-
Magyar forradalom
03 600 FtEgy 12 éves fiú, Gyula, 1956. október 23-án elhatározza, hogy naplót ír. Közel van a tűzhöz – szó szerint, hiszen Budapesten, a Somogyi Béla utca 10-ben laknak, a Corvin áruház háta mögött. Gyűjt, sétákat tesz a városban, és mindezt lejegyzi. Fejében és naplójában keveredik a pesti gyerekvilág, a gangok világa és az éppen zajló történelem. Csics Gyula naplóját 2006-ban, a forradalom 50. évfordulóján adta ki az 1956-os Intézet.
-
Magyar fotográfiai évkönyv és adattár 1998
0800 FtMiért gazdag a magyar fotókultúra?
Azért, mert sokan gazdagítják! Sokkal többen, mint ahány alkotóról a televízióból és az országos napilapok tudósításaiból tudhat a közvélemény. Ezért itt az ideje, hogy az önmaguk fontosságát és jelentőségét oly hangosan hirdetők nevén kívül megismerjünk másokat is, akik csendesebben, szerényebben, de hozzájárulnak a kortárs fotográfia gyarapításához.
Az idén első alkalommal készül kulturális leltár erről a területről, amelynek egyetlen célja van: felsorolni mindazokat az eseményeket – kiállításokat, előadásokat, alkotótáborokat -, amelyeket 1998-ban rendeztek a fényképezés iránt érdeklődők számára. A naplószerű összefoglalásból természetesen nem hiányoznak majd az események szereplői sem. Név szerint említve az alkotókat, akik vizuális élményeiket és mondanivalójukat fényképpé formálva hozták nyilvánosságra. -
Magyar Gazdasági Reálpolitika Alapvonalai és Nemzetpolitikánk
06 000 Ft„Nem ekőszó, – hanem folytatás
Rendszeres Magyar Nemzetgazdaságtan mult esztendei két elfogyott kiadása igazolta gazdasági közvéleményünk józanságát. Kifejtettem – külön magyar nemzetgazdaságtanra van szükség. Ennek az uj tudománynak kell kimutatni szabályait, felállítani pozitiv tételeit, hogy megmentsük hazánkat bolondok avagy tudományos mezbe öltözött gangsterek szélhámosságaitól, továbbá megvilágitani akartam magyar jövő reális utjait.” -
Magyar genealogiai és heraldikai forrásmunkák 1561-1932
01 200 FtOklevelek, genealogiai, heraldikai művek, valamint kéziratos oklevelek és családtörténeti gyűjtemények összefoglaló jegyzéke. A családtörténet és nemességkutatás kulcsa.
-
Magyar haditudósító túl a Sztalin-vonalon
03 000 Ftdr. Gábor Áron mint a honvéd-haditudósító század tagja járta be bolseviki Oroszország egy részét, melyet eddig gondosan elzárt Európa elől a Sztalin-vonal. Izgalmason érdekes, időszerű és igaz írás a szovjet valódi arcáról.
-
Magyar hászid történetek
0800 FtA hászidizmus, a XVIII. századi misztikus hagyományra, a kabbalára épülő pietista jellegű vallási mozgalom sajátosan kelet-európai fejlemény. Magyarországon belül főként Szabolcs-Szatmár megyében szerzett egykor híveket. Értékeit Martin Buber fedezte fel a világ, számára, aki egyetemes emberiséget és az egész zsidóságot gazdagító kulturális kincset formált belőle. Szabolcsi Lajos (1889-1943) költő, író, az Egyenlőség című zsidó lap főszerkesztője. Novellái a sajátosan magyar hászid hagyományt kívánják megteremteni.
