-
Magyar haditudósító túl a Sztalin-vonalon
0dr. Gábor Áron mint a honvéd-haditudósító század tagja járta be bolseviki Oroszország egy részét, melyet eddig gondosan elzárt Európa elől a Sztalin-vonal. Izgalmason érdekes, időszerű és igaz írás a szovjet valódi arcáról.
-
Magyar hászid történetek
0A hászidizmus, a XVIII. századi misztikus hagyományra, a kabbalára épülő pietista jellegű vallási mozgalom sajátosan kelet-európai fejlemény. Magyarországon belül főként Szabolcs-Szatmár megyében szerzett egykor híveket. Értékeit Martin Buber fedezte fel a világ, számára, aki egyetemes emberiséget és az egész zsidóságot gazdagító kulturális kincset formált belőle. Szabolcsi Lajos (1889-1943) költő, író, az Egyenlőség című zsidó lap főszerkesztője. Novellái a sajátosan magyar hászid hagyományt kívánják megteremteni.
-
Magyar Helikon
0Életrajzok: Széchenyi István, Arany János, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc, Kazinczy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Zrínyi Miklós, Kisfaludy Sándor, Jósika Miklós, Kisfaludy Károly, Wesselényi Ferenc, Deák Ferenc, Kemény János, Bocskay István
-
Magyar hieroglif írás
0A magyar hieroglif írás létének felismeréséhez a székely írás eredetének négy évtizedes kutatása: írástani, történeti, nyelvi, régészeti, építészeti, genetikai, matematikai, mitológiai adatok és megfontolások vezettek el. Jelkészlete mintegy 50 000 évvel ezelőtt alakult ki a Közel-Keleten; napjainkig megtalálható a népi, uralmi és vallási jelhasználatban, a régészeti leleteken meg az ókori írásokban. Mintegy 20-50 jelét a kőkorban szétrajzó Homo sapiens sapiens csoportok vitték magukkal Eurázsia és Amerika távoli tájaira. Az ősvallás igényeit szolgálta; ennek köszönhetően maradt fent és lett a későbbi írások alapja. A Bibliában említett „nyelvek összezavarodása” előtt használt magyar ősnyelv számára alkották meg. A világ legszebb írása, az emberi civilizáció egyik alapköve.
-
-
-
Magyar jogi népszokások
0A kötet egyedülálló anyagot nyújt át az olvasónak a néprajz és a jogtudomány határterületéről.
Mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban úttörő vállalkozás annak feldolgozására, hogy a nép milyen önmaga által kialakított társadalmi szabályok, szigorú belső rend szerint élt, szervezte gazdaságát, vagyoni és személyi viszonyait, szerezte és örökítette át vagyonát.
A mű résztanulmányok, levéltári anyagok és eredeti helyi gyűjtések alapján dolgozza fel mintegy két évszázad időszakában, hogy a jobbágyok, zsellérek, kisnemesek, majd utódaik, a parasztok, továbbá a pásztorok, halászok, bányászok, iparosok, kereskedők körében milyen jogi népszokások éltek. Ezeket a szokásokat nyomon követi a születéstől a halálig a család, a munka, a vagyonszerzés, a szerződéskötés, a kereskedés, az öröklés tekintetében. -
Magyar kálvária – magyar föltámadás
0Ez a kis könyv sem nem emlékirat, sem nem történelem…Amit itt az olvasónak nyújtani merek, az egy sokkal szerényebb föladat: valami önleszámolás, valami per-féle, melyet magammal idestova két esztendeje folytatok…Hitem szerint, ezekben a katasztrofális időkben kötelessége mindazoknak, akik az eseményekben fontosabb szerepet játszottak, szigorú önvallomást tenni…azok számára, akik a magyar lelkiismeret fölszabadításának ügyét (mert nekem a forradalom legmélyebb gyökerében mindig ezt jelentette) folytatni fogják.
Jászi Oszkár -
-
-
Magyar középkor
0A közönség részére ezek a nagyrészt folyóiratok hasábjain megjelent tanulmányok szinte hozzáférhetetlenek. Ezért gondolt a Magyar Történelmi Társulat arra, hogy a harmincéves évforduló alkalmából elnökének, Hóman Bálintnak szétszórt tanulmányait összegyüjtve adja ki.
