-
-
A hícsík nyomában
0Még soha, senki nem látott eleven hícsít, pedig hátrahagyott tárgyaikkal tele van az univerzum. Megfejthetetlen nyomaikra először a Vénuszon bukkantak, s miután Sylvester Macklin, egy vénuszi ember felfedezte egy űrhajójukat, és azzal elutazott az Átjáró néven ismert aszteroidára, az emberiség előtt kitágult a világegyetem. Az Átjárón ugyanis rengeteg hícsí űrhajó állomásozott, eltűnt gazdáik által beprogramozva egy-egy ismeretlen célra, így a vállalkozó kedvűek, illetve a nincstelenek felfedező utakra indulhattak – ám ezeknek az utaknak a végén éppúgy várhatott rájuk a gyors meggazdagodás, mint a gyors halá
-
-
-
-
Az átalakulás szimbólumai
0A vallás problémája központi helyet foglal el Jung életművében. E kötet olyan, főként érett korában született munkáit tartalmazza, amelyek kifejezetten vallási kérdéseket tárgyalnak. Tanulmányaiban feltárja a különböző nyugati és keleti vallások alapját képező egyetemes ősi elképzeléseket, az emberi léleknek az istenihez való viszonyát előre mintázó archetípusos tartalmakat.
-
-
Az ókeresztény kor egyházfegyelme
0Öszeállította, a szövegeket fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Erdő Péter
-
Bakony
01 műmelléklettel, 3 látképmelléklettel, 1 térképmelléklettel, 108 képpel és 23 alaprajzzal
-
Borsod vármegye leírása 1864-ben
0Pesty Frigyes 1823. március 3-án született Temesvárott. Fiatalkoráról, neveltetéséről nagyon keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy 26 éves korában, 1849. áprilisától a debrecenei kormány hadügyminisztréiumában dolgozott, s ezért a szabadságharc bukása után előbb menekülnie kellett, majd miután hazatért, rövid fogságot szenvedett. 1850 és 1864 között a temesvári iparkamara titkára volt, s e munkája mellett 1857-től a helyi gazdasági egyesület titkári teendőit is ellátta. Ebben az esztendőben – 1857-ben – indította meg a Delejtű című lapot, amelyben elsősorban természettudományos és gazdasági jellegű cikkeknek adott helyet. És ezekben az években alapozta meg anyagilag is az életét, ami elengedhetetlen volt a későbbiekben tudományos munkássága folytatásához.
Az 1860-as évek elején még két fontos esemény történt életében: 1860-ban újabb osztrák fogságot szenvedett. 1861-ben pedig megtartotta akadémiai székfoglaló beszédét – 1859. december 16-án választották levelező taggá – A templáriusok Magyarországon címmel. A következő években kezd hozzá ahhoz a nagy szervezési vállalkozásához, amely nevét igazán ismertté tette: 1863. február 2-án kelt levelében tárja a Helytartótanács elé a földrajzi nevek összegyűjtésére irányuló tervét, majd kinyomtatja a kérdőíveket, rendezi a beérkezett anyagot, kiegészítéseket és új gyűjtéseket kér, stb. Életének hátralévő részét – 1889. november 23-án halt meg – a gyűjtés megszervezése mellett történeti tárgyú munkák írása töltötte be, de természetesen gondolt az óriási gyűjtött anyag felhasználására is. Amikor 1877. május 24-én az Akadémia rendes tagjává választották, széfoglaló beszédjét például a helyneveknek a történettudományban való felhasználásáról tartotta A helynevek és a történelem címmel. -
Budapest tündérkertje
0„Budapest tündérkertje! Egy darab a paradicsomból – az édenkert tiltott fája nélkül” – írta Jókai Mór a Margit-szigetről, a főváros különleges védelmet élvező zöld tüdejéről, amelyet hívtak már Nyulak szigetének, Urak szigetének, Budai-szigetnek is. Deák Judit a beavatott szakértő tudásával vezet végig minket a Margit-sziget nevezetességein, dióhéjban elmesélve a sokat megélt sziget történetét is, amit frissen készült színes, illetve izgalmas archív képanyag illusztrál. A kötet első felében megismerjük a sziget egykori birtokosait, adakozóit, épületeit, lakóit, gyógyvizeit, második felében pedig egy teljes sétaútvonalat járhatunk végig, amelyet leírások, térkép és képes illusztrációk tesznek még színesebbé. Sétára fel!
-
-
Csillagpor. Versek (1925-1944)
0Azt mondják, a materialista alig tud valamit az anyagról, a spiritiszta pedig alig tud valamit a szellemről. Kívülrekedt hallgatózóként feszül neki egyik is, másik is a számára makacsul zárt ajtót mutató dimenzióknak.
