-
A szerelem története
0A szerelem története – egy rég elvesztett könyv felbukkan, hogy titokzatos módon összekapcsolja egy öregember és egy tizenéves kislány sorsát. Leo hetven évvel ezelőtt egy lengyel kisvárosban beleszeretett egy lányba és megírta A szerelem történetét. A könyv, bár nem tud róla, túlélte a háborús időket, mesés helyzeteket, nagy szerelmeket idézett elő. Alma, a tizennégy éves New York-i kislány, a regény főhőséről kapta nevét, s egy napon nekiindul, hogy felkutassa névadóját, és jóra fordítsa családja sorsát. E sorsok találkozása A szerelem története – örömmel és fájdalommal, sírással és nevetéssel átszőtt mese, amely Nicole Krausst napjaink legjobb írói közé emelte.
-
A szerelem zenéi
0Robert James Waller író, fotós és zenész. A New York Times első számú bestsellerei, köztük a Magyarországon is megjelent Madison megye hídjai szerzője.
-
-
A szerzetesrendek feloszlatása Nógrád megyében (1950)
0Galcsik Zsolt könyve a magyarországi kommunista rendszernek a katolikus egyház fokozatos elsorvasztása céljából használt módszerek egyikével, a magyar szerzetesek egy részének elhurcolásával, majd a nem sokkal utána végrehajtott működési engedélyük megvonásával, a szerzetesrendek feloszlatásával foglalkozik. A könyv azonban nem az ezekkel kapcsolatos összes, az egész országra kiterjedő eseményeket veszi szemügyre, hanem csak a Nógrád megyében történteket. De már ebből is kitűnik, hogy az ország többi részében is milyen kegyetlen, barbár módon bántak el a védtelen szerzetesekkel csak azért, hogy a katolikus egyházat a kommunista államhatalom engedelmes eszközévé tegyék. A Moszkvából hazatért Rákosi Mátyás és társai céljainak elérését nagy mértékben akadályozta Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érsek. Az ő egyházvezetése idején, ha sikerült is Rákosiéknak a hitvallásos iskolákat államosítaniuk 1948-ban, a katolikus egyház vezetőit nem bírták a kommunista államhatalom engedelmes eszközévé süllyesztő megegyezés megkötésére rákényszeríteni. Sajnos, Mindszenty elhurcolása és elítélése után, jóllehet a Magyar Katolikus Püspöki Kar hivatása magaslatán állt, nemcsak ezt érték el 1950. augusztus 30-án, hanem azt is, hogy a megegyezést aláíró Grősz József kalocsai érsek és vezető papjainak 1951. május 18-19-re virradó éjjel történt letartóztatásával majdnem egyidejűleg, 1951. május 18-án az országgyűlés elfogadta az 1951. I. törvényt az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról. Ennek a Belügyminisztériummal párhuzamosan működő intézménynek tág lehetőségei voltak az egyházak belső ügyeibe való beavatkozásra, így többek közt arra is, hogy a fontosabb egyházi állásokat a rendszert kiszolgáló békepapokkal töltsék be…
-
A szexus metafizikája
0Julius Evola A szexus metafizikája című művében radikálisan új megközelítésben tárja fel a szerelem és az érosz spirituális dimenzióit, messze túlmutatva a modern kor biológiai és pszichológiai értelmezésein. Evola a ťmetafizikaŤ kifejezést abban az értelemben használja, hogy feltárja a szerelem és a szexualitás mélyebb, szakrális, transzcendens jelentését, és rámutasson az azokban rejlő spirituális lehetőségekre.A könyv egyedülálló gyűjteménye az ókori hellén-római, indiai, indo-iráni, kínai, egyiptomi és más kultúrák mítoszainak, vallási hagyományainak és szimbólumainak. Evola bemutatja, hogyan értelmezték és élték meg a nemek kapcsolatát ezen kultúrákban, és hogyan kapcsolódott a szerelem és az érosz a szakralitáshoz, a spirituális fejlődéshez. A szerző kitér a középkori lovagi eszményekre és a kereszténység szerepére is a szexualitás értelmezésében, miként a jelenkori megközelítések kritikájára.Evola elemzi az érosz különböző formáit, rávilágítva a férfi és nő közötti alapvető különbségekre. A férfi és nő közötti szexuális kapcsolat erejét az ontológiai különbségek megőrzésében látja.