-
Magyar középkor
0Ez a kötet különböző helyeken – a budapesti és a kolozsvári egyetemen, a Történelmi, a Földrajzi s más társulatokban, az Erdélyi Múzeumban, az Emkében stb. – különböző alkalmakkor, többnyire egy-egy emlékünnepen tartott előadásaimból van összeállítva. Valamennyi azt igazolja, hogy mi, magyarok, nem ítélhetjük el a középkort, mert az hazánk történetének legdicsőségesebb kora. Benne nemcsak politikai és hadi tekintetben voltak nagy és ragyogó sikereink, hanem a keresztény műveltség terén is.
-
-
Magyar kutyafajták
0Emigrációs kiadás.
A magyaroknak jelenleg tíz hivatalosan is elismert kutyafajtája van. Ki hitte volna!? Néhányat őseink hoztak magukkal, a többiek már itt a Kárpát-medencében alakultak ki. Figyelemreméltó, hogy mind a tíz esztétikailag vonzó, ugyanakkor hasznos jószág is. Régen maguk a gazdák fejlesztették jó ösztönnel kutyaállományukat. Ma már a hivatásos tudósok és a műkedvelő megszállottak; a Magyar Ebtenyésztők Országos Szövetsége, valamint a jól szerkesztett újság. „A kutya” mindent elkövetnek, hogy értékes kutyás tradícióinkat el ne herdáljuk, és hogy állatainkat tovább nemesítsük.
Azt azonban hiányolom, hogy az iskolában a biológia könyvek elfelejtik a magyar kutyák nevét felsorolni, küllemüket és egyéniségüket elemezni. Ezért, ha a mai atyák nem ismerik saját hazájuk kutyafajtáit, akkor hogyan is tudnak fiaiknak-lányaiknak azokról beszélni; éljenek akár otthon, akár a nagyvilágban szétszóródva. Higyjék el, kedves olvasóim, hogy a magyar kutyák szeretete egyben a magyar haza szeretete is, és ha kutyáinkat megbecsüljük, akkor magyar mivoltunkat is becsüljük! Első feladatunk az, hogy jómagunk megismerjük ebeinket. Utána már gyermekeinknek is tudunk mesélni róluk.(…)
Dr. Buzády Tibor -
Magyar Lélek. A magyar népművelők országos folyóirata.
01 évf. (1939) 1-12. sz. ; teljes évfolyam egybe kötve; a folyóirat-számok borítóikkal együtt bekötve
-
Magyar liberalizmus 1790-1848
0Kecskeméti Károly Franciaországban élő magyar történész fő műve, a magyar liberalizmus 1790-1848 közötti története átdolgozott kiadásban, magyar nyelven most lát először napvilágot. A szerző a korszak politikai elitjének átfogó vizsgálatával kimutatja a reformmozgalom társadalmi bázisának meglepő folytonosságát. Úgy látja, hogy a liberálisnak tekinthető eszmék 1790 táján nemcsak megjelentek, hanem tovább éltek, és az 1830 táján társadalmi-politikai mozgalommá fejlődő reformmozgalomban folytatódtak. Kecskeméti a magyar liberalizmust 1790-től kezdődő, egyre erősödő áramlatként, egységes történeti ívként mutatja be. Arra is figyelmeztet, hogy a ,,reformkor” nem jelenti a polgári átalakulás híveinek döntő politikai súlyát. Az utókor a reformeszméket s a korszak nagy alakjait idézi, és hajlamos elfeledkezni azokról a társadalmi erőkről, intézményes feltételekről, amelyek az átalakulás megvalósítását oly nehézzé tették. Kecskeméti Károly hatalmas anyagot elénk görgető könyve minden eddiginél meggyőzőbben bizonyítja azt is, hogy a reformkori magyar ,,nemesi liberalizmus” kifejezésében a ,,nemesi” nem jelent megszorítást: a program minden korlátozástól mentesen a polgári átalakulás következetes programjának tekinthető. Az 1848-as forradalom évtizedes, szerves folyamatok összegeződéseként hozhatta meg az eredményes áttörést.
