• Emberi potenciál mint tőke

    0

    Hogyan működik egy társadalmi rendszer, amikor gazdasági működése nem független többé a benne ténykedő emberek pszichikus működésétől? A könyv azzal a válasszal foglalkozik, amelyet a XX. századi második modernizáció ad erre a kérdésre: amiképp a modernizáció XVIII-XIX. századi első szakaszában a működés anyagi feltételeit maga a rendszer termeli, a XX. században termelni kezdik a működés emberi feltételeit is. Ugyanazzal a számítással, mint amilyennel az anyagi termelést is végzik: hogy a lehető legkisebb ráfordítással olyan tőke képződjék a tulajdonosánál, amelynek a továbbiakban a lehető legnagyobb hozama lesz. A könyv bemutatja, hogy a két kérdést – ki eszközli a ráfordítást és ki a haszonélvező – hogyan teszi fatálissá a harmadik: ki az emberi tőke tulajdonosa? Az ezzel kapcsolatos dilemma: minél magasabban kvalifikált emberi potenciálról van szó, annál nagyobb tőke lekötését igényli a gyártása, másfelől annál nagyobb autonómiát az üzemeltetése. így amikor a gyártás feltételét javítja, hogy az állam a humán fejlesztéshez biztosítja a forrásokat, ugyanakkor az üzemeltetés feltételét rontja, hogy ennek érdekében az emberi tőkét a maga tulajdonaként kezeli. Ennek a dilemmának a szemszögéből tárgyalja a könyv zárófejezete a ,,létezett szocializmus” rendszerét mint olyan nagyüzemet, amely emberi tőkével való gazdálkodásra képződött – amelynek vesztét is ez okozta.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Emberi sors. Idegen vér

    0

    800 Ft
    Tovább olvasom
  • Emberi, nagyon is emberi II.

    0

    „Az Emberi, nagyon is emberi egy válság emlékműve. Szabad szellemeknek ajánlja magát: majd minden mondata diadalról tanúskodik – megszabadultam általa a természetemben rejlő, de tőle idegen, hozzá nem tartozótól. Idegen tőlem az idealizmus: ahogy a cím mondja: ‘ahol ti eszményi dolgokat láttok, ott én emberit, ó, csupán nagyon is emberit látok’… Kizárólag a következő értelemben használom itt a ‘szabad szellem’ kifejezést: az önmagát újra birtokba vevő, szabaddá lett szellem. A hangnem, a hangszín teljesen új; a könyv okosnak, hűvösnek, helyenként keménynek és gúnyosnak hathat. Úgy tűnik föl, bizonyos előkelő ízlésű szellemiség igyekszik felszínen tartani magát a mélyben örvénylő szenvedéllyel szemben. Ebben az összefüggésben érthető, hogy a könyv 1878-as kiadása végeredményben Voltaire halálának századik évfordulója ürügyén jelent meg. Mert Voltaire, ellentétben az utána következőkkel, mindenekelőtt a szellem grandseigneure: akárcsak én.” Így vall Nietzsche az Ecce homo című önéletrajzában arról a művéről, amely új fordulatot jelentett alkotói korszakában, amikor is, a francia moralisták szellemében és nyelvezetét meghonosítva a német nyelvben, aforizmákban bírálja kora és a nyugati civilizáció társadalmát, vallását, történelmét, ideológiáját – röviden: a kor és a hanyatló napnyugati kultúra minden területét.

    3 600 Ft
    Tovább olvasom
  • Embernek maradni

    0

    Ahogy ​Bartók zenéje egyre inkább közkinccsé válik, élete iránt is nő az érdeklődés. Sorra jelennek meg tanulmányok, emlékezések, vallomások századunk egyik legnagyobb zeneszerzőjéről. Különösen értékes azoknak az íróknak és muzsikusoknak írásai, akik személyesen ismerték őt. Ezért jelentős Szegő Júlia, a neves folklorista és írónő Bartók-könyve. Kortársak visszaemlékezései, személyes élményei és írásos dokumentumok alapján írta meg regényét. Külön érdekessége a könyvnek a hű és részletes beszámoló Bartók romániai tartózkodásáról, népdalgyűjtő tevékenységéről… Embernek maradni… Nagyon nehéz volt ez a fasizmus éveiben, csak keveseknek sikerült. Bartók, a művész, a tudós, az igazságot mindennél többre becsülő tiszta jellem – embernek tudott maradni a legnehezebb időszakban is. Bartók nem csupán korunk nagy zeneszerzője, hanem az embei magatartásnak is példája. Az életét a maga valóságában bemutató regény éppen ezért emberformáló, nemesítő olvasmány. A könyv ötödik kiadása Bartók születésének 100. évfordulója alkalmából jelenik meg.