-
Magyar Helikon
06 000 FtÉletrajzok: Széchenyi István, Arany János, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Zrínyi Miklós, Kisfaludy Sándor, Jósika Miklós, Kisfaludy Károly, Wesselényi Ferenc, Deák Ferenc, Kemény János, Bocskay István
-
Magyar hieroglif írás
08 000 FtA magyar hieroglif írás létének felismeréséhez a székely írás eredetének négy évtizedes kutatása: írástani, történeti, nyelvi, régészeti, építészeti, genetikai, matematikai, mitológiai adatok és megfontolások vezettek el. Jelkészlete mintegy 50 000 évvel ezelőtt alakult ki a Közel-Keleten; napjainkig megtalálható a népi, uralmi és vallási jelhasználatban, a régészeti leleteken meg az ókori írásokban. Mintegy 20-50 jelét a kőkorban szétrajzó Homo sapiens sapiens csoportok vitték magukkal Eurázsia és Amerika távoli tájaira. Az ősvallás igényeit szolgálta; ennek köszönhetően maradt fent és lett a későbbi írások alapja. A Bibliában említett „nyelvek összezavarodása” előtt használt magyar ősnyelv számára alkották meg. A világ legszebb írása, az emberi civilizáció egyik alapköve.
-
Magyar hírlaptörténet
01 000 Ft1848. március 15-én este húszezres tömeg szabadította ki fogságából Táncsics Mihályt, ezzel is demonstrálva a sajtószabadság életbe lépését. Az első világháború vesztes befejezése és a forradalmak a cenzúra bevezetésével, a papírfelhasználás korlátozásával, a lapok többségének betiltásával pedig szinte a kiindulópont elé vetették vissza a sajtó helyzetét. A két eseménysor közé eső hetven évben a magyar sajtóélet páratlanul felvirágzott, utóbb is ritkán látható, magas színvonalon működött. A magyar sajtó aranykora a hazai közélet demokratizálódásának egyik fontos fejezete. A sajtó szervezetrendszerét, működésének társadalmi és jogi kereteit, kiadványait és munkatársainak sokaságát mutatja be ez a kis kötet, mely nemcsak a téma tankönyve lehet, hanem tanulságos és szórakoztató olvasmány is.
-
-
-
-
Magyar jogi népszokások
03 500 FtA kötet egyedülálló anyagot nyújt át az olvasónak a néprajz és a jogtudomány határterületéről.
Mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban úttörő vállalkozás annak feldolgozására, hogy a nép milyen önmaga által kialakított társadalmi szabályok, szigorú belső rend szerint élt, szervezte gazdaságát, vagyoni és személyi viszonyait, szerezte és örökítette át vagyonát.
A mű résztanulmányok, levéltári anyagok és eredeti helyi gyűjtések alapján dolgozza fel mintegy két évszázad időszakában, hogy a jobbágyok, zsellérek, kisnemesek, majd utódaik, a parasztok, továbbá a pásztorok, halászok, bányászok, iparosok, kereskedők körében milyen jogi népszokások éltek. Ezeket a szokásokat nyomon követi a születéstől a halálig a család, a munka, a vagyonszerzés, a szerződéskötés, a kereskedés, az öröklés tekintetében. -
Magyar kálvária – magyar föltámadás
0800 FtEz a kis könyv sem nem emlékirat, sem nem történelem…Amit itt az olvasónak nyújtani merek, az egy sokkal szerényebb föladat: valami önleszámolás, valami per-féle, melyet magammal idestova két esztendeje folytatok…Hitem szerint, ezekben a katasztrofális időkben kötelessége mindazoknak, akik az eseményekben fontosabb szerepet játszottak, szigorú önvallomást tenni…azok számára, akik a magyar lelkiismeret fölszabadításának ügyét (mert nekem a forradalom legmélyebb gyökerében mindig ezt jelentette) folytatni fogják.
Jászi Oszkár -
Magyar karikatúrák adat- és szignótára
04 500 FtA grafika legvidámabb „mostohagyermekét, a karikatúrát, illetve azok művelőit, a magyar karikaturistákat veszi lajstromba szerény lexikonunk. Magyarországon az újságkarikatúra-rajzolást 1848-tól, a Charivari (Dongó) című vicclap megjelenésétől eredeztetjük. A képzőművészek számára a képes vicc műfaja – az éppenhogy megtűrt, inkább csupán a megélhetést biztosító, esetenként az egymással bolondozó, avagy éppen egy harmadikat ugrató – de semmiképpen sem a „valódi” művészi – időtöltést jelentette.