-
-
Magyar művelődéstörténet
0Az 1940-es évek elején kiadott ötkötetes Magyar művelődéstörténet után 1997-ben jelent meg először nagyobb szabású összefoglaló a magyar kultúra múltjáról. A munka tematikája sokfelé ágazik, mégis a történetkutató tudományok együttműködéséből egységesen bontakozik ki az a kulturális-civilizációs folyamat, amelyet mai hazájába érkezése előtt, majd 1100 éves Kárpát-medencei története során a magyarság létrehozott, és ami földrészünkbe gyökereztette, egyedi vonásokkal ruházta föl a magyar művelődést. A kötet egyes fejezetei a nagy történelmi korszakokat és stílusáramlatokat követik, azonban nemcsak a szűkebb értelemben vett kultúrát (művészetek, oktatás, tudomány) tárgyalják, hanem jóval szélesebb kitekintéssel az életmódot, a mentalitást, a mindennapi gondolkodást, az ember és természet sokrétű viszonyának alakulását és az egészségügyet is. A könyv kedveltségét és keresettségét, széles körű használatát tanúsítja, hogy első megjelenése után rövid idővel több újabb kiadást ért meg. A jelenlegi kötet tetszetősebb kiállítású, a szerzők újabb részletekkel, kutatási eredményekkel és szakirodalommal is bővítették, képanyagát frissítették.
-
-
Magyar művészek az európai avantgarde-ban 1919-1925
0Fülszöveg: Passuth Krisztina könyve jórészt úttörő feladatra vállalkozott: a 20-as évek avantgarde művészetét dolgozta fel, elsősorban a hazai művészeti életből ki-szakadt emigránsok alkotómunkásságának tükrében. Az anyag szerteágazó és sokrétű; visszanyúlik a magyar avantgarde előzményeihez, Csáky József, Réth Alfréd és Huszár Vilmos művészetéhez, felöleli a MA hazai és főként bécsi tevékenységét, a folyóirat művészetírói és művészeti eredményeit, köztük Kassák Lajosét, Kállai Ernőét, Bortnyik Sándorét, Mattis-Teutsch Jánosét, Moholy-Nagy Lászlóét.
-
Magyar Nemzet II. évf.
0Magyar Nemzet (1939.01.01-12.10): II. évf. 1,9,28,31,32,36,40,45,49,104,137,269,280. sz.
Uj Nemzedék (Saly Dezső főszerk., Központi Sajtóvállalat, Budapest): XXI. évf. 38,46,63,64,65,66,70,111,241,248,251,252,261,263,282,284,285,286,288. sz.
Pesti Hirlap (dr. Kovács Dezső, Pesti Hirlap R. T., Budapest) LXI. évf. 41,46,113, 128,220. sz.
Esti Kurir (Rassay Károly főszerk., Libertas Irodalmi és Lapkiadó-vállalat rt., Budapest) XVII. évf. 57,58,61,63,214,289. sz.
8 Órai Ujság (Bethlen András főszerk., 8 Órai Ujság Lapkiadó Rt, Budapest) XXV. évf. 34,87,114,267. sz.
Esti Ujság – Politikai napilap (Törs Tibor főszerk., Budapest) IV. évf. 72. sz.
Ujság – Szabadelvű napilap (Budapest) XV. évf. 76,286. sz.
Magyar Jövő – Független politikai napilap (Sikorszky Gyula szerk., Kozma Ferenc és társai lapkiadó és ujságterjesztő váll. b.t., Miskolc) XXi. évf. 76. sz. (1939.04.02)
Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap – Politikai napilap (Fehér Ödön felelős szerk., Miskolci Ujságkiadó R.T., Miskolc) LXVIII. évf. 76. sz. (1939.04.02)
Vásárhelyi Ujhirek – Politikai napilap (ifj. Szathmáry János főszerk., Hódmezővásárhely) I. évf. 82. sz. (1939.05.16)
Nemzeti Ujság (Dr. Tóth László főszerk, Központi Sajtóvállalat Rt., Budapest) XXI. évf. 144,186. sz.