    650 Ft
    Kosárba teszem
  • Embert ültettél a nyakunkra

    0

    Ez ​a könyv visszaemlékezéseket tartalmaz. A napjainkban még élő valamikor kuláknak csúfolt befogadók és a Budapestről kitelepített befogadottak visszaemlékezéseit. Emlékezve egy embertelen diktatúra máig feldolgozatlan, orvoslás nélkül maradt, szigorúan titokban tartott, és az érintettek által a levéltárakban még ma is csak különleges engedéllyel kutatható bűneire.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Embervásár Meikóban

    0

    Az Embervásár Mexikóban (a hatkötetes Mahagóni-sorozat egyik kötete) az emlékezetes Díaz-diktatúra korszakát eleveníti fel. A kormányzat kifelé igyekezett a demokrácia látszatát kelteni, belül az országban azonban dühöngött a despotizmus. A kormányzó, a jegyző, a katonaság, a kereskedő, a földbirtokos és a montériák ügynöke lábbal tiporta a „szabad” indián parasztok jogait. Egy lényeges dolgot azonban kifelejtettek számításukból; az egyes indiánt meg lehetett ugyan téveszteni, el lehetett pusztítani a montériákon, de az indián közösségek fölött őrködött a sok évezredes hagyomány, s ez a hagyomány dacolt a hatalom képviselőinek minden jogtiprásával.

    500 Ft
    Kosárba teszem
  • Emil és detektívek

    0

    Emil élete nagy kalandjára készül: teljesen egyedül Berlinbe utazik, hogy meglátogassa a nagymamáját. Hatalmas kofferral száll fel a vonatra, zsebében pedig ott lapul száznegyven ropogós márka, melyet anyukája bízott rá. Mire Berlinbe ér, már megtapasztalja, hogy a felnőttek néha nagyon gonoszak tudnak lenni. A vonaton ugyanis egy férfi meglopja. A fiú attól fél, nem hinnének neki a rendőrök, ezért maga ered a tettes nyomába. De vajon nyakon tud csípni egy bűnözőt? Egyedül aligha. Egy csapatnyi detektív segítségével viszont talán igen! A briliáns logikájú Professzor, a lelkes Kis Kedd, a dudálós Gusztáv és a többiek még csak iskolába járnak, de elbánnak akár a legravaszabb gazemberrel is. Erre a berlini nyárra mindenki emlékezni fog: a gyerekek, a szülők, az újságírók, a rendőrség – de leginkább a tolvaj…

    650 Ft
    Kosárba teszem
  • Emil vagy a nevelésről

    0

    Rousseau fogalmazza meg a XVIII. században a legnagyobb nyíltsággal és részletességgel azt az évszázadok óta üldözött gondolatot, mely szerint a természet s így az ember is, aki egy darabja a természetnek, születésétől fogva jó, s csak a társadalom rontja meg. Ez a gondolat szöges ellentéte a feudális világnézetnek, mely az emberi természetet eredendően gonosznak tekintette. A kereszténység e lényeges világnézeti tételéből következett, hogy a gyermeket állandóan dorgálták, elméjét korlátok közé szorították. Rousseau gyökeresen szakít e nézettel. Nála a hibás ismeretanyag és a hamis előítéletek távoltartása áll a gyermek Emil neveltetésének elő-terében. A nevelő feladata szerinte elsősorban nem ismeretközlő, hanem ismeretelhárító tevékenység. Csak a feltételeket szabad megteremtenie, az ismeretszerzést s az erkölcsi érzék kialakítását a növendék saját aktív kíváncsisága végzi. Az életre nevelés igénye; a dolgok és nem a szavak, az élet és nem a könyvek tanulása; a testi nevelés fontossága olyan elvek, amelyeket külön-külön több író már régebben is hirdetett, de Rousseau volt az, aki ezeket az elveket az európai gondolat történetében addig még soha nem tapasztalt szuggesztivitással, következetességgel és sodró érzelmi hévvel egységes nevelési rendszerben fejtette ki.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Emily ​Brontë versei

    0
    800 Ft
    Tovább olvasom
  • Emily Dickinson

    0

    Out of the mists of sentiment and legend which long obscured her real identity and power, a new Emily Dickinson is emerging, thanks to the careful work of editors, scholars, and critics – especially since the publication of the Harvard variorum edition of her complete poems in 1955. The theme of the present volume is set by the title of one of its pivotal essays, „A Poet Restored,” by John Crowe Ransom. Ransom and his fellow critics help us see why Emily Dickinson is not only a great woman poet and a great American poet but, to quote Yvor Winters, „… except by Melville, she is surpassed by no writer that this country has produced; she is one of the greatest lyric poets of all time.”