-
A szigetek gyöngye
0A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára elnevezésű könyvsorozat 1902 és 1943 között jelent meg Budapesten. Kezdetben a Lampel Róbert (Wodianer Fülöp és Fiai) Császári és Királyi Könyvkereskedése nevű kiadóvállalat, majd a Franklin-Társulat adta ki. Több mint 60 kötete főleg tudományos igényű útleírásokat tartalmazott. A sorozat külföldön is jegyzett könyvészeti érdekesség, egyes darabjai igazi ritkaságnak számítanak.
-
A szimbolikus élet I.
0Az életműsorozat két kötetben megjelenő 18. részét olyan írások – előadások, előszavak, könyvismertetések, újságcikkek – alkotják, amelyek különböző időpontokban és alkalmakkor jelentek meg. Ezek eddig még német nyelven is csak nehezen voltak hozzáférhetők, noha szerves részét képezik Jung életművének: olyan, a pszichológiával érintkező témákat tárgyalnak, melyekkel a szerző tudományos alapossággal is foglalkozott, így például a gyakorlati pszichiátria mellett az okkultizmus és a spiritizmus kérdéskörét. Az első három fejezet Jung pszichológiájának alapgondolatait tárgyalja. A legelső fejezet az 1935-ben Londonban tartott öt előadás, a Tavistock Lectures anyagát tartalmazza: ismerteti a szerző felfogását az emberi pszichéről és bemutatja a kutatásaihoz használt módszereket. A második és a harmadik fejezet Jung pszichológiájának egyik fő témájával, azoknak a szimbólumoknak a jelentésével foglalkozik, amelyeket a tudattalan hoz létre, és amelyek az álmokban jelennek meg és válnak értelmezhetővé, míg a negyedik, ötödik és hatodik fejezet a Jung-életműsorozat I., III. és IV. köteteihez kapcsolódó, azok tartalmát kiegészítő vagy árnyaló kisebb írásokat gyűjti egybe.
-
A szimbolikus élet II.
0Az életműsorozat két kötetben megjelenő 18. részét olyan írások – előadások, előszavak, könyvismertetések, újságcikkek – alkotják, amelyek különböző időpontokban és alkalmakkor jelentek meg. Ezek eddig még német nyelven is csak nehezen voltak hozzáférhetők, noha szerves részét képezik Jung életművének: olyan, a pszichológiával érintkező témákat tárgyalnak, melyekkel a szerző tudományos alapossággal is foglalkozott, így például a gyakorlati pszichiátria mellett az okkultizmus és a spiritizmus kérdéskörét. Az első három fejezet Jung pszichológiájának alapgondolatait tárgyalja. A legelső fejezet az 1935-ben Londonban tartott öt előadás, a Tavistock Lectures anyagát tartalmazza: ismerteti a szerző felfogását az emberi pszichéről és bemutatja a kutatásaihoz használt módszereket. A második és a harmadik fejezet Jung pszichológiájának egyik fő témájával, azoknak a szimbólumoknak a jelentésével foglalkozik, amelyeket a tudattalan hoz létre, és amelyek az álmokban jelennek meg és válnak értelmezhetővé, míg a negyedik, ötödik és hatodik fejezet a Jung-életműsorozat I., III. és IV. köteteihez kapcsolódó, azok tartalmát kiegészítő vagy árnyaló kisebb írásokat gyűjti egybe.
-
A színház színpadra állításai
0Megfelelően működő színházkultúra kialakításához szükség van mind gyakorlatra, mind elméletre, mind pedig történetre. Pontosan arra, hogy elmélet, történet és gyakorlat egymást feltételezve, egymást nem kizárva, hanem egymással folyamatos párbeszédben állva működjön. Arra, hogy a (hazai) színház az elmélet, a történet és a gyakorlat területén egymással folytonos dialógusban létezve állítódjon színpadra. Remélhetőleg a kötetben szereplő tanulmányok is hozzájárulnak ahhoz, hogy a hazai viszonyokon eltöprengjünk – érzékelhető diskurzus-szabályok mentén s a történő megértés reményében.
-
-
-
A szív ereje
0ITT AZ IDEJE, HOGY FELFEDEZZÜK SAJÁT SZÍVÜNK EREJÉT! A világ spirituális irányzatainak nagy tanítói az írott történelem kezdete óta a valódi erő és megértés forrásaként hivatkoznak a szívre. A szív erejében korunk legnagyobb spirituális tanítói segítségével most mi is felfedezhetjük, hogyan valósíthatjuk meg a bennünk rejlő lehetőségeket. Vajon azt az életet éljük-e, amire születtünk? Követjük-e álmainkat, és teljesítjük-e életünk célját? Ebben a gyönyörű lelki útmutatóban a világ tizennyolc legnagyobb spirituális gondolkodója, írója és tudósa lesz kísérőnk, és megmutatják nekünk, hogyan fedezhetjük fel és teljesíthetjük ki a bennünk rejlő lehetőségeket.
