-
-
A társadalmi differenciálódásról
0Georg Simmel (1858-1918) a német szociológia egyik „alapító atyja”, a modern társadalomelméleti gondolkodás klasszikusa. 1890-ben jelent meg első nagyobb munkája, A társadalmi differenciálódásról. A könyv alapgondolata, hogy a növekvő társadalmi differenciálódással és fejlődéssel párhuzamosan teljesedik ki az ember individualitása. Szerves része ennek a folyamatnak a csoportok kialakulása, az egyén közeledése más, az övén kívüli csoportokhoz. Az individualitás kialakulása a szociális csoport kötő erejének csökkenésével függ össze (falu vagy város). A társadalmasodás mértéke a szociális kölcsönhatások és összefonódások hálójának differenciálódásával áll egyenes arányban. Simmel munkája amellett hogy a szociológiatörténet egyik meghatározó műve, a modern csoportlélektan és szociálpszichológia forrásvidékére is elvezeti az olvasót. A fordító, Weiss János alapos tanulmányban mutatja be a fiatal Simmel e művének máig eleven problémafölvetéseit.
-
A társadalomtudomány eszméje és viszonya a filozófiához
0A társadalomtudós az emberek társadalmi viselkedését tanulmányozza. A viselkedés csak akkor társadalmi, ha szabályok irányítják. A viselkedés tehát nem azonosítható a közvetlenül megfigyelt testi állapotokkal, mozdulatokkal – szimbolikus karaktere, jelentése van. A társadalomtudósnak ezért az a feladata, hogy megértse a vizsgált emberi viselkedés jelentését. S feladatának egyedül akkor tehet eleget, ha abban a fogalmi keretben gondolkodik, amelyben maguk az érintettek gondolkodtak; meg kell tanulnia „nyelvüket”, elemeznie kell fogalmaikat. – Ez a Winch-féle konceptuális elemzés lényege. A szerző a kései Wittgenstein gondolati örökségét kamatoztató analitikus irányzat ismert alakja. Könyvével, mely az angolszász szellemi életben sok vihart kavart, egy analitikus társadalomelmélet alapjait vetette meg. Gondolkodásmódjára Max Weber megértő szociológiája és Robin George Collingwood szellemfilozófiája gyakorolt még nagy befolyást.
-
A társadalomtudományi kutatás gyakorlata
0A kötet egyetemi tankönyv, emellett a társadalomtudományi kutatások módszertanának alapvető, világszerte használt kézikönyvének új, hatodik kiadása, amely a 9. angol nyelv kiadás fordítása, több ponton átdolgozásra került. A szerző előszavában részletesen ismerteti a változtatásokat, figyelembe véve a társadalomtudományok gyakorlata és az alkalmazott módszerek változása során végbemenő folyamatokat.
-
A társas lény
0Miért gondoljuk, hogy kevésbé vagyunk elfogultak, mint mások? Hogyan válhat egy becsületes ember korrupttá? Mitől függ a bizalom? Igaz, hogy a nők kevésbé agresszívek, mint a férfiak? Mi vonz minket másokhoz, és mitől szerethetnek bennünket? Miért keresünk bűnbakokat?
Az Elliot Aronson és fia által írt, bővített és javított kiadású szociálpszichológiai alapmű egy izgalmas összefoglaló a társadalom-lélektan legfontosabb jelenségeiről. Az előítéletek, a diszkrimináció, a propaganda, a háború, az elidegenedés, az agresszió, a társas kapcsolatok és a társadalmi feszültségek hátterébe kalauzolva feltárja ezeket a mélyen gyökerező társadalmi dinamikákat.
A könyv nemcsak a tudományos ismereteket ötvözi a tapasztalatokból fakadó bölcsességgel és személyes történetekkel, de magával ragadó stílusával és szellemiségével is. Generációk számára vált etallonná világszerte, mivel összekapcsolja a szociálpszichológia legfrissebb módszereit és felismeréseit a hétköznapi életből fakadó megfigyeléseivel és tanulságaival.
Ez az új fordítású kötet nemcsak új tudományos eredményekkel és kutatási eredményekkel szolgál, hanem továbbra is megtartja az eredeti mű egyedi stílusát és szellemét, amely által még vonzóbbá és izgalmasabbá teszi az olvasmányt a szociálpszichológia iránt érdeklődők számára. -
A teljesség felé
0A szerző Dante Isteni színjátékából ihletet merítve e klasszikus költemény keretrendszerében mutatja meg az olvasónak, miként élhet szívvel-lélekkel, kicsiny és könnyen végrehajtható lépések segítségével. Beck megtanítja nekünk, hogyan értelmezzük belső jelzéseinket, melyek igaz utunkra vezetnek, s miként ismerhetjük fel, hogy mire áhítozunk valójában kultúránk hamis meggyőződései helyett. Izgalmas utazás veszi kezdetét, mely során a szerző nem csupán Dante örökszép metaforáit osztja meg az olvasóval, hanem korunk azon tudományos felismeréseit is (a pszichológia, a szociológia vagy épp az idegtudomány területéről), amelyek segíthetnek érthetőbbé tenni és megszívlelni a kiteljesedés felé vezető út tanulságait.