Az első híres pályaelhagyó – s egyben a művészeti tanulmányait is feladó -, ám a karikatúráival nevet, rangot és országos ismertséget szerző művész Jankó János (1833-1896) volt. Az újonnan induló bal- és jobboldali vicclapok majd’ egy évtizeden át egyaránt (!) az ő munkásságára alapozták népszerűségüket. Jankó elévülhetetlen érdeme továbbá, hogy felfedezte számunkra az autodidakta Homicskó Atanázt, aki az orvosi táskáját hagyta hátra egy plajbászért cserébe. Talán ennek a két markáns egyéniségnek köszönhető, hogy a XIX. század második felében egyre több grafikus mérte meg tehetségét a karikatúra műfajában.” -
Magyar kastélylexikon
04 500 FtVirág Zsolt Magyar Kastélylexikon-sorozata megyénkénti bontásban dolgozza fel az ország valamennyi kastélyát és kúriáját történeti, művészettörténeti, építészettörténeti és családtörténeti szempontból. Az épületeket több száz mostani állapotot ábrázoló színes (légi és földi) fénykép, valamint a régebbi állapotot bemutató archív felvételek illusztrálják. A kötetek mind az álló, mind a már lebontott épületeket tartalmazzák. A kastélylexikonban nemcsak a műemlékileg védett, hanem a nem védett épületeket is feldolgozzuk. A könyvek végén térkép, valamint sokféle melléklet és mutató található, ez utóbbiak közül talán az egykori tulajdonos családok szerinti csoportosítás a legérdekesebb. De névmutató, a helytörténeti irodalom jegyzéke, a válogatott irodalom jegyzéke is megtalálható a könyvben, illetve a legfontosabb forrásokat táblázatos rendszer tartalmazza. A sorozat eddig megjelent kötetei: I. kötet: Magyar Kastélylexikon – Pest megye kastélyai és kúriái; II. kötet: Magyar Kastélylexikon – Bács-Kiskun megye kastélyai és kúriái; III. kötet: Magyar Kastélylexikon – Fejér megye kastélyai és kúriái; IV. kötet: Magyar Kastélylexikon – Komárom-Esztergom megye kastélyai és kúriái; V. kötet: Magyar Kastélylexikon – Vas megye kastélyai és kúriái; VI-VII. kötet: Magyar Kastélylexikon – Csongrád megye kastélyai és kúriái – Jász-Nagykun-Szolnok megye kastélyai és kúriái.
-
-
-
Magyar középkor
04 000 FtA közönség részére ezek a nagyrészt folyóiratok hasábjain megjelent tanulmányok szinte hozzáférhetetlenek. Ezért gondolt a Magyar Történelmi Társulat arra, hogy a harmincéves évforduló alkalmából elnökének, Hóman Bálintnak szétszórt tanulmányait összegyüjtve adja ki.
-
Magyar középkor
01 000 FtEz a kötet különböző helyeken – a budapesti és a kolozsvári egyetemen, a Történelmi, a Földrajzi s más társulatokban, az Erdélyi Múzeumban, az Emkében stb. – különböző alkalmakkor, többnyire egy-egy emlékünnepen tartott előadásaimból van összeállítva. Valamennyi azt igazolja, hogy mi, magyarok, nem ítélhetjük el a középkort, mert az hazánk történetének legdicsőségesebb kora. Benne nemcsak politikai és hadi tekintetben voltak nagy és ragyogó sikereink, hanem a keresztény műveltség terén is.
-
-
Magyar kutyafajták
02 500 FtEmigrációs kiadás.
A magyaroknak jelenleg tíz hivatalosan is elismert kutyafajtája van. Ki hitte volna!? Néhányat őseink hoztak magukkal, a többiek már itt a Kárpát-medencében alakultak ki. Figyelemreméltó, hogy mind a tíz esztétikailag vonzó, ugyanakkor hasznos jószág is. Régen maguk a gazdák fejlesztették jó ösztönnel kutyaállományukat. Ma már a hivatásos tudósok és a műkedvelő megszállottak; a Magyar Ebtenyésztők Országos Szövetsége, valamint a jól szerkesztett újság. „A kutya” mindent elkövetnek, hogy értékes kutyás tradícióinkat el ne herdáljuk, és hogy állatainkat tovább nemesítsük.