MAYA ANGELOU, DEEPAK CHOPRA, PAULO COELHO, ECKHART TOLLE, ISABEL ALLENDE, MARCI SHIMOFF, MARIANNE WILLIAMSON, GARY ZUKAV, NEALE DONALD WALSCH, MICHAEL BECKWITH, RUEDIGER SCHACHE, LINDA FRANCIS, JOE DISPENZA, JOHN GRAY, JANE GOODALL, HOWARD MARTIN, ROLLIN McCRATY, DEAN SHROCK -
-
-
A szocialista képzőművészet nyomában
0Olmacher Anna képzett festőként kezdte pályáját a két világháború közötti időszakban. Tagja volt a Szocialista Képzőművészek Csoportjának. Az ecsetet azonban később – s főként a felszabadulás után – mindinkább a tollal cserélte fel: a képzőművészeti kritika és ismeretterjesztés fáradhatatlan, pártos munkása lett. Ez a kötet kritikusi működésének csaknem három évtizedét reprezentálja. Kiállításokról írott kritikái és összefoglaló jellegű, illetve portrészerű tanulmányai a magyar haladó képzőművészeti hagyomány alkotóit, a szocialista realista képzőművészet úttörőit, valamint a mai magyar képzőművészet figyelemre méltó alkotóit és alkotásait elemzik, méltatják.”
-
A szociológia kialakulása
0A tanulmányok szerzői: Felkai Gábor, Haskó Katalin, Molnár Attila Károly, Némedi Dénes, Pál Eszter, Somlai Péter
-
A szociologizáló hagyomány
0E kötet egy filozófiatörténet-írási program megfogalmazására vállalkozik. Fő tézise, hogy elbeszéljen egy olyan történetet, amelyben a magyar filozófia elmúlt száz éve koherensnek és nyitottnak ábrázolható. Az úgynevezett szociologizáló hagyomány ugyanis egymással vitatkozó gondolkodási irányokat is képes együtt tárgyalni. A kötet végső soron azt állítja, hogy a magyar filozófia eredeti, maradandó és valódi hatást kifejtő teljesítményei jellemzően ennek a szemléletmódnak a jegyeit viselik magukon.
-
A szőke ciklon
0Jim Hogan, az életfogytiglanra ítélt dartmoori fegyenc végrendeletében egymillió font sterling értékű, dió nagyságú gyémántot hagyományoz Miss Emily Westonra, az ifjú londoni bölcsészhallgatóra, aki egyetlen látogatója volt börtönévei során. Emilynek „csupán” meg kell találnia a tizenöt évvel korábban készült Buddha-szobrocskát, amelyben a gyémánt rejtőzik. Nem lesz nehéz, alig pár darab készült belőle, és mind itt van valahol a Földön. A végrendelet tartalmát azonban mások is megismerték…
-
A szolnoki művésztelep
0Szolnokra 1852-ben utazott először dolgozni festő, az osztrák August von Pettenkofen. Ő és a nyomába szegődött osztrák festők – mint idegenek – a magyar Alföld tájában, népében csak az egzotikumot látták. De így is jelentős élmény volt számukra, s az akadémizmus kötöttsége alól történő felszabadulásukban fontos szerepet játszott Szolnok, a szabadban való munka, a népi életképek, reális tájak megfestése. A Szolnokra kerülő hazai festők számára a magyar valóság ismert volt, éppen ezért természetes. Ők a magyar szokásokat, viseletet hűen ábrázolják, többnyire mentesen a szentimentalizmustól, romantikától. A szolnoki festészet elsőként emelte művészi témáva a magyar valóság egy jelentős és jellemző részét, tűzte alkotói céljává az Alföld látványának, az itt élő emberek életenek, munkájának megörökítését. Sem az első időkben, sem kesöbb nem véletlenul kerültek művészek a Tisza-parti varosba.