-
A Templomosok
0Vágjatok neki, ó lovagok, bizton és rendíthetetlen lélekkel üldözzétek Krisztus keresztjének ellenségeit. Bizonyosak lehettek,hogy sem a halál, sem az élet nem választhat el titeket az Isten szeretetétől, amely Jézus Krisztusban van. Ha bármilyen veszély fenyeget, mondjátok egymás között újra: életünkben, halálunkban az Úréi vagyunk. Mekkora dicsőséggel térnek meg a győztesek a csatából! Mily boldogok, akik mártírként maradnak a csatatéren! Örvendezz, ó, bátor vitéz, ha életben maradsz, és győzöl az Úrban, de még inkább örvendezz és mondj dicséretet, ha meghalsz, és csatlakozol az Úrhoz. Az élet ugyan termékeny, és a győzelem dicsőséges, a szent halált mégis joggal helyezik előbbre. Ugyanis ha boldogok, akik az Úrban halnak meg, nem még inkább boldogok-e azok, akik az Úrért adják életüket? E szavakkal küldte az első keresztes háborúba a templomosokat clairvaux-i Szent Bernát az új lovagság dicséretéről szóló traktátusában. Piers Paul Read lebilincselően érdekfeszítő kötete nemcsak a rend alapítását, virágzását és bukását beszéli el, hanem részletesen bemutatja a jeruzsálemi Templom építését, a Szent Város három vallásának történelmi összetűzéseit, a keresztes háborúk intrikákkal terhes, véres krónikáját és a lovagrend körül kialakult mítoszokat.
-
-
-
A tenger és a szél szüntelen
0Kodolányi Gyula Budapesten született, 1942-ben, s 1966-ban szerzett angol tanári diplomát az ELTE bölcsészkarán, amelynek angol tanszéke lett időközben a munkahelye is. Verseivel szinte valamennyi irodalmi folyóiratunk hasábjain évek óta jelen van, de kötete az Alföldben, a Hídban, a Mozgó Világban, a Tiszatájban, az Új Írásban vagy a Szép versek antológiában megjelent versekhez képest – szigorú válogatás egy üdvös és elemző racionalizmussal fegyelmezett, de alapjában romantikus ihlet ösztönzéseinek engedelmeskedő modern költői magatartás kifejezése érdekében. Az esztétika egyik manapság divatos hasonlata értelmében a köznyelv „sima, fehér ablaküveg”, amely akadálytalan-könnyed rálátást enged a dolgok köznapi jelentésére, a költészet nyelve viszont „színes, mintás üveg”, amely elsősorban és mindenekfelett önmagát tolja a tekintet elé. E kötet olvasója tapasztalni fogja, hogy Kodolányi Gyula versei nem az ilyenfajta metaforikus én-líra felé törekszenek. E versek írója, mint megannyi, 20. századi költő-társa, már nem hisz abban, hogy a hagyományos lírai önmegvalósítás révén előálló költői személyiség alfája és omegája lehet a versnek. Az ő számára éppenséggel egy másik személyiségnek a maszkja teremti meg az „üveg” a költői nyelv – színeit és mintázatát, akinek a képzelt-feltételezett nézőpontjából elmondja a saját, szemérmesen-fátyolozott látomását a világról.
-
-
-
-
A tengerjárás és rokontünemények naprendszerünkben
0Lechner Károly könyvtári pecsétjével. Hozzá tartozik Lechner K. (1850-1922, orvos, neurológus) sk. rövid, német nyelvű levele Egon fia (1890-1967, gépészmérnök) számára Carl aláírással, 1910.
-
A tengerszemű hölgy rejtélye
0Könyvünk a patkós-teszéri Zámory családról szól, melyet II. Mátyás helyezett a nemesi rendbe. Az 1613-ban kezdődött és azóta is tartó történet ezernyi szálon kötődik a mindenki számára közös magyar történelemhez és művelődéshez, nem általánosan mutatja be azt, hanem egyetlen család, pontosabban annak anyai ága perspektívájából nézve közelíti.
-
-
A Teremtés könyvének magyarázata
0Aki nem képes két órára a hétköznap hiábavaló nyüzsgéséből kilépni, s a kinyilatkoztatás mondatain elmélkedni, ne is vegye kezébe ezt a könyvet, mert semmit sem használ neki, idejét elvesztegeti. Akinek van rá módja, akit hív a vágy, hogy a felszín mögé tekintsen, tengernyi mélységbe pillant, s azzal az idővel találkozhat, amelyben egy pillanat vagy ezer év ugyanannyi.