Pesti Napló (Gratz Gusztáv főszerk., Budapest) 90. évf. 147 (1939.07.01)
Magyarság (Magyar Imre felelős szerk., Magyarság Lapkiadó Rt., Budapest) XX. évf. 61. sz. (1939.08.22)
Az Est – Politikai napilap (Bakos Ákos felelős szerk., Az Est lapkiadó r.t., Budapest) XXX. évf. 262. sz. (1939. 11.17) -
Magyar Nemzet III. évf.
0Magyar Nemzet (1940.01.17-12.22): III. évf. 12,201,209,212,222,232,258,276. sz.
Uj Nemzedék (Saly Dezső főszerk., Központi Sajtóvállalat, Budapest): XXII. évf. (1940.01.30-08.01) 23,24,46,47,69,70,73,76,91,151,155157,171,174. sz.
Pesti Hirlap (dr. Légrády Ottó főszerk., Pesti Hirlap R. T., Budapest) LXII. évf. (1940.01.31-11.10): 24,36,57,60,67,122,134,137184,198,256. sz.
8 Órai Ujság (Bethlen András főszerk., 8 Órai Ujság Lapkiadó Rt, Budapest) XXVI. évf. 4. sz. (1940.01.05)
Ujság – Szabadelvű napilap (Pánczél Lajos, Az Ujság R.T., Budapest) XVI. évf. (1940.02.04-03.10): 27,39,57. sz.
Függetlenség (Dr. vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály főszerk., Budapest) VIII. évf. 71. sz. (1940.03.30)
Friss Ujság – Politikai napilap (Budapest), 45. évf. 74. sz. (1940.04.03)
Magyarország – Esti lap (Szvatkó Pál főszerk., Magyarország Napilap R.T., Budapest), XLVII. évf. 202,224,246,273. sz. (1940.09.05-11.29)
Népszava – A Szociáldemokrata Párt Központi Lapja (Szakasits Árpád főszerk., Budapest), 68. évf. 256. sz. (1940.11.12) -
Magyar népi vászonhímzések
0A vászonhímzések a magyar népművészet egyik sajátos ágát alkotják. A szűcs- és szűrhímzésektől, valamint a kerámiától és a bútorművességtől egyaránt eltérnek abban, hogy nem tanult mesteremberek készítményei. Asszonyi munka volt a hímzés, az otthon négy fala között készült, s elsősorban a házbelsőt volt hivatva díszíteni. Így nem is lett belőlük eladásra felkínált, vásári holmi.
A könyv tájékoztat az öltésformákról, amelyekkel e hímzéseket varrták: a motívumokról, amelyeket díszítőelemül használtak, továbbá a szerkesztési elvek rendszereiről, melyek nyomán a vászon adott részét díszítő szándékkal kivarrták. Végül stíluselemzések alapján meghatározza a magyar népi vászonhímzések lokális csoportjait.
A magyar gyűjtemények mintegy 30 000 tárgyak kitevő, nagyszámú anyagából 31 fekete-fehér és 22 színes kép, valamint 28 rajz ad ízelítőt három évszázad paraszti hímzésgyakorlatából. -
-
Magyar népmesék I-III.
0A meséket válogatta és jegyzetekkel ellátta: Dégh Linda, Kovács Ágnes
-
Magyar Néprajz VI.
0A kötet szerzői: Felföldi László, Lázár Katalin, Martin György, Niedermüller Péter, Pesovár Ernő, Pesovár Ferenc, Vargyas Lajos
-
Magyar népszokások
0Egy nép érzelem- és gondolatvilágát, erkölcsét és hiedelmeit igen sokrétűen és beszédesen fejezik ki azok a szokások, melyek egész életét áthatják, bizonyos értelemben szabályozzák. Ezek a szokások az év ünnepeihez kötődő rituális szertartásokban éppúgy tettenérhetők, mint az emberi élet fordulóihoz, a születéshez, kereszteléshez, lakodalomhoz és temetéshez fűződő ünnepélyes cselekvésekben. Dömötör Tekla beavatja az olvasót a magyar nép egész szokásrendszerébe, melyben a betlehemezés, a regölés, a farsangi alakoskodás, komatál-küldés éppúgy több évszázados hagyománytól szentesített helyet foglal el, mint a húsvéti locsolás és tojásfestés, a májusfaállítás, a Szent Iván-éji tűzugrás és kiszehajtás.