    3 600 Ft
    Tovább olvasom
  • Emlék

    0
    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Emlék és folytatás

    0

    „1973 ​tavaszán – írja Passuth László – egy regénnyel, Zsigmond királyunk fél évszázadának summázásával, lezártam a hazai sors egy fejezetét. A történelmi regények szigorúbb folyamatossága, kronológiája után vágyódtam a forrásművektől függetlenebb történet megírására. Így találkoztam újból 1946 tavaszán megjelent regényemnek a Felhő és oázis-nak szereplőivel, hogy szinte három évtized távolságából építsem újra az 1945 és 1947 közötti évek budapesti és európai valóságát, mely számomra akkor megélt mindennap volt (és sok tragikus ágával viszonyult az előző esztendőkbe) de ma a fiatalabbak szemében mégiscsak inkább lezárt történelmi korszak. Két lány és két férfi sorsában próbáltam megállítani az időt, mint egy pillanatképben – az emlékek felvillantásával, a túlélt háborús napok felidézésével.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Emlékeim

    0

    A 20. század legtehetségesebb dokumentaristája, a Harmadik Birodalom filmrendezője, Cocteau szerint: „a film géniusza”. Az akarat diadala, a berlini Olimpiáról forgatott filmje képmágiája, szenzációszámba menő technikai újításai révén mérföldkövet jelentenek a film történetében. A zseniális filmrendező, aki 2002-ben volt 100 éves és ma is forgat az óceánok mélyén, elbeszéli élete történetét.

    10 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Emlékeim Kiss János altábornagyról

    0

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Emlékeimből

    0
    6 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Emlékek a bihari hegyekből

    0

    „Eredetileg nem számítottam előszóra, mert nem volt kihez fordulnom ezzel a kéréssel. Azok, akik ismertek a turistatevékenységem idejéből, elmentek. Az én korosztályom, sajnos, részben a temetőbe, részben az auschwitzi füsttel távozott…”

    1 800 Ft
    Tovább olvasom
  • Emlékek életemből

    0

    A keszthelyi születésű és Németkeresztúron nevelkedett Goldmark Károly (1830–1915) Bécsben való letelepedését követően jutott pályája csúcsára: itt komponálta hat operáját (köztük a világsikert hozó Sába királynőjét), máig gyakran hallható Hegedűversenyét és „Falusi lakodalom” alcímmel ismert Első szimfóniáját. A zeneszerző visszaemlékezései elsősorban e gazdag életút legfontosabb állomásairól számolnak be a nyomorban töltött tanulóévek, az 1848-as hadiélmények, a különböző színházi zenekarokban hegedűsként eltöltött évtized vagy éppen a Sába királynője keletkezéstörténetének részletes bemutatásával. Goldmark azonban mindemellett bőségesen szól külföldi utazásainak meghatározó élményeiről, valamint az őt neves kortársaihoz – Brahmshoz, Wagnerhez, Hans von Bülowhoz vagy Anton Rubinsteinhez – fűződő kapcsolatról is. Kötetünk nem csupán a zeneszerző emlékiratainak szövegét tartalmazza jelentősen korszerűsített fordításban, de illusztrációként egyszersmind gazdag válogatást közöl az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában őrzött Goldmark-hagyaték különféle dokumentumaiból, és a legfrissebb kutatások eredményeire támaszkodó jegyzetekkel segíti az olvasót a bő egy évszázada elhunyt komponista visszaemlékezéseinek értelmezésében.

