„Poggio, ​ez a szájaskodó, olyannyira bárdolatlan, hogy még ha mellőzné is az obszcenitást, akkor sem lenne méltó arra, hogy olvassuk, sőt olyannyira obszcén, hogy még ha a legpallérozottabb elméjű lenne is, az erkölcsös férfiak ezt a művét akkor is sutba vetnék.”
Rotterdami Erasmus
Képzeljünk el egy-egy remekbe szabott Boccaccio-novellát egypercesekké alakítva, s máris Poggio Bracciolini szövegeinek velejénél vagyunk. Pajzán anekdotái, szenzációhajhász pletykái a mindenkori latin és olasz humor legelevenebb megnyilvánulásai. A szerző történetről történetre szívesen engedi át a mesélés örömét másoknak, hagyja, hadd hallassák a hangjukat a legjobb elbeszélők, hadd váljon a könyv az élőbeszéd nyüzsgő piacterévé, a pletykákkal fűszerezett intellektuális agora élettel teli oszlopcsarnokává. Ezt a könyvet nem olvasni, hallani kell. Fülelni kell, és kihallani belőle a reneszánsz világ pezsgését és életszeretetét, úgy fülelni, ahogy egy-egy szenzációs új hír vagy fergeteges pletyka, esetleg vicc mesélésekor szokás. Poggio nemcsak lelket lehelt a latinba, de emberszagúvá is tette azt: így jött létre a pápai kúria egyik titkos zugában a neolatin irodalom legfergetegesebb humorú és alighanem legszellemesebb remekműve.

A szerző új novelláit és a Kadocsa, merre vagy? című, egyszer már megjelent kisregényét – Sinkának egyik legszebb művét – tartalmazza ez a kötet. Első írása az Élet és Irodalomban megjelent Viszontlátásra, pankotai juhászok című riport, az utolsó egy parasztasszony életútját – a kisparaszti feltörekvési kísérletektől a termelőszövetkezetbe lépésig – művészi hitelességgel ábrázoló novella. A kötet többi novellája a régi paraszti életet idézi a mai olvasó elé-

Tánczos ​Csuda Mózsi régi jó ismerőse a Wass Albert-regények kedvelőinek. Igazi székely góbé ő, Tamási Ábeljének kissé korosabb rokona, aki már a Tizenhárom almafa lapjain is székely furfanggal igyekezett boldogulni a történelem viharaiban. Tánczos Csuda Mózsival most újra találkozhat az olvasó, ha kézbe veszi Wass Albert Elvásik a veres csillag című regényét. A valós történelmi eseményekre épülő regény a bolsevista megszállástól az 1956-os magyarországi forradalom utáni erdélyi magyarellenes bosszúhadjáratig követi nyomon a Tánczos család történetét, s egy székely falu erőszakos elrománosításának stációit.

Egy ​erőszakos világ regénye, a sötétség regénye, amely groteszk módon mégis megmutatja, hogy van mit ünnepelni az életben. – Time Out (Chicago)
Briliáns, torokszorító regény arról, hogy minden emberben egy sor különböző valóság létezik, miközben lángokban áll körülöttünk a világ.
August Brill hetvenkét éves, autóbalesete volt, a lánya vermonti házában lábadozik. Amikor nem tud aludni, és ez gyakran előfordul, azzal múlatja az időt, hogy történeteket talál ki. Próbálja elhessegetni azokat a gondolatokat, amelyekkel nem szívesen szembesül: hogy nemrég elvesztette feleségét, és az unokájának a barátja, Titus borzalmas körülmények között halálát lelte. A történetben, amit kitalált, egy párhuzamos világ jelenik meg, ahol 2001. szeptember 11-én nem dőlt le a Világkereskedelmi Központ két tornya, és nincs iraki háború. Viszont polgárháború tört ki az USA-ban, sorra válnak ki az államok a szövetségből. Brill a nyugalmazott könyvkritikus története felismerhető párhuzamokat mutat saját múltjával, élethelyzetével. Vajon mit hoz a hajnal – megnyugvást, vagy a valósággal való szembesülést? Lehetséges, hogy a kettő ugyanaz?
Az Ember a sötétben eredetileg 2008-ban jelent meg az USA-ban. Magyarul most először vehetjük kézbe, és ezzel válik teljessé Auster regényeinek sora magyar nyelven.