• Mózes öt könyve

    0

    „Forgasd, állandóan forgasd, mert minden Benne van (a Tórában)” (Az Atyák Tanításai 5:25.). Ezt a tanácsot tette magáévá Naftali Kraus, az „Ősi forrás” című sorozatban most megjelenő új, ötödik könyvének megírásával. Az említett sorozat első könyve a heti szidrákkal foglalkozik. Jelen munkájában (miután második könyvében a háftárák anyagát dolgozta fel, a harmadikat a Talmud bölcseinek, a negyediket a zsidó ünnepeknek szentelte) most visszatér és újból Mózes öt könyvét kommentálja. Valójában nem újból, hanem más szemszögből nézve öleli fel a heti szakaszok anyagát. Ebben Rási módszerét követi, aki Jeremiás próféta szavai alapján – „Olyan az Én szavam…mint a sziklának, a kalapácstól darabokra tört szilánkjai” (Jer. 23, 29) – a következő módszertani tételt állítja fel: „A bibliai verset előbb természetes (pesát) értelmezésben kell visszatükrözni, utána jöhet a szöveg átvitt értelme, (derás)”. Jelen művében, tehát, N.Kraus nem bocsátkozik ismétlésekbe, hanem a bibliai szöveg átvitt értelmezését, a gyakorlati életből vett példákra való alkalmazását hozza; legtöbbször haszid legendákkal átszőtt bibliai verseket és azoknak a megadott példákból folyó „újabb” értelmezését adja meg. Az ősi tanítás ilyenformán elevenebb alakot ölt, az olvasóban a lüktető élet érzését kelti. Ez az eljárás azonban sokszor nehézségekbe ütközik. Egy bibliai idézet „újszerű” megvilágítása, a haszid légkörből a mai ember gondolkodás-világába való átültetése után nem csendül ki pontosan az a „poén”, mint az eredeti megszövegezésben. Ilyenkor pótmagyarázatokra szorulna a szerző, s ennek következtében sok ilyen frappáns megjegyzés kiszorult ebből a gyűjteményből. Más előnye is van ennek az új szidra-sorozatnak. Az olvasó megtanulja, hogy a Szentírásnak nemcsak objektív, a szavakból folyó tárgyilagos értelme van (a pesát), amely azt vizsgálja, mit tartalmaz pontosan az a bizonyos bibliai vers, hanem mi az üzenete a számunkra (ez a „derás”, amely a szöveget szubjektív, többarcú megvilágításban tárja elénk). Végső célja ennek a munkának azonban az, hogy a zsidó ember általa megsejtse a nagy fényt, amely az Írásból árad, és kedvet kapjon a Biblia rendszeres, módszeres tanulmányozására. Ha ezt, akár csekély mértékben is eléri, ez lesz munkájának igazi jutalma.

    1 800 Ft
    Tovább olvasom
  • Petőfi Sándor és lyrai költészetünk

    0
    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Rádió-Beszédek. Két magyar megemlékezés alkalmából. Elmélkedési anyag jó magyarok számára…

    0

    A szövegből: Bevezetőül annyit, hogy Szent László a tizenharmadik uralkodó volt a magyar nemzet élén számítva Árpádtól akinek uralkodóvá választása jelentette a Magyar Nemzet megszületését, nyolcszázkilencvenben melyet akkor tiz törzs, helyesebben tiz nép nagy-családjai alkottak. Ez az ősi Alkotmányunk a Vérszerződéssel jött létre és azzal lett megpecsételve mint a Magyar Nemzet Törzs-szövetségének Alkotmánya.

    1 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Robotok és Birodalom

    0

    Vajon kik válnak több emberöltőnyi viszálykodás és harc után a galaxis korlátlan uraiva? A különféle betegségektől szenvedő, rövid életű földi emberek és a belőlük kiszakadt telepesek? Vagy talán a vélt vagy valós babérjaikon három-négyszáz évig is elüldögélő űrjárók, akik megvetéssel tagadják meg földi származásukat? A kétszázharmincas éveit taposó Lady Gladia Baley űrhajóskapitánnyal és robotjaival vág bele a lehetetlennek tűnő feladatba: megpróbálja összebékíteni a két versengő, ellenséges felet. Közben a Robotikai Intézet fejének és famulusának sikerül lassú atommáglyává lobbantani a Föld kérgét, és ezzel pusztulásra ítélni az ősi bolygót. Az emberiség azonban még idejében találhat magának egyéb, lakható világokat, és felszabadult lélekkel vághat neki a világmindenség teljes meghódításának.

    2 400 Ft
    Tovább olvasom
  • Sárkányok tánca

    0

    Közeleg ​a tél. A hideg szelek feltámadtak a sokat szenvedett Hét Királyságban, ahol az Öt Király háborúja után a túlélőknek most az éhínséggel kell szembenézniük. Az emberek birodalmát védelmező Fal ifjú parancsnoka, Havas Jon a Mások elleni reménytelen küzdelemre próbálja felkészíteni a szétzüllött Éjjeli Őrséget, ám rá kell döbbennie, hogy ellenségei jóval közelebb vannak hozzá, mint gondolná. Stannis Baratheon Észak uralmáért vív elkeseredett harcot a Boltonokkal, miközben Királyvárban a Lannister-ház próbálja megerősíteni Tommen, a gyermekkirály törékeny uralmát a kivérzett Hét Királyság fölött. A Keskeny-tenger másik oldalán Tyrion Lannister, a megvetett és üldözött rokongyilkos sárkányvadászatra indul, ám útja veszélyekkel és váratlan kitérőkkel teli. A világ eközben az ősi városra, Meereenre figyel, ahol Viharbanszületett Daeneryst, Westeros jog szerinti uralkodóját minden oldalról szorongatják ellenségei. Hogy arathat diadalt a Sárkányok Anyja, ha három gyermekére sem számíthat? A végkifejlet csak tűz és vér lehet, ám ki éli túl a sárkányok táncát?