-
Magyar népviseletek
0A MAGYAR NÉPMŰVÉSZET sorozat harmadik kötete a magyar népviselettel foglalkozik. Fontos és halaszthatatlan feladatot teljesít, hiszen a magyar népviseletek színpompájáról, változatosságáról ma már csak egy-egy hagyományőrző vidék ad hírt, a legtöbb faluban már megtörtént a „kivetkőzés”, a paraszti ruhát felcserélték városi öltözékkel.
A szerző a paraszti viselet kialakulásának és esztétikai sajátosságainak ismertetése után bemutatja az Alföld, a Dunántúl, a Felföld és Erdély viseleteit a még élő paraszti ruhák és a fennmaradt emlékek segítségével.
A kötetet 32 fekete-fehér és 16 színes művészi kép illusztrálja. -
-
Magyar nyelv
0Kötetünk fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatás mai állását. A tanulmányok nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban – a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban – az utóbbi évtizedekben végbementek. Az elméletibb jellegű fejezetek a többi fejezetnél nagyobb mértékben válogatnak tematikailag, és elsősorban olyan kérdéseket tárgyalnak, amelyekre elméletileg megalapozott megoldások születtek. A leíró fejezetek inkább összegző jellegűek és igyekeznek az eddig elért eredményekről átfogó képet nyújtani. Az előbbi inkább a nyelvi rendszert tárgyaló fejezetekre, az utóbbi ezzel szemben a nyelvtörténeti, szocio- és pszicholingvisztikai, valamint az alkalmazott nyelvészeti fejezetekre jellemző. Nem hisszük, hogy tudományunk megérett volna már egy mindent átfogó szintézisre, ugyanakkor az utóbbi fél évszázad folyamán annyi új ismeretanyag halmozódott fel, annyi új részdiszciplína jött létre, hogy a legfontosabbnak ítélt eredmények összefoglalása mindenképpen időszerű feladat. Kötetünk szerzői erre a nem kis feladatra vállalkoztak. (Kiefer Ferenc)
-
Magyar örökségünk
0„A feladatok ma még nagyobbak, mint azelőtt. Először is nemzetté kell emeljük újra a fél évszázados kommunista diktatúra során megtört, hitét vesztett, néppé alázott magyarságot. Népünk nemzeti öntudatát kell visszaszereznünk, mert ezen a földön csak nemzetnek lehet hazája. Népnek mindössze otthona van. A Haza: lelki, szellemi, politikai és gazdagási egység. Az otthon mindössze födelet nyújt, védelmet nem.
Feladatunk tehát, ha még van ilyen, kettős! Föl kell szabadítsuk Magyarország »fölszabadult« népét attól a félelemetes lehetőségtől, hogy a jelen idők irányzatát követve a nemzetközi tőke rabszolgájává váljon, nemzeti öntudatának végleges föladása árán. Széles körben ismertetnünk kell a félrevezetett világgal a valóságos magyar múltat s az igazság feltárása által vissza kell szereznünk szétszakított népünk önrendelkezési jogát.” Wass Albert, 1992 -
Magyar parasztviseletek
0Magyarságképünkben igen jelentős szerepe van a paraszti kultúrának, ezen belül is kiemelkedő a textil- és öltözködéskultúra.
A néprajztudománynak erről az ágáló) több évtizede nem látott napvilágot átfogó mű. A szerző – a történeti viseletkutatás egyik legkiválóbb szakembere – jelen kötettel vállalta a magyar nyelvterület, vagyis a történeti Magyarország viseleteit összegző mű megalkotását. Mindenek előtt felhívja az Olvasó figyelmét arra a téves felfogásra, amely a népviseletet a népművészet jelenségei közé sorolja.
A népviselet ennél több:
„Nincs a paraszti életmenetnek másik olyan területe, ami az öltözködéshez hasonló folyamatossággal, rugalmassággal követné és tükrözné hajdan volt nagyanyáink, nagyapáink mindennapi törekvéseit, becsvágyát, ahogy megjelenésükkel megfogalmazták, megrajzolták az önmagukról alkotott képet.” – írja a szerző.