-
A Szomorú Kávéház balladája
0A kötetben megtalálható művek (szerzők) : A csavar fordul egyet (Henry James), Ethan Frome (Edith Wharton), A nagy Gatsby (F. Scott Fitzgerald), Az öreg (William Faulkner), A Szomorú Kávéház balladája (Carson McCullers), A nagy menetelés (William Styron), Szegényházi vásár (John Updike)
-
-
A szörny
0A „Svájc tetejének” is nevezett Jungfrau közelében meredezik az ég felé az Eiger, amelynek északi falánál ádázabb ellensége hegymászónak nincs. A ködbe, sötét felhőkbe burkolózó, málladozó sziklákon kőomlások, lavinák zúdulnak a mélybe, miközben viharos szél kutatja át üvöltve a szakadékokat. Évszázadokon át nem is merészkedett a szörny közelébe senki. Az 1930-as évektől kezdve azonban számtalan vakmerő alpinista próbálta meghódítani, ám a kísérletek többsége tragédiával végződött. Aztán egy nyáron négy bátor férfi elhatározza, hogy legyőzi a szörnyet. Hihetetlen megpróbáltatásokon mennek keresztül. Végül a segítségükre siet egy mentőcsapat, amelynek tagjai azonban kevés sikerrel kockáztatják életüket. Miféle dráma játszódott le azon a szörnyű falon? Mikor és miként derül fény a számtalan rejtélyre? A lélegzetelállító történetet Vitray Tamás fordításában izgulhatjuk végig.
„Az Eiger falán lejátszódott tragédia az előzményektől kezdve egészen a drámai végkifejletig telis-tele volt rejtéllyel és titokzatossággal.”
Heinrich Harrer, a Hét év Tibetben szerzője -
A születő új tiszta pillanata
0A maitól alapvetően eltérő társadalmi rendszerben, kulturális közegben születtek meg a szerző úttörői, 1962-től datált, immár forrásértékű írásai. A film történetét és a mozgókép művészetét kutató esztéta, Nemes Károly szerint: „ezeknek az írásoknak komoly fotótudományos értékük van. Nem publikálni őket tehát – írta még a kézirat olvasásakor – nem lenne szerencsés…, már csak azért is érdeklődésre tarthat számot, mert most ilyen kutatások nem folynak.” Sajnos. Jóllehet a magyar fotográfia mind történetileg, mind napjaink fotóértékeit nézve igencsak megérdemelné a vele való beható foglalkozást – praktikusan, elméletben egyaránt. A fotográfia történetében, műveinek megítélésében hosszan kísértett a képzőművészeti nézőpont. A fotóhoz hasonlóan – elméletének is volt „festőies korszaka.” Nálunk a fényképezést elméletalapozó munkákban, a képzőművészet felül közelítette meg két kiváló művészettörténészünk: Hevesy Iván és Végvári Lajos. Munkásságuk évtizedeken át meghatározó volt, valójában velük indult útjára hazai fotóelméletünk.
-
A szürke ötven árnyalata
0Amikor Anastasia Steele, az irodalom szakos egyetemi hallgató interjút készít Christian Greyjel, az ifjú vállalkozóval, gyönyörű, okos és ijesztő férfival találja szemben magát. A nem e világban élő és ártatlan Ana megretten, amikor ráébred, hogy akarja ezt a férfit, és annak rejtélyes tartózkodása ellenére kétségbeesetten próbál közelebb kerülni hozzá. Grey, aki képtelen ellenállni Ana csendes szépségének, eszének és független szellemének, elismeri, hogy ő is akarja a lányt – de a saját feltételei szerint. Ana, akit egyszerre ijeszt és izgat Grey szokatlan szexuális ízlése, habozik. Greyt minden sikere – multinacionális vállalkozásai, hatalmas vagyona, szerető családja – ellenére démonok gyötrik és az önuralom kényszere emészti. Amikor a pár vakmerő, szenvedélyes viszonyba kezd, Ana fölfedezi Grey titkait és tulajdon, sötét vágyait.
-
A tábori tüzérség az első és a második világháborúban
0Mintegy nyolc évtizede, a századforduló táján kezdődött a hadviselés gépi korszaka, melynek legelső nagy fegyveres küzdelme az első világháború volt, s amely időtől változtak meg és változnak alapvetően napjainkban is egyre gyorsuló ütemben a háború „résztvevői”: a katonai szervezetek, a harceszközök és az azokat kezelő emberek egyaránt. A három hagyományos fegyvernem egyikének, a tüzérségnek pontosabban a tábori tüzérségnek útját mutatja be a szerző 1914-től, illetve a háborúra való felkészülést megelőző esztendőktől a második világháború befejezéséig. Milyen okai voltak a változásnak, mi idézte elő a tüzérfegyverzet, a tüzérszervezetek, a tűztevékenységi formák és módok, a tűzvezetés fejlődését, milyen hatással volt a gépesítés a tábori tüzérség mozgékonyságára, s végül: milyen szerep vár a jövő tüzérségére? Fényképek és vázlatok teszik szemléletessé e fegyvernem közel fél évszázados történelmének útját, amely különösen a hadtörténelem iránt érdeklődő olvasóknak, kutatómunkát végzőknek nyújt hasznos ismereteket.
