-
A harcoló finn hadsereg szelleme
01. A HARCTÉRI LEVELEK ÉRTÉKE ÉS JELENTŐSÉGE
A könyv szerzőjének fájdalmat legyőző élményben volt része, amikor 1941 őszén újból elolvasta egy a finn hadseregben küzdő fiatalembernek a harctérről küldött leveleit. Az azokba való elmélyedés arra indította, hogy egyéb írásbeli hagyatékát is tanulmányozza, miközben különböző érzelmek vettek erőt rajta. -
-
Földadta sors
0Az 1990-es évtized közepétől irányult figyelmem a hajdani Jászkun kerület népének mindennapjait tükröző dokumentumokra. A gyűjtőmunka eredményének közreadását a munka közben felmerülő újabb és újabb kérdések tisztázására tett törekvéseim halasztották. Arra kerestem választ, hogyan illeszkedtek a Jászkun kerület organizált társadalmába annak organikus közösségei, miként élhették meg szabad létüket a közösség tagjai. Különös figyelmet szenteltem a nők helyzetének, a családon belüli hatalmi viszonyoknak, az egyének boldogulásának bemutatására.
Női szemmel a nőkre koncentráltam, de felderített információim a férfiak helyzetéről éppúgy szólnak, mint a nőkéről, hiszen a családban elfoglalt pozícióík egymástól elvá-laszthatatlanok, a helyi társadalomban betöltött szerepük csak együtt értelmezhető. Kíváncsiságom a társadalmi viszonyok miértjei mellett a hogyanokra irányult. Igyekeztem felderíteni, hogy a problémák milyen megoldásokat, válaszokat, történéseket váltottak ki a jászkunsági emberek, elsősorban a nők részéről. Választ kerestem arra, hogyan érvényesíthette az elképzeléseit a Jászkunságban egy nő a 18. században. Lehetett-e önálló elképzelése, volt-e érdekérvényesítő képessége és lehetősége? Kutatásomban a nők és a férfiak szerepét sem biológiai meghatározottságukban, hanem társadalmi viszonyaik gyakorlatában vizsgálom. Szeretném láttatni: mint él az ember, ha jászkun, mit ér az ember, ha jászkun, mindazt, ami a kor dokumentumainak közelségéből látható.
Bánkiné dr. Molnár Erzsébet -
-
I. Miklós pápa válaszai a bolgárok kérdéseire
0A középkorban egy nép számára a kereszténység felvétele többek között az európai népek közé történő betagozódás lehetőségét hordozó történelmi lépést jelentett. E lépés az illető nép számára nem csupán hitvilágának, hanem életmódja számtalan hétköznapi elemének változását is magával hozta. Az I. Miklós pápa válaszai a bolgárok kérdéseire (Responsa Nicolai papae I. ad consulta Bulgarorum) című, 866-ból származó forrás azon tekintetben páratlan jelentőségű, hogy az egyetlen szöveg, amely egy nép kereszténnyé válásának „pillanatfelvételét” rögzítette, s ily módon nem csupán az egyháztörténet és a szlavisztika, hanem az életmód-, a vallás-, a jog- és a kultúrtörténet szemszögéből is kiemelkedő fontosságú dokumentum.