A szellemi ember nem harcol, nem dönget bezárt kapukat. Egész létét, lényét kínálja fel a magasságoknak, s ami készséges csatornáján tisztán átcsorog, már engedi is tovább a várakozó világ felé.
Amit így adni tud, az valóban Iható Arany, Aurum Potabile…
Ez a kötet ilyen adomány. -
-
Eltitkolt életek
0Skandináv krimi. Patrik Hedström nyomozó felesége, Erica Falck, döbbenten fedez fel egy náci érmet és egy véres gyermekruhát elhunyt édesanyja hátrahagyott holmija között. Erica mindenképpen tudni akarja, hogyan kerülhettek ezek a tárgyak a padlásukra.
-
-
-
-
Felvidéki séták
0Utazni vasúton, kocsin, hajón vagy akár gyalogszerrel mindenkor nagyon szerettem. Ebben lehet valami családi örökség is. Ahány ősömről tudok, mind sokat utazott, holott mindig városlakók voltunk. S régi városaink hajdani lakóinak ma is az a hirük, hogy legfeljebb sátoros ünnnepkor lépték át a város kapuját friss levegőt szívni. Mint minden általánosításban, ebben sincs sok igazság. A régi városi polgár, akár mesterember, akár kereskedő vagy litteratus volt, pályáján, szűkebb hazája közéletében alig vihette valamire, ha világot nem látott Amíg le nem rótta vándorútját, céhbeli mester sem lehetett. A kereskedelmi utazó csak korunk gazdasági versenyének kivirágzása. Régi kereskedőink áruért, mesterembereink nyersanyagért maguk jártak be nem egyszer messze földet; az esküdt polgárokat pedig a város ügyes-bajos dolgaiban sűrűn küldték ki követségbe Budára, majd a bécsi udvarhoz, de nem egyszer más külföldi városokba is. Régi világjáró diákjainkról mindenki tud.
-
-
Magyar pásztorfaragások
0A pásztorművészet a népművészetek nagy családján belül is különleges helyet foglal el, hiszen nem a paraszttársadalom szokásaival, mindennapjaival és szépérzékével szoros összefüggésben alakult ki, hanem egy a parasztságtól különváló kis közösség zord, szinte nomád életformája hozta létre. Mindennapi szükségleteik írták elő, hogy legfontosabb eszközeiket maguk készítsék el, s a szép iránti érzékük sarkallta õket arra, hogy használati eszközeiket különféle díszítményekkel borítsák. Díszítményeik évszázadok során sokat változtak: korábban geometrikus mintákkal, később stilizált virág- és állatformákkal, majd figurális jelenetekkel „cifrázták ki” a fa-vagy szarutárgyakat.
Manga János a pásztorok életformájának bemutatásával egy letūnt világ természetrajzába avatja be az olvasót. Eleven leírása és a leírást hitelesítő korabeli dokumentumok, valamint a szép tárgyak gazdag „leltára” a pásztorművészetről nemcsak tudományos hitelű tájékoztatást, hanem élményszerű képet is nyújt.
A művet 42 fekete-fehér és 16 színes kép illusztrálja. -
-
-
-
Mózes öt könyve
0„Forgasd, állandóan forgasd, mert minden Benne van (a Tórában)” (Az Atyák Tanításai 5:25.). Ezt a tanácsot tette magáévá Naftali Kraus, az „Ősi forrás” című sorozatban most megjelenő új, ötödik könyvének megírásával. Az említett sorozat első könyve a heti szidrákkal foglalkozik. Jelen munkájában (miután második könyvében a háftárák anyagát dolgozta fel, a harmadikat a Talmud bölcseinek, a negyediket a zsidó ünnepeknek szentelte) most visszatér és újból Mózes öt könyvét kommentálja. Valójában nem újból, hanem más szemszögből nézve öleli fel a heti szakaszok anyagát. Ebben Rási módszerét követi, aki Jeremiás próféta szavai alapján – „Olyan az Én szavam…mint a sziklának, a kalapácstól darabokra tört szilánkjai” (Jer. 23, 29) – a következő módszertani tételt állítja fel: „A bibliai verset előbb természetes (pesát) értelmezésben kell visszatükrözni, utána jöhet a szöveg átvitt értelme, (derás)”. Jelen művében, tehát, N.Kraus nem bocsátkozik ismétlésekbe, hanem a bibliai szöveg átvitt értelmezését, a gyakorlati életből vett példákra való alkalmazását hozza; legtöbbször haszid legendákkal átszőtt bibliai verseket és azoknak a megadott példákból folyó „újabb” értelmezését adja meg. Az ősi tanítás ilyenformán elevenebb alakot ölt, az olvasóban a lüktető élet érzését kelti. Ez az eljárás azonban sokszor nehézségekbe ütközik. Egy bibliai idézet „újszerű” megvilágítása, a haszid légkörből a mai ember gondolkodás-világába való átültetése után nem csendül ki pontosan az a „poén”, mint az eredeti megszövegezésben. Ilyenkor pótmagyarázatokra szorulna a szerző, s ennek következtében sok ilyen frappáns megjegyzés kiszorult ebből a gyűjteményből. Más előnye is van ennek az új szidra-sorozatnak. Az olvasó megtanulja, hogy a Szentírásnak nemcsak objektív, a szavakból folyó tárgyilagos értelme van (a pesát), amely azt vizsgálja, mit tartalmaz pontosan az a bizonyos bibliai vers, hanem mi az üzenete a számunkra (ez a „derás”, amely a szöveget szubjektív, többarcú megvilágításban tárja elénk). Végső célja ennek a munkának azonban az, hogy a zsidó ember általa megsejtse a nagy fényt, amely az Írásból árad, és kedvet kapjon a Biblia rendszeres, módszeres tanulmányozására. Ha ezt, akár csekély mértékben is eléri, ez lesz munkájának igazi jutalma.
