítette el látását, miközben a francia államnak felajánlott tavirózsáit festette? Miért nevezik Edgar Degas-t „az emberi forma legérzékenyebb megfigyelőjének”? Miért okozott botrányt A Tizennégy éves kis táncos lány című szobra? Kik voltak Auguste Renoir legszebb modelljei? Miért számított családtagnak a hűséges házvezetőnő és dadus, Gabrielle Renard? Miért bénult meg a festő keze? Hogy lehetett Berthe Morisot „az impresszionizmus nagyasszonya” abban a korban, amikor nőket nem vettek fel a Szépművészeti Akadémiára? Miért merült feledésbe a kor egyik legünnepeltebb festője, Paul-Cézar Helleu neve? Miért mondta Pablo Picasso, hogy Paul Cezanne, a csendéletek, a fürdőző nők és a Saint-Victoire hegy megörökítője, „minden modern festő atyja”? Miért élt együtt Vincent van Gogh egy prostituálttal? Miért használta oly sokszor a sárga színt? Milyen remekműveket festett az elmegyógyintézetben? Miért választotta a kalandor Paul Gauguin a „vad és primitív Bretagne-t” és Tahitit lakhelyül, hogyan élt és alkotott? Miért szerette Henri de Toulouse-Lautrec a cirkusz világát? Miért mondják, hogy „minden képét abszinttal festette”? Miért költözött be egy bordélyházba? Többek közt ezekre a kérdésekre kapunk feleletet a számos színes képpel illusztrált könyv olvasásakor.
 - 
        
    Kopjafák
01 200 FtNyirő elbeszélései, különösen, 1933-ban megjelent Kopjafák című kötetének írásai maguk is értelmetlenül elpusztult és halálba kergetett emberekről szólnak. A huszonegy novellából álló ciklus minden darabja egy-egy balladába illő szerencsétlen emberi sorsot örökít meg.
 - 
        
    Magányos utazó
01 600 Ft„A Magányos utazó korábban kiadott és eddig meg nem jelent írások gyűjteménye, amelyeket közös témájuk kapcsol össze: az utazás. Ezek során eljutottam az Egyesült Államok déli részétől a keleti partig, onnan a nyugati partig, a messzi északnyugatra, Mexikóba, az afrikai Marokkóba, Párizsba, Londonba, mindkét óceánt átszelve. Bemutatok egy csomó érdekes embert, akikkel útközben találkoztam, és várost amiket menet közben láttam. Vasúti munka, tengeri munka, miszticizmus, hegyi munka, bujaság, szibaritizmus, balhék, drogok, templomok, művészeti múzeumok, a városok utcái, az élet dzsungele – ahogy egy független, tanult, nincstelen, bárhová elinduló csavargó megélte. A célja? Egyszerűen a költészet vagy a természetes leírás.”
Jack Kerouac - 
        
     - 
        
     - 
        
    Sirokkó
01 000 Ft1934. október 9-én délután Marseille-ben agyonlőtték a Franciaországba látogató Sándor jugoszláv királyt, s az autóban mellette ülő Barthou francia külügyminisztert.
Sándor királyt, mint a merénylő karján talált embléma bizonyította, a bulgáriai macedón terrorszrvezet tagja lőtte le, de minthogy a nemzetközi rendőrség jól ismerte e szervezet szövetségét az Usztasá-val (Horvát Felkelő Forradalmi Szervezet), magától kínálkozott a feltevés, hogy a gyilkosságban az utóbbi keze is benne volt. Ezt a következtetést a merénylet előkészítésének rendőri vizsgálata is igazolta. A szálak – többek között – a magyarországi Jankapusztára vezettek, ahol Usztasa kiképzőtábor működött.
A regény nem követi adatszerűen a történelem menetét: a társadalmi paranoia – a fasizmus – mikromodelljét igyekszik megszerkeszteni.
Hernádi stílusa egységbe fogja régi műveinek elemeit, a leíró részek asszociatív kapcsolatokat teremtő, szürrealisztikusan merész képeit és az aszketikus, célba fogalmazott párbeszédeket. - 
        
    Tizenkét vándor novella
01 000 FtEgy rövid novella megírása olyan erőfeszítésbe kerül, mint egy regény első sorai. A regény első bekezdésében ugyanis mindent meg kell határozni: a szerkezetet, a hangot, a stilust, a ritmust, a terjedelmet, olykor még valamelyik regényalak jellemét is. A többi már gyönyör, az írás gyönyöre, melynél bensőségesebb és magányosabb gyönyört el sem lehet képzelni, és az ember csak azért nem javítgatja a könyvét élete végéig, mert ugyanaz a vasszigor, amellyel elkezdte, arra is rákényszeríti, hogy befejezze. A novellának viszont nincs eleje és nincs vége: vagy megköt vagy nem köt meg. És ha nem köt meg, akkor azt súgja a tapasztalat, a magamé meg a másoké is, hogy az esetek többségében jobb, ha újra kezdjük valami más úton indulva el, vagy kidobjuk a szemétbe.
G. García Márquez