-
A jóga és az idegrendszer
02 500 FtHa a jóga szóba kerül, általában az úgynevezett jógatornára gondolunk. Pedig a jóga a régi Kelet emberének sajátságos ismeretrendszere. A lényege az elmélyült önmegfigyelés, ennek révén testi és szellemi működéseink minél tüzetesebb megismerése, és az ismeretek felhasználása – módszeres gyakorlati formájában – egészségünk tartós megőrzése és önmagunk tökéletesítése érdekében. – Előző könyvében a szerző a hatha jógát, valamint a jóga egészségügyi szabályait vonta a tudomány nagyítója alá. E második könyvének témáját idegrendszeri jógának mondhatnánk, amely az emberi test életműködéseinek, különösen pedig érzelmeinek-érzéseinek megfigyelésén és befolyásolásán keresztül jut el a céljáig: a sokszor megcsodált, magas fokú akaratnevelésig. Bár a jóga megalapítói és művelői mit sem tudtak a mai értelemben vett idegrendszerről, mégis olyan ismeretek birtokába jutottak, amelyek jó része ma is tudományos értéknek számít. Módszereiket a szerző az idegélettan szemszögéből vizsgálja és magyarázza, s teszi így elsajátíthatóvá a mai ember számára is.
-
-
Elementa physicae. Editio quarta.
020 000 FtA jezsuita tudós (1732-99) munkájának első kiadása 1790-ben jelent meg
-
Erdély Magyar Egyeteme
012 000 Ft1541 óta, amikor Budavár eleste után az erdélyi fejedelemség lett a magyar királyság történeti hivatásának örökösévé, Erdély történeti életének egyik leghatalmasabb erőtényezője a magyar iskola. Az önálló állami életre kényszerült Erdély másfélszázadon át központja volt a magyar szellemi életnek. Fejedelmei a régi nagy királyokra emlékeztető politikai művészettel kormányozták népüket két világhatalom törekvéseinek ütközőpontján s ebben a mozgalmas és viszontagságos időszakban is módot találtak a magyar művelődés fejlesztésére. Udvarukban lelt menedéket a Buda bukásával hontalanná vált renaissance-művészet és humanista-tudomány. Céltudatos művelődéspolitikájuk eredményeként Erdélyben virágzott fel a katolikus és protestáns iskola. Báthory István egyeteme, Bethlen Gábor főiskolája, a líceumok, kollégiumok, akadémiák és városi népiskolák hosszú sora megannyi erős vára lett a magyar szellemiségnek. Nevelőmunkájuk nyomán kelt életre és terebélyesedett ki az egyetemes magyar művelődést annyi új színnel és igaz értékkel gazdagító erdélyi szellemiség, az erdélyi magyarság nemzeti érzésének és erdélyi öntudatának éltető forrása. Ez az ízig-vérig magyar és mégis sajátosan erdélyi szellem nyilatkozott meg most száz év előtt az önálló állami léttel együtt elhanyatlott egyetemi gondolat újjáéledése s majd megvalósítása alkalmával. Ez jutott kifejezésre a tudományt oly kiváló egyéniségekkel és jelentős eredményekkel gyarapító Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem félszázados működésében is.
-
-
Lombhullás
02 800 FtTúl a hetvenedik évén, apám többször a hozzá lélekben közel álló, a szintén idős Szabó Pál szavaira emlékezett: „Lombhullás jön.” (…) „Az avarra gondoltam, fanyar, feledhetetlen illatára. Az avarra, mit Arany János járt, leveleit olvasta, majd avar lett ő is. Azzá válunk mindannyian, beletaposnak, beleszántanak a földbe, de a füvekben, virágokban, élőfákban ismét feljövünk, megint az égre nézünk, és a világnak üzenünk.” – Féja Endre
E kötet Féja Géza 1927 és 1977 között megírt, az egykor a sajtóban közölt, illetve a hagyatékában maradt, eddig még kiadatlan tanulmányait, feljegyzéseit, magnószalagra mondott gondolatait tartalmazza. Az irodalmi élet és az írói sors általános kérdései mellett a magyar irodalom múltjával, kezdeteivel, majd a 19. és a 20. század alkotóival és munkáikkal foglalkozik. Gondolatait fejti ki többek között Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Tömörkény István, Juhász Gyula, Krúdy Gyula, Hatvany Lajos, Szabó Pál, stb. munkásságáról. Az írások négy fő fejezetbe tagolódnak: a Magyar Hellász, mely Féja Géza régebbi írásait foglalja magába; a Vallomások a Nyugat-nemzedékről a reá egykor legnagyobb hatást tett alkotókról beszél; A Magyar író sorsa irodalompolitikai írásokat is tartalmaz, és a Lombhullás életének végén keletkezett írásait tartalmazza.