-
-
-
Az Isonzótól a Duna-csatornáig
01 200 Ft„Könyvemben két történet került egymás mellé. Az egyik egy család kálváriáját eleveníti föl. Árván maradt édesapámat az Isonzó mellől hozta haza ott katonáskodó nagyapám, hogy Bihar megyében számára teljesen új környezetben a Trianon utáni Romániához került Szent jobbon alapítson családot, próbáljon boldogulni. 1951-ben aztán családjával együtt a Duna-csatornához deportálták. En hatéves gyerekként éltem át a száműze A másik történet szülőfalumról, Szentjobb községről szól, áttekintem tés nyomorúságát, erről ad számot könyvem első része. küzdelmekkel teli históriáját, a felvillantom mai arculatát. Szeretném, hogy ez a könyv tanulságul szolgálna minden korosztálynak, de főleg a mai fiataloknak, mert jöhetnek még az ő életükben is olyan nehéz pillanatok, hogy választani kell a jó és rossz között. Mindig a jó utat válasszák, még akkor is, ha az a nehezebb. A mi családunk példája is azt mutatja, hogy a nagyon nehéz helyzetből is fel lehet állni és továbblépni. Ezen könyvet ajánlom két fiamnak, két menyemnek és négy drága unokámnak, örök emlékül, tanulságul. Mindenki segítségét köszönöm, aki hozzájárult e könyv megjelenéséhez. Továbbá tisztelettel emlékezem minden szentjobbi lakosra, családtagjainkra, akik nem élték túl a háborúk és a kommunizmus rémtetteit. Emlékük legyen áldott.”
-
Bori garnizon
04 000 FtA magyarországi zsidóságra 1944 március 19-én rázúdult a balsors. A németek megszállták az országot. Vasárnap reggel már száguldottak a német autók, gépesített erők Budapest utcáin, – zengett a beözönlő német katonaság végeláthatatlan soraitól a város, gúnyos üdvözlésekkel intettek be a villamosokon utazók közé – a gyalogjárók riadtan és sápadtan húzódtak a házfalak mellé.
-
Budapest egykor és ma
02 000 FtFővárosunk a közelmúltban ünnepelte születésnapjának századik évfordulóját. Egy évszázada egyesült a három közel ezeréves múltú város: Óbuda, Buda és Pest. Mit tudunk róla? Mennyire ismerjük mi, a város lakói, országunk népe, mennyire ismerik az ide hazajárók s az ide látogató idegenek?
Sokan és sokat írtak Budapestről: történeti munkák, ismeretterjesztő művek, útikönyvek, folyóiratok, tájékoztató kiadványok, térképek segítenek megismeréséhez. A Budapesttel foglalkozó szakirodalmat azonban nem mindenki ismeri, az időszakos ismertetők kis terjedelmük miatt pedig nem tartalmazhatnak minden olyan tudnivalót, melyet Budapestről megjegyezni érdemes. Megírtam és megrajzoltam képekkel, panoráma-térképvázlatokkal mindazt (vagy csupán azt) ami mindnyájunk számára emlékezetessé, tanulságossá teheti fővárosunk múltját: azt, amit az évszázadok pusztításai meghagytak, múltunk féltve őrzött emlékeit és az újabb keletű őrzött emlékeit és az újabb keletű látnivalókat, legújabb létesítményeinket.
Felhívom olvasóim szíves figyelmét arra, hogy a szöveg közti és a térképeken piros színű mindaz, ami ma is látható és sötétszürkék az elpusztult épületek, megszűnt helynevek. Szeretném remélni, hogy könyvemmel hozzájárulok fővárosunk múltjának és jelenének jobb megismeréséhez. -
Ivan Gyenyiszovics egy napja
01 000 FtAz Ivan Gyenyiszovics egy napjá-t első ízben 1963-ban jelentette meg az Európa Könyvkiadó. A következő esztendőben írta róla Lukács György: „… A múlt feltárása nélkül nem tárható fel a jelen, Szolzsenyicin műve, az Ivan Gyenyiszovics egy napja jelentős előjátéka annak, hogy az irodalom újból önmagára találjon a szocialista jelenben. (…) Szolzsenyicin tette abban rejlik, hogy egy tetszés szerinti tábor eseménytelen napját irodalmilag a még le nem győzött, íróilag még nem ábrázolt múlt szimbólumává tette. Noha maga a tábor a sztálini korszak legszélsőségesebb kiéleződése, Szolzsenyicin szürkére művészien szürkével festett részletét a sztálini hétköznapok jelképévé emelte. ez éppen a költői kérdésfeltevés miatt sikerült neki: Milyen követelményeket támasztott ez a kor az emberekkel szemben? Ki védte meg emberi lényét? Ki mentette meg emberi méltóságát és integritását? Ki – és miként – állt helyt? Ki őrizte meg emberi szubsztanciáját? Hol görbült, hol tört el, hol semmisült meg? Mivel Szolzsenyicen rigorózusan a közvetlen tábori életre szorítkozott, a kérdést egyidejűleg tudta egészen általánosan és egészen konkrétan feltenni. (…) Szolzsenyicin elbeszélése véleményünk szerint mérföldkövet jelent majd a jövő felé vezető úton.”
-
Kaddis a meg nem született gyermekért
01 000 FtA gyermek: a jövő. A meg nem született gyermek: a jövőtlenség bevallása. Mert a történelem démonikus személytelenségét mindig az egyes ember élete, szenvedései teszik szembetűnővé. És lehet sors a sorsvesztés, és lehet jövő a jövő elveszítése. A regény egy végletes, halálos pontosságra törő tudat ön- és történelemanalízise. Egy ember beszél arról, mi történhet azzal, akivel megtörtént a század botránya. De vallomása oly mély, hogy megértjük, ami vele történt, bármely totalitárius államban bármikor megeshet. (Temesi László)
-
Száz szatmári parasztétel
0800 FtMit is főztek régen a majtisi asszonyok? Hogy is volt régen? A kiveszett, vagy kiveszőben lévő szatmári étkezési szokásokról és a jellegzetes szatmári ételekről szól Végh Antal könyve. Az ételek elkészítésének pontos leírását a régi keserves paraszti életmód megelevenítésével színezi, s miközben felidézi a múltat, s kedvet ébreszt az ismeretlen ízek és étkek megkóstolására, megírja azt is: jó hogy elmúlt az a világ.
-
Szeretem a mostohámat
0650 FtVargas Llosa erotikus kisregénye – a folytatásával, a szerelem és szeretkezés témáját minden elképzelhető formában kibontó Don Rigoberto feljegyzései-vel együtt – a szerző életművének egyik legragyogóbb csúcsa: lebilincselő, az olvasó játékos fantáziájának is szárnyakat adó alkotás.