-
-
-
Merülő Saturnus
0A magyar irodalomban talán szokatlan, hogy valaki az énjének egy-egy megvalósíthatatlan részét másik személlyé sűritse, olykor más korszakba is.” Új versgyűjteménye egyik leg-izgalmasabb ciklusának postscriptumát kezdi igy Weöres Sándor. A ciklus tíz versében egy fiktív, XIX. század eleji magyar költőnő hátra-hagyott életművét kelti életre” Weöres, a stílus, a hang váltásait, irodalmi hatásokat, a kor atmoszféráját érzékeltetve, a pasticció-n túl, valóban felállítja egy női egyéniség minden dimenzióját, s egy szerves életmű káprázatát kelti. S ha Psyché a költő tündökletes játékos-ságának egyik legvégletesebb reinkarnációja is, alig van a kötetnek darabja, mely ilyen-olyan fokon, módon ne korrespondálna valamivel -az ősköltészet, a reneszánsz, a provanszál lira felbukkanó hangjai, egy középkori örmény szerzetes néhány énekének felidézése, a bibliai József históriájának szabados-friss feldolgozása mind-mind ennek a vonulatnak elágazásai. A kötet számos portré-verse is több a portrénál, erősebben megmerül a mintában, néhány jelző mozdulattal szinte megjátssza az ábrázolt egyéniséget. Ez a végigvonuló, a gyűjteményt beágazó játék megengedi két valódi műfordítás besorolását is Hlebnyiko-vét és Nasztaszíjevicsét, az átmenetet Nareki Gergely örmény pátriárka himnuszai képviselik, melyeket Weöres Luc-André Marcel fran-cia átköltéséből ültetett magyarra. Csupa játék tehát ez a gyűjtemény mégis, nincs egyetlen sora sem, amely sajátosan weöresi ne lenne, hiszen talentumának éppen ez a színejátszó tükrözni-tudás, ez a hallatlan nyelvi gazdag-ság egyik legmarkánsabb jellegzetessége.
-
Munkácsy Mihály képei
0Ez a könyv Munkácsy Mihály ama festményeinek másait foglalja magában, amelyeknek regényét Harsányi Zsolt írta meg Ecce Homo című művében.
Fekete-fehér reprodukciókkal illusztrálva. -
Nagy fenyő és örökzöld lexikon
0Amit a tisztelt olvasó most a kezében tart, nem szakkönyv, nem hivatásos kertészeknek szól, hanem azoknak a laikus növényfelhasználóknak, akik örökzöld fenyőt, fát vagy cserjét kívánnak ültetni. Eme könyv ötletet, tanácsot szeretne adni a megfelelő faj vagy fajta kiválasztásához, ültetéséhez, vagy támpontot a már meglévő növény beazonosításához, felismeréséhez.
-
Tamás bátya kunyhója
0„ViIágtörténeti cselekedet volt ez a könyv. Megmutatta az egész világnak Amerika szégyenét, a rabszolgaságot… Harriet Beecher Stowe könyve betöltötte hivatását. De csodálatos módon nem felejtették el azóta sem. Ma is százezrek olvassák szerte a világon, színdarabokat faragnak, mozidarabokat csinálnak belőle, és nincs nap, hogy sokan-sokan meg ne siratnák a nemes szívű, vallásos lelkű, öreg négert, Tamás bátyát. Úgy látszik, még mindig van mit tanulnunk ebből a könyvből. Rabszolgák nincsenek bár; de még mindig megesik, hogy különbséget teszünk ember és ember között, és nem tudjuk elképzelni, hogy ami nekünk s a magunk fajtájú embernek fáj, az éppen úgy fáj a másfajta embernek is. A Tamás bátya kunyhója még sokáig szükséges könyv lesz. Meg kell tanulnunk belőle, hogy mindnyájan egyformán Isten gyermekei vagyunk, szeretnünk és becsülnünk kell egymást!” – írta Benedek Marcell, aki külön a gyerekeknek fordította és dolgozta át ezt a világhíres művet.
-
-
-
-
Vértelen vadászat
0A szerző az egyik legismertebb természetfotós hazánkban. Könyvéből a természetfotózás fortélyain kívül megismerkedhetünk az egyes, ritkán lencsevégre kapható állatok életmódjával, a fotótrófeák gyűjtésének talán még az igazi vadászatot is felülmúló izgalmaival, veszélyeivel. Az egyes történetekhez természetesen gazdag fényképanyag tartozik. Ezek még élményszerűbbé teszik a kalandokat, és bizonyára meggyőzik az olvasót, hogy nem volt kárba veszett az igen jelentős munka, amit a szerző egy-egy kép elkészítésébe fektetett.