Azt azonban hiányolom, hogy az iskolában a biológia könyvek elfelejtik a magyar kutyák nevét felsorolni, küllemüket és egyéniségüket elemezni. Ezért, ha a mai atyák nem ismerik saját hazájuk kutyafajtáit, akkor hogyan is tudnak fiaiknak-lányaiknak azokról beszélni; éljenek akár otthon, akár a nagyvilágban szétszóródva. Higyjék el, kedves olvasóim, hogy a magyar kutyák szeretete egyben a magyar haza szeretete is, és ha kutyáinkat megbecsüljük, akkor magyar mivoltunkat is becsüljük! Első feladatunk az, hogy jómagunk megismerjük ebeinket. Utána már gyermekeinknek is tudunk mesélni róluk.(…)
Dr. Buzády Tibor -
Magyar Lélek. A magyar népművelők országos folyóirata.
04 500 Ft1 évf. (1939) 1-12. sz. ; teljes évfolyam egybe kötve; a folyóirat-számok borítóikkal együtt bekötve
-
Magyar liberalizmus 1790-1848
02 400 FtKecskeméti Károly Franciaországban élő magyar történész fő műve, a magyar liberalizmus 1790-1848 közötti története átdolgozott kiadásban, magyar nyelven most lát először napvilágot. A szerző a korszak politikai elitjének átfogó vizsgálatával kimutatja a reformmozgalom társadalmi bázisának meglepő folytonosságát. Úgy látja, hogy a liberálisnak tekinthető eszmék 1790 táján nemcsak megjelentek, hanem tovább éltek, és az 1830 táján társadalmi-politikai mozgalommá fejlődő reformmozgalomban folytatódtak. Kecskeméti a magyar liberalizmust 1790-től kezdődő, egyre erősödő áramlatként, egységes történeti ívként mutatja be. Arra is figyelmeztet, hogy a ,,reformkor” nem jelenti a polgári átalakulás híveinek döntő politikai súlyát. Az utókor a reformeszméket s a korszak nagy alakjait idézi, és hajlamos elfeledkezni azokról a társadalmi erőkről, intézményes feltételekről, amelyek az átalakulás megvalósítását oly nehézzé tették. Kecskeméti Károly hatalmas anyagot elénk görgető könyve minden eddiginél meggyőzőbben bizonyítja azt is, hogy a reformkori magyar ,,nemesi liberalizmus” kifejezésében a ,,nemesi” nem jelent megszorítást: a program minden korlátozástól mentesen a polgári átalakulás következetes programjának tekinthető. Az 1848-as forradalom évtizedes, szerves folyamatok összegeződéseként hozhatta meg az eredményes áttörést.
-
-
-
Magyar művelődéstörténet
04 000 FtAz 1940-es évek elején kiadott ötkötetes Magyar művelődéstörténet után 1997-ben jelent meg először nagyobb szabású összefoglaló a magyar kultúra múltjáról. A munka tematikája sokfelé ágazik, mégis a történetkutató tudományok együttműködéséből egységesen bontakozik ki az a kulturális-civilizációs folyamat, amelyet mai hazájába érkezése előtt, majd 1100 éves Kárpát-medencei története során a magyarság létrehozott, és ami földrészünkbe gyökereztette, egyedi vonásokkal ruházta föl a magyar művelődést. A kötet egyes fejezetei a nagy történelmi korszakokat és stílusáramlatokat követik, azonban nemcsak a szűkebb értelemben vett kultúrát (művészetek, oktatás, tudomány) tárgyalják, hanem jóval szélesebb kitekintéssel az életmódot, a mentalitást, a mindennapi gondolkodást, az ember és természet sokrétű viszonyának alakulását és az egészségügyet is. A könyv kedveltségét és keresettségét, széles körű használatát tanúsítja, hogy első megjelenése után rövid idővel több újabb kiadást ért meg. A jelenlegi kötet tetszetősebb kiállítású, a szerzők újabb részletekkel, kutatási eredményekkel és szakirodalommal is bővítették, képanyagát frissítették.
-
-
Magyar művészek az európai avantgarde-ban 1919-1925
02 400 FtFülszöveg: Passuth Krisztina könyve jórészt úttörő feladatra vállalkozott: a 20-as évek avantgarde művészetét dolgozta fel, elsősorban a hazai művészeti életből ki-szakadt emigránsok alkotómunkásságának tükrében. Az anyag szerteágazó és sokrétű; visszanyúlik a magyar avantgarde előzményeihez, Csáky József, Réth Alfréd és Huszár Vilmos művészetéhez, felöleli a MA hazai és főként bécsi tevékenységét, a folyóirat művészetírói és művészeti eredményeit, köztük Kassák Lajosét, Kállai Ernőét, Bortnyik Sándorét, Mattis-Teutsch Jánosét, Moholy-Nagy Lászlóét.
