• A boldog ember

    0

    1 000 Ft
    Tovább olvasom
  • A francia forradalom története

    0

    1 200 Ft
    Kosárba teszem
  • Az elzárt mennyország

    0
    800 Ft
    Kosárba teszem
  • Az úgynevezett „Almanach-líra”

    0

    600 Ft
    Kosárba teszem
  • Báró Eötvös Lóránd a tudós fotográfus

    0

    Eötvös Lóránd magyar természettudós fotográfiáit bemutató kötet a Magyar Millennium tudománytörténeti kiadványai sorában került kiadásra. Kutatók, fotográfiai szakértők, turisztikai szakemberek és tipográfusok vettek részt a kötet megjelenésében, melyben a két és félezer felvétel közül a legérdekesebbek, legkülönlegesebbek szerepelnek.

    3 600 Ft
    Tovább olvasom
  • Erdélyi Országgyűlési emlékek

    0
    6 000 Ft
    Tovább olvasom
  • Kisiklott történelem

    0

    A 16-19. században egyre inkább elvált egymástól az Elbától nyugatra és keletre fekvő területek fejlődése; a Kelet egyre inkább lemaradt gazdaságilag, társadalmilag, de világszemléletét, értékrendjét tekintve is. A romantika művészei kezdték el – a haladó gondolatokkal együtt – a nacionalizmus értékeit a köztudatba ültetni, s ezáltal „nemzetté”tenni a kelet-európai népeket. Reformok és felkelések, forradalmak követték egymást. A 19. század második felében megindult a gazdasági modernizáció, Közép- és Kelet-Európa igyekezett felzárkózni; de a hiányos (vagy kettős) társadalmak, a megkésett fejlődés nagyon sok visszásságot hagyott hátra. A politikai rendszerek is tovább küzdöttek az előző korszakok visszamaradt gyakorlatával és eszméivel. Berend T. Iván a „hosszúnak” nevezett 19. század történelmét, gazdaságát, politikai, eszmei változásait, szociológiai jellemzőit mutatja be, egészen az első világháborúig.

    3 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Lassú teher

    0

    Az utoljára több mint húsz éve megjelent kötetben Tar Sándor huszonhat írását olvashatjuk három ciklusba rendezve. A történetek a szerző szociográfiájának és megrendítő, de a humort sem nélkülöző prózájának legfényesebb pillanatait idézik. Tar mindent tud, amit mesterségéről tudni lehet és tudni érdemes: nemcsak a világot, az abban élő embert is ismeri, emellett mesterien szerkeszt, prózájában a különböző elemek remekül ötvöződnek.

    1 500 Ft
    Tovább olvasom
  • Magyar élet Felvidéken

    0

    A pánszlávizmus egy politikai, társadalmi és tudományos-kulturális mozgalom, amelynek célja a szláv népek politikai, társadalmi és kulturális egységének megteremtése, erősítése…” Rudnay Egyed ‘A pánszlávizmus’ című, ebben a könyvben szereplő írása alapján azonban más szempontból vizsgálja, miszerint a pánszlávizmus életre hívója Mária Terézia, hirdetője és terjesztője a német Johann Gottfried Herder, támogatói a Habsburgok és haszonélvezői a szlávok voltak… Legfőbb célja Magyarország idegen nyelvű, de magyar eredetű és múltú állampolgáraival egy idegen múlt és tudat elfogadtatása volt. Eszközei voltak – az anyagi előnyökön kívül – a magyar múlt lealacsonyítása és megtagadása, amellyel egy időben a szlávok számára egy sohasem létezett, kívánatosan dicső múlt teremtése és elhitetése volt a cél az egész világgal. „Úgy iktatták, tudományos megvitatás nélkül, a pánszlávizmus tanait a bécsi, meg a többi német egyetem tananyagába, ahogy azokat Johann Gottfried Herder terjesztette és lefektette, anélkül, hogy egyetlen ilyen irányú kívánság vagy panasz szláv oldalról elhangzott volna’… A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él. A középkorban egyrészt Magyarország déli vármegyéit (Verőce, Pozsega, Szerém, Bács, Torontál, Temes, Keve), másrészt a Dunán, illetve Száván túli bánságokat (Ozorai, Sói, Macsói, Szörényi) értették alatta. Szent István korában még mint Alvidék volt ismert. A török hódoltság kora után kezdték újra használni a kifejezést, ám a 18. századtól 1920-ig csak Bácska és a Bánság területét, az akkori Magyarország déli részét jelölték vele. A trianoni békeszerződés életbe lépésével, 1920-tól a Magyarországtól Jugoszláviához csatolt területeket nevezték Délvidéknek. A második világháború alatt Jugoszláviától Magyarországhoz visszacsatolt országrészt (Dél-Bácska, Drávaszög, Muraköz és Muravidék) „az anyaországhoz visszatért délvidéki területnek” nevezték. Ugyanakkor a Bánság Romániához került nagyobb részét ettől kezdve már nem értették a Délvidék fogalmába. A mai magyar szóhasználatban a Délvidék alatt – nem pontosan körülhatárolt földrajzi területként – Szerbia északi, Kárpát-medencei részét értjük (Vajdaság, belgrádi régió, Macsói-sík), gyakran Kelet-Horvátországot (Drávaszög, Nyugat-Szerémség) is beleértve. A köznapi beszédben ugyanakkor néha csak szűkebb értelemben, „Vajdaság”-ként említjük. Politikai kifejezésként a „délvidéki magyarokat” vagy a vajdasági magyarokat jelenti, tágabb értelemben a vajdasági, horvátországi és szlovéniai magyarokat

    4 000 Ft
    Kosárba teszem
  • Máriáról sohasem elég…

    0

    Életem legnagyobb szépségének: az Édesanyámnak… Nem hézagpótló elég termékeny Mária-irodalmunkban ez a kis könyv. Semmi igénye más, mint hogy aki kezébe veszi, szeresse jobban Máriát, Jézus Urunknak szépséges édesanyját. Ott születtek meg a fejezetek a csurgói Szent Szűz térdeplőjén. Egyszerűek, mint a csácsbozsoki rét százszorszépe. Mit törődik ez a kis százszorszép azzal, hogy észreveszik-e az emberek? Nem számít, hogy eltiporja a csizma lépte, letépi a fővárosi kiránduló, elvágja életét a rétet kaszáló úrbéres gazda – a kis százszorszép beleöltözik sokfodrú ünneplőjébe, belemosolyog a világba, emberekre, küszködő, acsarkodó és rosszindulatú testvérekre: nézzétek, milyen szép vagyok! Mindent a naptól nyertem! Áldjátok érte az Istent az évszak minden napján. Ezzel a kis könyvvel egy-egy százszorszépet akarok tenni útjelzőnek a Mária-ünnepek felé. Áldjátok érte Máriát az esztendőnek minden napján. – Schnattner Szigfrid OSB

    2 200 Ft
    Kosárba teszem