-
A tábornok vallomása. Meztelenül a Duna-gate ügyben
0Figyeltünk, lehallgattunk, behatoltunk, jeleztük, jelentettünk + A cég Kádárékat is veszélyeztette + Rákosi leveleit előbb olvastam, mint a címzettek + A Fekete Könyvből töröltem Rajnai Sándor nevét + Ikon-ügy a moszkvai olimpián + Embereink felküzdötték magukat a szamizdatkészítés őrhelyeire, de Demszky Gábor gyakran lóvátett bennünket + Monoron a tanácskozók vitték be magukkal lehallgatókészülékünket + Pozsgayt ösztönöztem, hogy legyen jelen Lakitelken + Páneurópai Piknik: Ne lőjetek! + Duna-gate-előzmény: fegyveres FIDESZ-SZDSZ szervezkedés, vagy balos provokáció? + A végzetes Duna-gate.
„… évtizedeken át tudtuk, hogy ha Aczél György ‘kér’ valamit, az a legszigorúbb parancsok közé tartozik” -
A Tajpan I-II.
0Az 1840-es évek viharos időszakában járunk, az angolok ekkor alapítják meg Hongkong kolóniát. Dirk Struan a Távol-Kelet leghatalmasabb kereskedőházának tulajdonosa. Azonkívül kalóz, ópiumcsempész, a manipuláció mestere, férfi a férfiak között, könyörtelen intrikus, a nők bálványa. Ám Struanra és családjára halálos veszedelmek leselkednek. Ellenségei – nyugatiak és keletiek – semmitől sem riadnak vissza. Igaz, ő sem válogat az eszközökben. Pénzzel, fortéllyal vagy éppen korbáccsal juttatja érvényre akaratát és becsvágyát. Csak így lehet belőle Tajpan, kínaiak, amerikaiak és európaiak megkérdőjelezhetetlen főnöke, az üzlet és az emberek ura, egy virágzó település vezetője. Kalózok és titkos társaságok, ópiumháborúk és politikai intrikák, tengeri kalandok és viharos szerelmek… Az olvasó A sógun világhírű szerzőjének e „hongkongi regényében” sem fog csalódni
-
-
-
A tao tanítása a szerelemről és a szexről
0Ez nem szexuális kézikönyv, bár akként is használható. Ez a könyv csak kiindulópont. A kínaiak már évezredekkel ezelőtt tudták, hogy a szerelmeskedés nemcsak az élet megízesítésére való, hanem a meghosszabbítására is. Ez elsősorban férfiaknak való könyv, amelyet minden igazi nőnek el kéne olvasnia. Célja az, hogy jobb szeretőkké tegye a férfiakat, és ki nem érdekelt ebben jobban, mint a nők?… A tao nem oldhat meg mindent, de minél többen ismerik ezt a szemléletet, annál kevesebb szomorú, irigy, gyűlölködő, űzött – mert kielégületlen – arcot látunk magunk körül. Akik megtalálják a lelki békét, a kielégülést a szerelemben és a szeretkezésben, rendszerint boldog emberek. A boldogság pedig lassítja az öregedést, vagy legalábbis nem öregít: ez az egyetlen csodaszer, amellyel rendelkezünk…
-
-
A tarcali káplán sírhantja
0„Ott nyugszik a pásztor a nyája között” – ez a sírfelirat olvasható Szerednyei János áldozópap szerencsi jelképes sírján. A fejfa az Úrjézus töviskoronás fejét ábrázolja, alatta pedig János fényképe látható örök mosollyal az arcán. Ez a mosoly, ez a lelki derű életében mindig ott ült az arcán. Pedig kint, a donyecki szénbányák kínkeservei között lett volna épp elég alkalom és mód arra, hogy eltűnjék róla örökre. Ezzel a derült mosollyal temettük el egy szál gyertya világánál az esti homályban, szenvedésünk utolsó évében, amikor már azt reméltük, hogy keresztutunk utolsó szakaszához értünk és hazajövünk. Én erősen meg vagyok győződve arról, hogy János mártírhalála kellett ahhoz, hogy mi, akik még életben maradtunk, hazajöhessünk. Hogy Ő ott maradt, ha nagyon gondolkodom, nem is lehetett másképp. Hiszen azért jött ki önként, hogy hívei keresztjét átvegye. A nyáj soha, még a temetőben se maradjon pásztor nélkül.