-
-
Magyar Nemzet II. évf.
024 000 FtMagyar Nemzet (1939.01.01-12.10): II. évf. 1,9,28,31,32,36,40,45,49,104,137,269,280. sz.
Uj Nemzedék (Saly Dezső főszerk., Központi Sajtóvállalat, Budapest): XXI. évf. 38,46,63,64,65,66,70,111,241,248,251,252,261,263,282,284,285,286,288. sz.
Pesti Hirlap (dr. Kovács Dezső, Pesti Hirlap R. T., Budapest) LXI. évf. 41,46,113, 128,220. sz.
Esti Kurir (Rassay Károly főszerk., Libertas Irodalmi és Lapkiadó-vállalat rt., Budapest) XVII. évf. 57,58,61,63,214,289. sz.
8 Órai Ujság (Bethlen András főszerk., 8 Órai Ujság Lapkiadó Rt, Budapest) XXV. évf. 34,87,114,267. sz.
Esti Ujság – Politikai napilap (Törs Tibor főszerk., Budapest) IV. évf. 72. sz.
Ujság – Szabadelvű napilap (Budapest) XV. évf. 76,286. sz.
Magyar Jövő – Független politikai napilap (Sikorszky Gyula szerk., Kozma Ferenc és társai lapkiadó és ujságterjesztő váll. b.t., Miskolc) XXi. évf. 76. sz. (1939.04.02)
Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap – Politikai napilap (Fehér Ödön felelős szerk., Miskolci Ujságkiadó R.T., Miskolc) LXVIII. évf. 76. sz. (1939.04.02)
Vásárhelyi Ujhirek – Politikai napilap (ifj. Szathmáry János főszerk., Hódmezővásárhely) I. évf. 82. sz. (1939.05.16)
Nemzeti Ujság (Dr. Tóth László főszerk, Központi Sajtóvállalat Rt., Budapest) XXI. évf. 144,186. sz.
Pesti Napló (Gratz Gusztáv főszerk., Budapest) 90. évf. 147 (1939.07.01)
Magyarság (Magyar Imre felelős szerk., Magyarság Lapkiadó Rt., Budapest) XX. évf. 61. sz. (1939.08.22)
Az Est – Politikai napilap (Bakos Ákos felelős szerk., Az Est lapkiadó r.t., Budapest) XXX. évf. 262. sz. (1939. 11.17) -
Magyar Nemzet III. évf.
014 000 FtMagyar Nemzet (1940.01.17-12.22): III. évf. 12,201,209,212,222,232,258,276. sz.
Uj Nemzedék (Saly Dezső főszerk., Központi Sajtóvállalat, Budapest): XXII. évf. (1940.01.30-08.01) 23,24,46,47,69,70,73,76,91,151,155157,171,174. sz.
Pesti Hirlap (dr. Légrády Ottó főszerk., Pesti Hirlap R. T., Budapest) LXII. évf. (1940.01.31-11.10): 24,36,57,60,67,122,134,137184,198,256. sz.
8 Órai Ujság (Bethlen András főszerk., 8 Órai Ujság Lapkiadó Rt, Budapest) XXVI. évf. 4. sz. (1940.01.05)
Ujság – Szabadelvű napilap (Pánczél Lajos, Az Ujság R.T., Budapest) XVI. évf. (1940.02.04-03.10): 27,39,57. sz.
Függetlenség (Dr. vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály főszerk., Budapest) VIII. évf. 71. sz. (1940.03.30)
Friss Ujság – Politikai napilap (Budapest), 45. évf. 74. sz. (1940.04.03)
Magyarország – Esti lap (Szvatkó Pál főszerk., Magyarország Napilap R.T., Budapest), XLVII. évf. 202,224,246,273. sz. (1940.09.05-11.29)
Népszava – A Szociáldemokrata Párt Központi Lapja (Szakasits Árpád főszerk., Budapest), 68. évf. 256. sz. (1940.11.12)
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