-
A teremtés nyolcadik napja
0„1902 kora nyarán John Barrington Ashley coaltowni lakost bíróság elé állították azzal a váddal, hogy megölte Breckenridge Lansinget, aki ugyancsak Coaltownban, ebben a dél-illinoisi bányavároskában lakott. Bírái bűnösnek találták, és halálra ítélték. Öt nappal ezután, kedden, július 22-én hajnali egy órakkor megszökött őreitől a vonatról, amely a kivégzés helyszínére szállította.
-
A teremtés titka
0Ez a könyv elsősorban a nagyközönségnek szól, még ha az átlagos olvasó misztikusnak is fogja érezni időnkénti utalásait „bosonokra”, „fermionokra”, „kvarkokra”, „gluonokra”, valamint a többi ezoterikus fizikai entitásra.
De ugyanakkor szól ez a könyv annak a szűk szakmai világnak is, ahová az igazán elfogulatlan és nyitott tudósok tartoznak. A „szuperfolyékony fizikai vákuum” nem (vagy talán még nem) része a fizika fő áramának, és a fizikusoknak meg kell találniuk azt az elmélete, amely ezt tudományos meseként írja majd le. De megvan a lehetősége arra, hogy részévé váljon az új fizikának, és mivel tény, hogy szokatlanul széles alapokon nyugvó és ráadásul potenciálisan termékeny mese, így részévé válhat az életet és a tudatot vizsgáló tudományoknak is. -
-
-
-
A testiségről őszintén
0E könyv szereplője a férfi és a nő. A szerelmesek, akiket a legszebb emberi érzés köt össze, mégsem boldogok, mert kapcsolatukban rosszul működik a szex. Férfi és nő, műveltségtől, foglalkozástól, vagyoni helyzettől és lakhelytől függetlenül egyformán szenved, ha nem harmonikus a szexuális élete. Előbb önmagukat, majd a másikat vádolják, a haragtól lassan lecsillapul a vágy, és mire észreveszik, elillan a szerelem. A megszólalók meglepő őszinteséggel beszélnek a testi szerelemről, erről a mindannyiunkat érintő témáról
-
A tigris asszonya
0Téa Obreht regénye egy csodálatos világba röpít el minket. A cselekmény már az első sortól lebilincseli az olvasót, és nemcsak a végéig tartja fogva, hanem a könyv elolvasása után is úgy érezzük, hogy ez a világ részünkké vált, a legendák és szereplői örökre emlékezetünkben maradnak… A tigris alakját, aki „éjszakánk erdejében sárga láng”, már William Blake versében is misztikum övezte.
-
-
A tiszai halászat
0Szilágyi Miklós, az MTA Néprajzi Kutatóintézetének munkatársa elsőként vállalkozott arra, hogy a Tisza egy-egy szakaszának és ártéri vízállásainak népies halászeszközeiről, halfogási módjairól hosszabb-rövidebb tanulmányokban, adatközlő dolgozatokban felhalmozott, nagy mennyiségű, de egyenetlen színvonalú ismeretanyagot monografikusan összegezze, felhasználván ehhez több évtizedes terepmunkájának és levéltári kutatásainak tapasztalatait. Forráskritikai igénnyel szembesíti a pusztuló halászatról szóló, a halászok nosztalgiáit közvetítő 19-20. századi néprajzi leírásokat, emlékiratok, szépirodalmi alkotások személyes hitelű közléseit, a halászati-horgászati szaksajtó múltidéző vagy praktikusan jelen idejű beszámolóit a korábbi századok halászati gyakorlatáról valló egykorú archivális forrásokkal. A rendkívül változatos eszközanyag ilyen módszerű elemzése azt bizonyítja, hogy a Herman Ottó klasszikus monográfiája (1887) óta „ősfoglalkozásnak” tekintett halászat folyamatosan alakult, módosult: hozzáigazodott a változó ökológiai feltételekhez. Az a halászati technika tehát, melyet századunkban megfigyelhettek az etnográfusok, nemcsak a „hagyományos tudásnak”, hanem a foglalkozásszerűen halászók és az orvhalászok innovatív készségének a bizonyítására is kiválóan alkalmas.