    3 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Szeged reneszánsz kori műveltsége

    0

    A szerző sok évtizedes anyaggyűjtésének és kuttásainak eredményeképpen a humanizmus és reneszánsz nyomait, ill. összefüggéseit elemzi Szeged kulturális életének fejlődésében. E színmagyar városnak igen fontos szerep jutott a XV. századi reneszánsz kultúra kialakításában és a magyarországi urbanizmus megteremtésében. A város sokrétű – paraszt-polgári – műveltségének központjai természetesen a kolostorok voltak, ahol elsőrendű feladatnak tekintették az irodalom művelését és a kódexmásolást. Ezek a kulturális központok eltűntek a török hódoltság idején, hatásuk azonban tovább élt: anyanyelvi kultúránk és nemzeti irodalmunk alapjainak megteremtésénél fontos szerepük volt.

    1 500 Ft
    Kosárba teszem
  • Szerelmi széphistóriák

    0

    3 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Szeretem az egyházat

    0

    Yves Congar, a híres francia teológus könyve a II. Vatikáni zsinat után új lendületet kapott ekkléziológiában segít eligazodni. Az író – a zsinat egyik dogmatikai szakértôje – fôképpen a Lumen gentium konstitúció alapján elemzi mindazt, amit a katolikusok hisznek és vallanak az egyházról. Annak különbözô értelmezéseit (Isten népe; Az üdvösség egyetemes szentsége; Messiási nép) sorra véve segít minket, hogy „vallásosságunkat az értelem erôfeszítésének fényével világítsuk meg”. Az utolsó fejezetben számba veszi az ökumenikus mozgalom lehetôségeit és sürgetô feladatait. Ebben maga is tevékeny részt vállalt egész életében. A neves francia dogmatikus a zsinat elveit mindvégig következetesen érvényesíti, és különleges tisztánlátással, de nagy megértéssel és empátiával ír az egyház „emberi” hibáiról. A Szeretem az egyházat népszerûsítô jellege és a zsinat utáni évek érezhetô lelkesedése ellenére a szakértô tudományos igényével megírt mû, amit az imponáló részletességû jegyzetapparátus is bizonyít. A kötet – melyet Szabó Ferenc S. J. elôszava kísér – nélkülözhetetlen kiegészítôje a II. Vatikáni zsinat dokumentumainak.

    750 Ft
    Kosárba teszem
  • Tibeti-magyar szótár

    0

    12 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Úriszék

    0
    8 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Vác katolikus intézményei és épületei a török hódítás korában

    0

    A XV. század második felében Báthori Miklós püspök (1474-1506) által átalakított és megszépített Vácot majdnem változás nélkül találja a mohácsi katasztrófa. Mohács alól felvonuló török hadak a püspöki székhelyben kárt nem tesznek, erre nem lévén idejük, Buda végleges megszállását követő utolsó nagy német hadivállalkozás alkalmával (1542) azonban Vác sokat szenvedett. Brutus ugyan a püspöki székhely teljes pusztulásáról beszél, de ennek ellentmondanak az épületek és maguk az egykorúak. A megszállók a várat teljesen lefoglalják (1543-1544), ahonnan a keresztény lakosok kiszorulnak; a hatalom birtokosai ráteszik kezüket a város minden számbajöhető épületére is. Az egyházi intézmények megszünnek, az épületek üresen maradnak, s bennök a haderő és az igazgatás helyezkedik el. csak egy-egy épület (templom) vagy hely (temető) marad a keresztények kezén, melyek használatát a török hatóságok engedélyezik. Alig múlik el 1543 után egy évtized, Vácot már számottevő török véghelyek között emlegetik, s az marad a XVI. század végéig, amikor a keresztények kezébe jutván negyedszázadon át állandó szállást tart benne a magyar vitézi virtus, őrsége pedig „végeknek tüköri, kiknek vitézségét minden föld beszéli”; az ő idejökben fordul jobbra a véghely falai között meghúzódó keresztény lakosok sorsa. Mesterkedés folytán 1620-ban Vác gazdát cserélvén, újból hangos török végvár lesz belőle és a felszabadulás végéig (1686) „ez a Magyarország testébe mélyen bevágódó mohamedán ék” oly sok változáson esik át, hogy Báthori Miklós egykori, ékes püspöki székhelyéből alig marad valami hírmondónak. Ezért szerény ez a kis csokor, melyet a mult emlékeiből kötöttünk. Jól tudjuk, hiányos és töredékes a kép, melyet nyújtottunk, de egy-egy odavetett feljegyzés pislákoló fénye mellett jártuk utunkat.

    3 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Vörösmarty drámai költeményei III.

    0

    Czillei és a Hunyadiak; Julius Caesar; Lear király; Romeo és Julia

    2 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Vörösmarty összes munkái V.

    0

    Czillei és a Hunyadiak; Julius Caesar; Lear király; Romeo és Julia

    3 600 Ft
    Kosárba teszem
  • Zebegény és környéke

    0

    600 Ft
    Tovább olvasom