    1 800 Ft
    Kosárba teszem
  • Emlékek és rejtélyek

    0

    A második világháború végeztével igen sokan elmenekültek Magyarországról. Nekünk a legszűkebb családi körön kívül mindenkivel megszakadt a kapcsolatunk. Amikor elkezdtem gyűjteni a világ minden tájára szétszóródott, rég eltűnt rokonok címeit, rádöbbentem: az én nemzedékemből már nem sokan maradtunk olyanok, akik még visszaemlékezhetnek a régi időkre. Korábban is a család legidősebb tagjai mesélték el emlékeiket a következő nemzedékeknek. Amit én hallottam a nagyszüleimtől, az jobbára még a 19. században történt. Egy mozgalmas korszakba szeretnék bepillantást engedni olvasóimnak részint személyes, részint családi, részint történelmi eseményeken keresztül. A Békés megyei Póstelken születtem 1926-ban, és a keresztségben a Károlyi Krisztina Mária Franciska Ilona Zsófia nevet kaptam. Grófkisasszony voltam, gyerekkoromban Dittának becéztek, mivel az öcsém nem tudta kimondani az első keresztnevem becenevét, a Krisztát. Mióta 1948-ban Angliába érkeztem, utolsó keresztnevem angol változatát, a Sophie-t használom – kezdi a „családtörténetet” a szerző, aztán keresztül-kasul vágtat a történelmen, és megrajzolja a teljes Károlyi famíliát a kora középkortól a jelenig, vagyis előtérbe kerülnek az élő Károlyi leszármazottak krónikái is. A pazar képanyaggal összeállított album mondhatni teljes repertoár, az események és legendák, a várak és kastélyok, a bálok és politikai szerepek bemutatása okán amolyan kis magyar történelmet olvashatunk e lenyűgöző kiadványban, melynek fókuszában fejezetenként a család legérdekesebb történetei állnak: így a kötet bárhol fellapozható, tetszőlegesen olvasható. A különleges kiadvány egyedi és hiánypótló reprezentatív munka, melyben mintegy félezer színes és fekete-fehér kép kalauzol végig az évszázadokon és ismeretlen történeteken, főispánok, hadvezérek, mecénások, miniszterek, valamint miniszterelnök és köztársasági elnök titkain keresztül.

    3 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Emlékezés dr. felpéczi Petz Lajosra

    0

    1 400 Ft
    Kosárba teszem
  • Emlékezés dr. felpéczi Petz Lajosra

    0

    1 400 Ft
    Tovább olvasom
  • Emlékezések

    0

    A szépíróként, esztétaként és színházszervezőként is figyelemreméltó újságíró-fejedelem, Rákosi Jenő (1842-1929) neve 1945 után egyet jelentett a harcias maradisággal. Lehetnek néhányan, akiknek ma is ezt jelenti, míg nagyon sokaknak -semmit sem. Ezt szeretné megváltoztatni az író vasi szülőföldjének könyvkiadója. A válogatott művek között megkülönböztetett helyet foglal el az Emlékezések, a 84 évesen is lankadatlanul dolgozó Rákosi talán legértékesebb műve. Hat-nyolc évtized pergő krónikája, irodalom és sajtó, színház és politika, Deáktól Adyig, Kemény Zsigmondtól Tisza Istvánig, Blaha Lujzától a kommunistákig – izgalmas olvasmány.

    1 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Emlékezetpolitika

    0

    A kötet a német történelmi és politikai gondolkodás második világháború utáni törésének következményeit elemzi. Sorra veszi a különféle történettudományi irányzatokat, miként próbáltak azok túljutni a nemzeti-szocializmus traumáján, mit őriznek meg a klasszikus német politikai gondolkodásból és hol húznak éles határvonalat a tegnap és a ma közt. Ugyanakkor kitekintést nyújt a szerző az amerikai és az izraeli történészek ezzel kapcsolatos álláspontjáról is.

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Emlékirataim

    0

    1 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Emlékirataim a nagy évről

    0

    Csáth ​Géza az első világháború idején írta nagyszabásúra tervezett emlékiratait. Írói munkásságának talán legnagyobb szabású vállalkozását jelenítik meg ezek az eddig ismeretlen háborús visszaemlékezések és a magánlevelezés – még akkor is, ha részben töredékesen maradtak is fenn –, mivel pontosabb információkat szolgáltatnak az író világnézetéről, viszonyáról a magyarsághoz, a monarchiához. A levelekből jól nyomon követhető tragédiája a „méreggel”, a morfiummal való küzdelem, ezzel kapcsolatos titkolódzása, apjával és feleségével való kapcsolata, viszonya Szabadkához, a kiterjedt Decsy, Brenner és Kosztolányi családhoz. Ezért hazája szétesésének tragédiája mellett személyes leromlásának folyamatát is nyomon követhetjük. Visszaemlékezései mentesek a harci cselekmények leírásától, hiszen Csáth a fronton töltött időszak alatt (1914. augusztus 3. – 1915 tavasza) mindvégig a távolabb lévő hadikórházakban dolgozott, előbb a szerb, majd az orosz hadszíntéren. Memoárja elsősorban közvetlenül a háború előtti hangulatot, a korabeli Budapest képét, a közvélekedést, a hadikórházak mindennapjait tárja elénk – tükröt tartva az utókornak az akkori világ olyan eseményeiről, amelyeket az mára már jórészt elfelejtett.

