• A kecskeméti művésztelep és alkotóház

    0
    Sümegi György

    „Azt mondták, hogy a világhírű nagybányai telep feloszlóban van, mert a homokpuszták távolából, a kecskeméti Kada két kézzel, teli marokkal szórván a becses ígéreteket, elcsalogatja a bányai ligetből a drága mestereket”- Krúdy Gyula ellentétpárba állítja a régit az újjal, a nagybányait a kecskeméti művészteleppel (A magyar Barbizon. Nagybánya, 1909. nov. 1.). A nagybányai művésztelepből a fiatalok egy része, az újat hozók, új (neó) utat kereső művészek kiválni készültek. A kiszakadók, forrongok, a neósok csoportjának a vezetője, Iványi Grünwald Béla fogalmazta meg a kecskeméti kolónia művészeti programját (1909). Az anya-művésztelepből történő kiválás, elkülönülés átmenetileg bizonytalanságot keltett ugyan, távlatosan azonban pozitívan hatott vissza Nagybányára: sürgetően kikényszerítette a műtermek fölépítését s a művészek, művészet rangjának újra megerősödését segítette. Az anyaművésztelep méhében megszületett új, a kecskeméti: a magyarországi művészet-fejlődés új láncszemét, új etapját jelentette. S hogy ez az új művészeti állomáshely milyen szervezeti, művészeti, stiláris (neósok, Kassák-kör stb.) és tanulási metódusokat jelentett – e kötet témája. A kecskeméti művésztelep korszakait, vezető mestereit, szabadiskolai és főiskolai tanfolyamait, a mesterek korrektúrájának mibenlétét, a művésztelep legfontosabb kapcsolódó elemeit (Kecskeméti Szőnyegszövő, Kecskeméti Képtár) időrendi egymásutániságában tárgyalja a könyv, a téma első monografikus földolgozása.”

    1 800 Ft
    Kosárba teszem

  • A magyar heraldika korszakai

    0
    Csoma József

    1 800 Ft
    Kosárba teszem

  • A zongora története

    0
    Gát József

    Napjaink zenei életének nélkülözhetetlen hangszere a zongora. Egy-egy kiváló zongoristának olyan fanatikus közönsége van, mint amilyennel szinte semmilyen más hangszeres előadó sem rendelkezik. A zongora a lágy fuvola-pianissimóktól a rezek harsogásáig a zenekar palettájának minden színét birtokolja; ez szorosan összefügg azzal a fejlődéssel, amelynek során a zongora közvetlen őseit: a clavichordot, a cembalót és a cimbalmot próbálták egyre több szín visszadására képessé tenni. Hosszú utat kellett megtennie a zongorának ahhoz, hogy mai fontos szerepéhez eljuthasson, sokféle kísérlet és sok zsákutca is szükséges volt ahhoz, hogy mai formája kialakulhasson. A történelmi billentyűs hangszerek ismerete nélkül a zongora számos szerkezeti sajátossága nem lenne eléggé érthető. De beszélni kell ezekről a történelmi hangszerekről azért is, mert a régi muzsika tekintélyes része teljesen kielégítően csak ezeken szólal meg. Mivel e könyv elsősorban zongoratanárok és a zongorajáték kedvelői számára íródott, a zongoraépítés szakmai részletkérdéseinek elsősorban történeti vonatkozásait tárgyalja. Hálás köszönetemet fejezem ki a Blüthner és a Steinway gyárnak fényképek elkészítéséért és adatok szolgáltatásáért, Hanns Neupertnek a kiváló zenetudósnak értékes tanácsaiért, valamint fényképek rendelkezésre bocsátásáért, Gábry Györgynek a Nemzeti Múzeum Hangszertára őrének, és a Széchenyi Könyvtár Zeneműtára lelkes gárdájának fáradhatatlan segítőkészségükért. 1964. szeptember

    6 000 Ft
    Kosárba teszem

  • Iszlám és zsidó-kereszténység

    0
    Jacques Ellul

    Amikor a magyar olvasó – három évvel a francia megjelenés után és tizenhárom évvel keletkezése után – kézbe veszi Jacques Ellul posztumusz művét, a benne foglalt gondolatok már a keresztény teológia iszlámmal kapcsolatos reflexiójának tág és meglehetősen polarizált kontextusában nyerik el értelmüket. A szerző arra vállalkozik, hogy megvizsgálja, megfelelnek-e a valóságnak azok a közhelyek (nevezetesen: hogy mindannyian „Ábrahám fiai”, mindannyian „monoteisták” és „könyvvallás hívei” vagyunk), amelyekre hivatkozva a keresztények számára esetleg túlontúl leegyszerűsödik és elodázódik az iszlám vallás megértésének sürgetése és vele való párbeszéd valóságos alapjainak kutatása.

    1 600 Ft
    Kosárba teszem