-
-
A tisztaság testvérei (Ikhwán as-Safá’)
0„A tisztaság testvérei” – 51 értekezésből álló – enciklopédiája az arab irodalom egyedülálló alkotása, amelynek egyéb premodern kultúrában sem találjuk párját. E sajátos és egyedülálló enciklopédiából a legmaradandóbb hatást az állatok és emberek „ökológiai meséje” gyakorolta. A híres történet ma időszerűbb, mint valaha, hiszen arról szól, hogy az Istentől elrendelt ökológiai egyensúlyt az ember miként veszi semmibe, az élőlények számára rendelt életteret hogyan hágja át azzal, hogy határtalan és zabolátlan fogyasztási igényeit kiterjeszti a földön kívül a levegőre és a tengerekre is, és az állatok természetes egymásra utaltságát és egymást kiegészítő életmódját kíméletlenül felborítja. A történet szerint az állatok a dzsinnek királya elé viszik az ügyet, bevádolják az embereket, és szabályos bírósági tárgyalás folyik le a szemünk előtt, amelyben az ember lépten-nyomon a rövidebbet húzza, és végső felmentése voltaképpen a Jób-történet végéhez hasonlítható, amelyben a nem-igazságos és nem-racionális isteni elrendelés lenne a végső érv.
-
A titánok bukása
0A titánok bukása a század történelmének első húsz, felkavaró éve, amely nemzetek bukását és felemelkedését hozta. A cselekmény középpontjában egy angol arisztokrata, Fitzherbert gróf áll, akinek Elisaveta orosz hercegnő a felesége. Miközben a gróf a walesi szénbányákban szipolyozza ki a bányászokat, kastélyában uralkodókat és diplomatákat lát vendégül.
Ezen diplomaták egyike a rejtélyes Walter von Ulrich gróf, a német követség attaséja, aki beleszeret a gróf szabadgondolkodású húgába. A vendégek közt több különös alak is felbukkan. Egyikük Wilsonnak, az Egyesült Államok elnökének személyi titkára. Amerikában pedig él egy orosz üzletember, Vyalov, akiről mindenki tudja, hogy a szesztilalmat kihasználva tett szert roppant vagyonára. Vyalov szolgálatába szegődik, majd elcsábítja annak lányát Lev Peskov lovász, aki hamis útlevéllel vándorolt ki Petrográdból. Bátyja, Grigorij Peskov öntudatos munkás, a kommunista vitakör tagja, majd az 1917-es oroszországi forradalom egyik vezetője. Lenin és a bolsevikok győzelme után komisszárként a Kreml egyik elegáns lakásába költözhet be családjával. -
A titokzatos levélíró
0A kötet novellái korábban nem jelentek meg nyomtatásban. Túlságosan szókimondóak, túlságosan botrányosak voltak – az ifjú szerző jobbnak látta titokban tartani őket. Nem túl gyakori, hogy új, korábban soha nem látott írások kerülnek elő Marcel Prousttól. Az itt közölt novellák a 2018 januárjában elhunyt Bernard de Fallois archívumából származnak. Franciául 2019-ben jelentek meg Luc Fraisse szöveggondozásában, jegyzeteivel, bevezetőjével és utószavával. A novellákat Jancsó Júlia, a bevezetőt és az utószót Moldvay Tamás fordította. „Prémes, fehér farkának gyors mozdulatával az állat kényelmesen elhelyezkedett az asztal alatt a lábamnál, s mint valami zsámolyt, kínálta selymes hátát, én pedig egyszer csak lehullajtottam a cipőmet, és a lábam megpihent a bundáján.(…) A környezetemben mindent átható közöny és unalom eloszlott, amióta egy királyi madár előkelőségével és egy próféta szomorúságával gubbasztott fölötte a fehér mókusmacska, amely mindenhová követett.
-
A titokzatos őzbak
0„Minden útnak valahol vége van. S emberi tulajdonság, hogy az út végén visszafordulunk s eltűnődünk életünk értelmén. Addig nem, de akkor igen. Addig csak megyünk ösztönösen s néha vakon is, egy nyom, egy cél, egy gondolat után. Hogy miért, azon majd töprengünk a végén, ha kifut az út lábaink alól s lábainkból kifogy az erő. Talán én is rájövök egyszer, hogy céltalan kapkodás volt az egész s legjobb lett volna semmit sem csinálni. De addig még sok idő van. Sok hegygerinc, sok völgy és sok tető. S keresztül rajtuk a nyom, amit követnem kell.” (Részlet a könyvből)
-
A titokzatos őzbak
0„Minden útnak valahol vége van. S emberi tulajdonság, hogy az út végén visszafordulunk s eltűnődünk életünk értelmén. Addig nem, de akkor igen. Addig csak megyünk ösztönösen s néha vakon is, egy nyom, egy cél, egy gondolat után. Hogy miért, azon majd töprengünk a végén, ha kifut az út lábaink alól s lábainkból kifogy az erő. Talán én is rájövök egyszer, hogy céltalan kapkodás volt az egész s legjobb lett volna semmit sem csinálni. De addig még sok idő van. Sok hegygerinc, sok völgy és sok tető. S keresztül rajtuk a nyom, amit követnem kell.” (Részlet a könyvből)