    2 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Emlékiratok

    0

    „»Egyetlen birtokunk az emlékezet« – kiáltott fel Újfalvi Sándor romantikus pátosszal, de őszinte fájdalommal, 1854-ben, amikor úgy érezte, hogy hazája fölött »a kérlelhetetlen halál öldöklő angyala a végórát számlálta«, amikor »a romlatlan keblű magyarnak százszorozott kegyelettel kell csüggnie múltja emlékein«. A múltnak ez az örökkön való ébrentartása, jelenné mentése hagyomány Erdély társadalmának és irodalmának történelmében: erőt és biztatást adott válságos esztendőkben, és családdá kovácsolta a nemzetet, amelyet nemegyszer végső pusztulás fenyegetett. A nemzeti és családi emlékezés a nemesi Erdélyben egy: aki családjáról szól, az egész erdélyi hazáról beszél, mert ott mindenki atyafi és rokon, s ott mindenki tud mindenkiről és mindenről: a család ügye a nemzeté, s a nemzet ügye a családé is. A családi szóbeszédek nem röppentek el a kimondott szóval: ott őrződnek az erdélyi udvarházak levelesládáiban naplók, önéletírások, emlékiratok alakjában; az emlékezet irodalommá vált, mert aki mit elmondásra érdemesnek, leírásra szükségesnek tartott, bizony megírta: nem átallott tollat fogni, hogy önkínzó vallomásokban mutassa fel az utódoknak a maga és kora életét. A hagyományok ereje kényszerítette erre, az állandóan jelen lévő történelmi és irodalmi levegő, melyet semmi történelmi vagy társadalmi vihar el nem fújhatott, hanem inkább éltetőbbé sűrítette. Aki ezt a levegőt szívta, írni kényszerült. Csoda-e, hogy Erdélyben minden nemesi családnak megvan a maga Családi Krónikája?… Utánozhatatlanul szép és meggyőző vallomás ez a könyv a reformkori Erdélyről és Magyarországról. Újfalvi Emlékiratai-nak hitele van, nemcsak történelmi, hanem művészi is. Arcképei hamisítatlanul idézik az eleven embert, a tanuló Kőrösi Csoma Sándort, a Jókai-regénybe illő Keczelit, Deák Antalt, Széchenyit és mindenekelőtt Wesselényit. Alakjainak közéleti megítélésével talán lehet vitatkozni, de az elénk állított embert mindig igaznak, valóságosnak érezzük. Nem egy leírását, elbeszélését, jelenetét megirigyelhetné akármelyik nagy írónk, a lovasbravúrt, Jeddi Zsuzsi történetét, a nagy zsibói vadászatot vagy a patriarkális törvénykezést. Árad belőle a szó és a sok találó kép… Ösztönös próza az övé, s ott legszebb, ahol valóban ösztönös: ott a nyelvújítás előtt való idők cicomátlan mesélő hangja szól.”

    4 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Emlékiratok és valóság Magyarország második világháborús szerepéről

    0

    Ránki György hazai levéltári anyagok – mindenekelőtt a Külügyminisztérium iratai, és a Londonban található mintegy tízezer magyar vonatkozású egykori német külügyi irat felhasználásával vonja meg az említett emlékiratok valódi értékhatárát. Ezeket az egykorú dokumentumokat melyek egy része e könyvben kerül először feldolgozásra állítja szembe, ezekkel cáfolja meg a horthysta emigráció állításait. Az eredeti dokumentumok már önmagukban is ítéletet mondanak arról, hogy mennyit és milyen célokat szolgál a második világháborúra vonatkozó horthysta migráns irodalom.
    A szerző ezúttal arra szorítkozik, hogy a második világháborúnak és előzményeinek Magyarország számára legfontosabb állomásain és problémáin haladjon végig. Tudományos igényű vitairata a szigorú tények alapján mond ítéletet a volt magyar uralkodó osztályok vezetőinek politikai szerepéről.

    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Emlékkönyv

    0
    5 000 Ft
    Kosárba teszem