-
A kecskeméti művésztelep és alkotóház
01 800 Ft„Azt mondták, hogy a világhírű nagybányai telep feloszlóban van, mert a homokpuszták távolából, a kecskeméti Kada két kézzel, teli marokkal szórván a becses ígéreteket, elcsalogatja a bányai ligetből a drága mestereket”- Krúdy Gyula ellentétpárba állítja a régit az újjal, a nagybányait a kecskeméti művészteleppel (A magyar Barbizon. Nagybánya, 1909. nov. 1.). A nagybányai művésztelepből a fiatalok egy része, az újat hozók, új (neó) utat kereső művészek kiválni készültek. A kiszakadók, forrongok, a neósok csoportjának a vezetője, Iványi Grünwald Béla fogalmazta meg a kecskeméti kolónia művészeti programját (1909). Az anya-művésztelepből történő kiválás, elkülönülés átmenetileg bizonytalanságot keltett ugyan, távlatosan azonban pozitívan hatott vissza Nagybányára: sürgetően kikényszerítette a műtermek fölépítését s a művészek, művészet rangjának újra megerősödését segítette. Az anyaművésztelep méhében megszületett új, a kecskeméti: a magyarországi művészet-fejlődés új láncszemét, új etapját jelentette. S hogy ez az új művészeti állomáshely milyen szervezeti, művészeti, stiláris (neósok, Kassák-kör stb.) és tanulási metódusokat jelentett – e kötet témája. A kecskeméti művésztelep korszakait, vezető mestereit, szabadiskolai és főiskolai tanfolyamait, a mesterek korrektúrájának mibenlétét, a művésztelep legfontosabb kapcsolódó elemeit (Kecskeméti Szőnyegszövő, Kecskeméti Képtár) időrendi egymásutániságában tárgyalja a könyv, a téma első monografikus földolgozása.”
-
-
-
A zongora története
06 000 FtNapjaink zenei életének nélkülözhetetlen hangszere a zongora. Egy-egy kiváló zongoristának olyan fanatikus közönsége van, mint amilyennel szinte semmilyen más hangszeres előadó sem rendelkezik. A zongora a lágy fuvola-pianissimóktól a rezek harsogásáig a zenekar palettájának minden színét birtokolja; ez szorosan összefügg azzal a fejlődéssel, amelynek során a zongora közvetlen őseit: a clavichordot, a cembalót és a cimbalmot próbálták egyre több szín visszadására képessé tenni. Hosszú utat kellett megtennie a zongorának ahhoz, hogy mai fontos szerepéhez eljuthasson, sokféle kísérlet és sok zsákutca is szükséges volt ahhoz, hogy mai formája kialakulhasson. A történelmi billentyűs hangszerek ismerete nélkül a zongora számos szerkezeti sajátossága nem lenne eléggé érthető. De beszélni kell ezekről a történelmi hangszerekről azért is, mert a régi muzsika tekintélyes része teljesen kielégítően csak ezeken szólal meg. Mivel e könyv elsősorban zongoratanárok és a zongorajáték kedvelői számára íródott, a zongoraépítés szakmai részletkérdéseinek elsősorban történeti vonatkozásait tárgyalja. Hálás köszönetemet fejezem ki a Blüthner és a Steinway gyárnak fényképek elkészítéséért és adatok szolgáltatásáért, Hanns Neupertnek a kiváló zenetudósnak értékes tanácsaiért, valamint fényképek rendelkezésre bocsátásáért, Gábry Györgynek a Nemzeti Múzeum Hangszertára őrének, és a Széchenyi Könyvtár Zeneműtára lelkes gárdájának fáradhatatlan segítőkészségükért. 1964. szeptember
-
Iszlám és zsidó-kereszténység
01 600 FtAmikor a magyar olvasó – három évvel a francia megjelenés után és tizenhárom évvel keletkezése után – kézbe veszi Jacques Ellul posztumusz művét, a benne foglalt gondolatok már a keresztény teológia iszlámmal kapcsolatos reflexiójának tág és meglehetősen polarizált kontextusában nyerik el értelmüket. A szerző arra vállalkozik, hogy megvizsgálja, megfelelnek-e a valóságnak azok a közhelyek (nevezetesen: hogy mindannyian „Ábrahám fiai”, mindannyian „monoteisták” és „könyvvallás hívei” vagyunk), amelyekre hivatkozva a keresztények számára esetleg túlontúl leegyszerűsödik és elodázódik az iszlám vallás megértésének sürgetése és vele való párbeszéd valóságos alapjainak kutatása.
-
-
Tárgyak természetrajza
01 800 FtFEKETE GYÖRGY az Iparművészeti Főiskolán szerzett 1957-ben belsőépítész diplomát, s ez időtől kezdve 1964-ig dolgozott Gádoros Lajos építész műtermében az Általános Épülettervező Vállalatnál, majd önálló tervezőműtermet és műhelyt létesített. Ezekben oktatási, egészségügyi, igazgatási és kulturális nagyberuházások, bútor és tárgysorozatok tervezésével foglalkozott. Mintegy háromszázötven olyen irányú dokumentációt jegyez. Hazai és külföldi kiállítások tervei mintegy harminc országban és százhetven alkalommal valósultak meg. Pályázatokon murális faplasztikák elkészítésére is több alkalommal kapott megbízást. Mindezek elismeréseként lett Munkácsy-díjas, Érdemes művész. Több száz szakirodalmi cikk írója, hat televíziós környezetkultúra-sorozat forgatókönyvének szerzője, műsorvezetője volt. Igazgatta a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolát, valamint az Iparművészeti Vállalat megszűnéséig annak művészeti vezetője és a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének az alelnöke volt. 1990-ben lett a Művelődési és Közoktatási Minisztérium kulturális helyettes államtitkára, parlamenti képviselő, ott a kulturális bizottság tagja. Egyik alapítója volt a Nemzeti Kulturális Alapnak, majd első elnöke is. 1996-ban habilitált egyetemi tanárrá a Nyugat-magyarországi Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetében Sopronban, amelynek ma professzor emeritusa. Újraalapította a Magyar Iparművészet folyóiratot, amelyet ma főszerkesztőként jegyez. Alapító alelnöke a Magyar Örökségeket Megnevező Bizottságnak, tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, alelnöke a Nemzeti Társaskörnek, Magyar művészetért és hűség díjas, Zalaegerszeg és Tornyospálca díszpolgára. Könyv alakban megjelentek esszéi, versei, cikkgyűjteménye, művésztársaival folytatott beszélgetései, szakmai életművének katalógus-összeállításai, eddig tizenhét kötetben.
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
