-
A bölcs Esopusnak és másoknak fabulái és oktató beszédei valamint azoknak értelme
0„Kolosvárott, az Úr 1566-ik esztendejében” adta ki Heltai Gáspár híres fabuláit. A világirodalom kedvelt állatmesekincséből származnak ezek a mesék, de mennyire magyarrá honosodnak Heltai kezén! A kegyetlen ispánok, „nemes uraimék”, a „karmazsin saruban koppogó nemesasszony”, a „vérszopó dúló fosztók” és a jámbor együgyűek a tizenhatodik századi Erdély eleven alakjai. S a mesék tanulsága sohasem elvont erkölcsi tanulság csupán. Heltai mindig úgy ír, mintha élő szóval biztatná a szegényeket, az elesetteket, korholná a kevélyeket, a „ragadozókat”. Keleti Arthur az ihletett művész alázatával hozza közelebb Heltait a mai olvasóhoz. A mesék régies, tömör, érzékletes nyelve külön gyönyörűséget okoz az olvasónak. A könyvet tizennyolcadik századi fametszetek díszítik.
-
-
-
Azok a boldog békeidők Székelyudvarhelyen
01867-1914 között Székelyudvarhely történelmének egyik legdinamikusabb korszakát élte. A folyamatosan növekvő népességű, rendezett tanács státusú vármegyeközpontban, székelyföldi mértékkel mérve számottevő modernizációs folyamatok indultak be. Megőrizte, sőt bővítette a térségben betöltött központi funkcióit, a fejletlen közúti infrastruktúra, a vámháború, a késői vasúti csatlakozás és a szerény gyáripar ellenére a kisiparos-kereskedő jellegű városka Székelyföld egyik meghatározó gazdasági centruma volt. Megmaradt iskolavárosnak és pezsgő kulturális-művelődési életet tudhatott magáénak. Mérsékelt anyagi helyzetéhez képest olyan infrastrukturális fejlesztéseket végeztek, amelyekkel érezhetően nőtt Székelyudvarhely urbanizációs szintje és ezáltal a város polgárainak életminősége. A korszakban lezajló jelentős építkezések döntően hozzájárultak a belváros mostani arculatának kialakulásához. Nyilván voltak hiányosságok, kihasználatlan lehetőségek is, amelyek részben a város saját hibájának, részben a kedvezőtlen körülményeknek, majd a kirobbanó világháborúnak tudhatók be.
-
Egy élet a vadászatért
0Az egykori Monarchiából származó gróf Károlyi Lajos egyike volt azoknak a nagy európai vadászoknak, akiknek vadászsikerei világhírűvé váltak. Ez az írás megismételhetetlen: ugyanúgy, mint Károlyi gróf vadászélete, örökre a múlt tanúja marad. A Kárpátok erdőségei, Máramaros, Erdély olyan fogalmak, amelyek külön-külön is a vadászok álmait testesítik meg, és csupán kevés embernek – nekik is csak ritkán -adatik meg valóra váltásuk. Károlyi gróf viszont ezeken a területeken mindenütt otthon érezte magát. Mint végtelen kiterjedésű vadászmezők vadászura, a régi világ valamennyi híres vadászterületén szívesen látott vadászvendég volt. Vele cserkelhetünk az őserdőben bőgő gímszarvasra, vadászhatunk medvére a Kár-pátokban és a mérhetetlen kiterjedésű Oroszországban, terelhetünk zergevadat az osztrák Alpokban és a Fogarasi-havasokban, űzhetünk farkast és vaddisznót, valamint puskázhatunk a vízivad híres paradicsomában, a Hortobágyon és a Duna-deltában. Részt vehetünk saját, világhírűvé vált tótmegyeri apróvadas területe kialakításában, és tanúi lehetünk olyan páratlan vadászterítékeknek, amilyeneket csak kevesen érnek el egész vadászéletük során.
-
Japán ország
0Részlet a könyvből:
Egy hamvas arcú, ferde, de csillogó szemű fiatal leány, aki mosolyogva kér, hogy letörjed: így élt képzeletünkben Japán. A szíves, de felületes európai olvasó képzelete az utóbbi időben még egy kevéssé kiszínesedett : az illető leányka puha, barna haját bele foglalta fehér, vagy sárga kiku keretbe; nagy és illatos krisantemumok közül mosolygott ki a szűzies vagy bájosan romlott lény. És angol dalokat énekelt, kissé fáradt, de érzéki és meleg hangon. Mondanom sem kell, hogy ez európai közképzelet a színpadról szítta tele magát, onnan táplálkozott és a tiszteletreméltó és ismert európai nagy gésákon keresztül jutott el a kelet-ázsiai titokzatos kis gésákig. Ezeken kívül japán tudásunk érdekében erősen működött egy igen színes és – úgy mondják – magát is színező iró-gésa, a nevezetes Pierre Loti, tengerésztiszt a francia hadseregben és akadémikus. -