Az itt közölt szöveg első négy fejezete 1987/88-ban keletkezett. Akkoriban úgy gondoltam, a munka érdemi része ezzel tulajdonképpen készen van: csak egy rövid bevezetővel és a tanulságokat összegző konklúzióval akartam kiegészíteni a kész szöveget. Másképpen alakult. Az 1988/89-es tanévben az Egyesült Államokban dolgoztam. Az ott tartott előadásaimat követő viták és az amerikai kollégákkal folytatott beszélgetések ráébresztettek, hogy a munkát folytatnom kell. Az első négy fejezetben a weberi eszmék német gyökereit, valamint Weber hatástörténetét (e hatástörténet kerülőútjait) vizsgáltam az angolszász világban, de az angol-amerikai társadalomtudomány Weber-recepcióját – a weberi eszmék termékeny hatását az amerikai szociológiára – nem tárgyaltam. Be kellett látnom, hogy e nélkül írásom egyoldalú. Ezt az egyoldalúságot próbálja leküzdeni a második rész két történeti fejezete. A történeti fejezeteknek természetesen nem az a céljuk, hogy a korábban elemzett torzításokat illusztrálják: a második részben egyszerűen megpróbáltam nyomon követni Weber hatását és az amerikai Weber-irodalom kibontakozását a kezdetektől egészen a 60-as évekig (ami időben nagyjából egybeesik az első fejezetben tárgyaltakkal). A 60-as évektől máig terjedő időszak részletes bemutatására nem vállalkoztam: csupán a fő irányokat jeleztem az utolsó – konklúziókat és kitekintéseket tartalmazó – fejezetben. Tudom, hogy ezzel még korántsem teljes a kép, de nem is törekszem teljességre. Munkámmal semmiképpen nem a Weber monográfiák számát kívánom szaporítani: a szövegben szereplő Weber-értelmezések fordítói munkám melléktermékei – annál nem többek, de nem is kevesebbek. (a szerző)