-
-
Elkezdődött…
0„Új korszak küszöbén állunk. Vannak, akik már régen várják, vannak, akiket rettegéssel tölt el, és vannak olyan társaink is, akik a már bekövetkezett változásokból alig vettek észre valamit, sőt, jövőképpel is csak korlátozott mértékben rendelkeznek… Az emberek többsége azonban nyugtalan, és – miközben életét mindenki csak az örök MOST-ban élheti – gondolatban előre-hátra szaladgál az időben, kutatja, keresi, hogy valójában mi az, ami volt (gondolok itt a torzításmentes történelmi eseményekre), és – főleg – mi az, ami felé haladunk?” A korszakváltás – az átmenet a Halak korszakából a Vízöntő korszakába – belső folyamat. Az anyagi világ értékrendje szerint élő ember szembesül a valósággal: a pusztán anyagi értékekre és érdekekre épülő világ összeomlóban van, helyreállíthatatlan és menthetetlen. Az univerzális érvényű régi-új értékrendet – bár minden ember a szívében hordozza – felvállalni kevesen merik. Ez a belső konfliktus a külvilágban gazdasági krízisek, természeti katasztrófák és csapások formájában jelenik meg. Békésebb átmenetre csak azok számíthatnak, akik meg tudják teremteni a belső békét, és rá tudnak hangolódni a spirituális értékrendre. Lehet, hogy a soron következő Aranykorszak bölcsője a Kárpát-medence, és a folyamat már elkezdődött? A belső béke megteremtésében nyújt segítséget a könyvhöz mellékelt meditációs CD.
-
-
-
Szemadám György
0„Vaszkó Erzsébet következetes, meg nem alkuvó személyisége és festészete befolyásolta – alakította indulását. Mellette korai munkáira Bálint Endre, Barcsay Jenő és Korniss Dezső munkássága is hatott. A ’60-as évek végén csoporttá szerveződő, magukat önerejükből felküzdő fiatalok egyik vezető egyénisége. A ’70-es évek első felében több happening és performansz résztvevője, organizátora, melyeket a kor kultúrpolitikája, mint minden avantgárd megmozdulást, a rendszer elleni provokációnak tekintett. Festményei stilizált, jelszerű állatokat, sokszor madarakat megjelenítő, elvont, formatöredékeket bemutató ábrázolások, melyeknek stiláris jellemzői a redukált formák, a hangsúlyos színmezők és a határozott kontúrok. A ’80-as évek második felétől kifejezésmódja klasszicizálódik, figurálissá válik és festésmódját az aprólékosság, a kidolgozottság, az erős kontúrok jellemzik, miközben megmarad korábbi tematikájánál. Képein elszigetelt festői jeleknek, azok összefüggésének tárgyi azonosíthatósága helyett egy-egy idea tárgyiasul a festői jelek logikus vagy illogikus kapcsolódásában, s ezek a gondolatok hol technikailag rendkívül kimunkáltan, hol a technika milyenségére kérdeznek rá, vagy emberi problémákat feszegetnek.”
(Kortárs Művészeti Lexikon 2001. Enciklopédia Kiadó) -
Vallomások Bartókról
0Fodor Andrásról, a költőről köztudott, hogy a muzsikában is igen ott-honos. Verseinek zeneisége, témája gyakran utal erre. Prózaíróként is irt zenéről, könyve jelent meg Stravinskyról. Bartók pedig vezércsillaga volt a magárataláló ifjú költőnek, Ennek a Bartók élménynek ád hangot e kötet. A versek keretezte-tagolta esszék e Bartók-hatás kialakulását tárják föl, másrészt különféle, Bartókkal kapcsolatos kiadványok költőien fogalmazott, általános érvé-nyű recenziói. A bevezető, krónikás rész, a „Küzdelem Bartókért”, címe szerint kettős értelmű: a küzdelem azért is folyt, hogy a költő meghódít-hassa Bartók életművét, de azért is, hogy szellemi életünk végre befogad-hassa legnagyobb zeneszerzőnk alkotásait. Mindez, szerencsére, ma már történelem, de nem árt figyelmeztet-ni rá: volt korszak Magyarországon, amikor a cenzúrázott Bartókért küzdeni kellett.