-
-
Brevis notitia Fundationis Theodori Koriathovits, olim ducis de Munkács, pro religiosis Ruthenis Ordinis S. Basilii Magni in monte Csernek ad. Munkacs, anno MDCCCLX factae. 1-3. [egy kötetben]
0A munkácsi bazilita kolostor és a munkácsi görög-katolikus püspökség történetének forrásmunkája. A rézmetszű címképmetszet Koriatovics Tódor podóliai fejedelmet, a munkácsi vár alapítóját ábrázolja. A menekült litván herceget Zsigmond király fogadta be.
-
Bvda, vulgo Ofen, prima & regia Vngarici regni ciuitas, ad Danubium sita: Quam Ptolemaeus Curtam, vel, vt alijs persuasum est, Salmum nominat. Fran: Ire.
0Nyugat felől, de fordított helyzetben látható rajta a Várhegy és a Gellérthegyen lévő erőd, Pest városa helyén pedig a valóságban nem létező hegyek. Jól kivehető viszont a képen a Várhegyet védő, tornyokkal erősített, vastag várfal, s mögötte a 13. századi templomok sora: balról a Mária Magdolna-templom, középen a Domonkos-rend egyháza és a mai Mátyás-templom, jobbra a Ferences-rend elpusztult temploma. Feliratok utalnak a királyi palotára, alatta a fallal védett és Bonfini szerint változatosan díszített kertekre, a fürdőkre és a pompás márványcsarnokra. Bár a látkép ismeretlen rajzolója három magyar ruhás alakot ábrázolt a királyi vár előtt, 1541-től ezt már nem a magyarok birtokolták. A török sereg, amely 1526-ban meg-szállta, kifosztotta, elhagyta, majd 1529-ben ismét elfoglalta és az ellenkirály Szapolyai Jánosnak engedte át a várost, az ő halála után, 1541. szeptember 2-án csellel megszállta, és 1686-ig meg is tartotta Budát. (Soltész Erzsébet. Régi magyar várak. Helikon, 1993.)
-
-
-
-
-
-
-
-
Elementa physicae. Editio quarta.
0A jezsuita tudós (1732-99) munkájának első kiadása 1790-ben jelent meg
-
-
Papa Inferioris Hungariae Oppidum
0Megjelent Frans Hogenberg Civitates Orbis Terrarum (Köln, 1617) című munkájában
-
Silva Parnassi Pannonii
0Gvadányi mellett talán Szerdahelyi György Alajos az, kinek költészete részletes képét adja a 18. századvégi Pest-Budának. Az egyetem esztétikai tanszékének vezetőjeként került a fővárosba, itt kezdte meg költői működését, melynek egésze pest-budai tematikájú. Az új egyetemmel kapcsolatban latin versek egész sorát tette közzé. A magyar tanítási nyelvet ellenezte, természetes, hogy verseit is latinul írta. Számunkra sok fővárosi vonatkozású verse teszi jelentőssé. Számos alkalmi versen, előkelőségeket üdvözlő poémáján kívül nagyszámú epigrammája szól a gyorsan fejlődő városról, egyes épületekről, a városi életről, a város kisebb nagyobb szenzációiról. A már korábban említett költeményein kívül (a budai hévizekről — az egyetemmel kapcsolatban írott versek Károly főherceg üdvözlése) — mint pest-budai vonatkozásúakat megemlítjük Vörös Antal úrhoz Budán létében, Brunszvik Antalhoz, mikor beköltözött budai új palotájába, a befagyott Dunáról, József nádorhoz, amikor 1801-ben visszatért Itáliából Budára stb. A tudós költő számos történelmi és filológiai jegyzettel kíséri költeményeit, amelyekben fontos adatokat közöl az akkori főváros életéből. (Forrás: Nyilas Márta: Pest-Buda a 18. század költészetében.)
-
Tata várának látképe
0Eredetileg megjelent Braun et Hogenberg, Civitates orbis terrarum c. nagy helyrajzi művének 6. kötetében (Urbium praecipuarum mundi theatrum sextum. Coloniae), Köln