-
-
Rádió-Beszédek. Két magyar megemlékezés alkalmából. Elmélkedési anyag jó magyarok számára…
0A szövegből: Bevezetőül annyit, hogy Szent László a tizenharmadik uralkodó volt a magyar nemzet élén számítva Árpádtól akinek uralkodóvá választása jelentette a Magyar Nemzet megszületését, nyolcszázkilencvenben melyet akkor tiz törzs, helyesebben tiz nép nagy-családjai alkottak. Ez az ősi Alkotmányunk a Vérszerződéssel jött létre és azzal lett megpecsételve mint a Magyar Nemzet Törzs-szövetségének Alkotmánya.
-
Robotok és Birodalom
0Vajon kik válnak több emberöltőnyi viszálykodás és harc után a galaxis korlátlan uraiva? A különféle betegségektől szenvedő, rövid életű földi emberek és a belőlük kiszakadt telepesek? Vagy talán a vélt vagy valós babérjaikon három-négyszáz évig is elüldögélő űrjárók, akik megvetéssel tagadják meg földi származásukat? A kétszázharmincas éveit taposó Lady Gladia Baley űrhajóskapitánnyal és robotjaival vág bele a lehetetlennek tűnő feladatba: megpróbálja összebékíteni a két versengő, ellenséges felet. Közben a Robotikai Intézet fejének és famulusának sikerül lassú atommáglyává lobbantani a Föld kérgét, és ezzel pusztulásra ítélni az ősi bolygót. Az emberiség azonban még idejében találhat magának egyéb, lakható világokat, és felszabadult lélekkel vághat neki a világmindenség teljes meghódításának.
-
Sárkányok tánca
0Közeleg a tél. A hideg szelek feltámadtak a sokat szenvedett Hét Királyságban, ahol az Öt Király háborúja után a túlélőknek most az éhínséggel kell szembenézniük. Az emberek birodalmát védelmező Fal ifjú parancsnoka, Havas Jon a Mások elleni reménytelen küzdelemre próbálja felkészíteni a szétzüllött Éjjeli Őrséget, ám rá kell döbbennie, hogy ellenségei jóval közelebb vannak hozzá, mint gondolná. Stannis Baratheon Észak uralmáért vív elkeseredett harcot a Boltonokkal, miközben Királyvárban a Lannister-ház próbálja megerősíteni Tommen, a gyermekkirály törékeny uralmát a kivérzett Hét Királyság fölött. A Keskeny-tenger másik oldalán Tyrion Lannister, a megvetett és üldözött rokongyilkos sárkányvadászatra indul, ám útja veszélyekkel és váratlan kitérőkkel teli. A világ eközben az ősi városra, Meereenre figyel, ahol Viharbanszületett Daeneryst, Westeros jog szerinti uralkodóját minden oldalról szorongatják ellenségei. Hogy arathat diadalt a Sárkányok Anyja, ha három gyermekére sem számíthat? A végkifejlet csak tűz és vér lehet, ám ki éli túl a sárkányok táncát?
-
Szeged reneszánsz kori műveltsége
0A szerző sok évtizedes anyaggyűjtésének és kuttásainak eredményeképpen a humanizmus és reneszánsz nyomait, ill. összefüggéseit elemzi Szeged kulturális életének fejlődésében. E színmagyar városnak igen fontos szerep jutott a XV. századi reneszánsz kultúra kialakításában és a magyarországi urbanizmus megteremtésében. A város sokrétű – paraszt-polgári – műveltségének központjai természetesen a kolostorok voltak, ahol elsőrendű feladatnak tekintették az irodalom művelését és a kódexmásolást. Ezek a kulturális központok eltűntek a török hódoltság idején, hatásuk azonban tovább élt: anyanyelvi kultúránk és nemzeti irodalmunk alapjainak megteremtésénél fontos szerepük volt.
-
-