1878. december 25-én Légrády Károly indította el az első egyértelműen üzleti alapon álló, mérsékelten konzervatív tömeglapot, a Pesti Hírlapot (a negyediket ezen a néven). Tulajdonosa a Légrády Testvérek kiadóvállalat. A lapalapításhoz a kaució egy részét Tisza Kálmán miniszterelnök tette le. A Pesti Hírlap célja a programadó vezércikk szerint: „…a magyar közönségnek egy jól és fürgén szerkesztett, minden hírt gyorsan közlő, olcsó napilapot nyújtani. Óbégatás helyett tettekre van szűkség” – jelezték már az első mondatok is a pragmatikus szemléletet. Bekötve:

1878. december 25-én Légrády Károly indította el az első egyértelműen üzleti alapon álló, mérsékelten konzervatív tömeglapot, a Pesti Hírlapot (a negyediket ezen a néven). Tulajdonosa a Légrády Testvérek kiadóvállalat. A lapalapításhoz a kaució egy részét Tisza Kálmán miniszterelnök tette le. A Pesti Hírlap célja a programadó vezércikk szerint: „…a magyar közönségnek egy jól és fürgén szerkesztett, minden hírt gyorsan közlő, olcsó napilapot nyújtani. Óbégatás helyett tettekre van szűkség” – jelezték már az első mondatok is a pragmatikus szemléletet. Bekötve: XXXVIII. évf., 333-363. sz.

Az első hivatalosan szervezett hazai turista alakulat, a világ he­tedik turista klubja, a Magyarországi Kárpátegylet 1873-ban ala­kult meg Tátrafüreden. Már az alakuló közgyűlésükön kimondták, hogy működésükről évente egy-egy évkönyv formájában szá­molnak majd be, és ezt az elhatározást tartva 1874-ben ki is ad­ták az elsőt. Viszont „az évkönyvrendszer a fejlődő turistaszellem megnyilvánulásával járó igények kielégítésére egészségesnek nem bizonyulván, rövidebb időközökben megjelenő lapra volt a turistaközönségnek szüksége”. A Magyarországi Kárpátegyesület (MKE) Budapesti Osztálya az 1888. december 28-án történt második megalakulásakor „műkö­dése egyik legfőbb tényezőjéül s eszközéül egy turistalap megindítását tekintette, amelynek hiánya hazánkban nagyon érezhető volt”. Az új választmány első ülésén eldöntötte, hogy a „turistaság és a honismeret terjesztésére” kiad egy folyóiratot. Vállalkozásukat teljes siker ko­ronázta: a Turisták lapja első száma dr. Téry Ödön és dr. Thirring Gusztáv szerkesztésében 1889. február elején jelent meg. 1891-ben a Budapesti Osztály kivált az MKE-ből, és Magyar Turista Egyesület néven önálló szervezetként folytatta munkáját, így a Turisták lapja kiadását is. A leghosszabb ideig azonos néven megjelent magyar turista folyóirat a több mint fél évszázada alatt „hatalmas missziót végzett a magyar turistairodalomban. Feltárta hegyvidékeinket, is­mertette azok turistaértékeit és ezzel elszórta a lekekben a turistaságnak apró magvait, ame­lyek ma már szemünk előtt terebélyes fákká nőttek.”„Lapunk programmja marad a régi, azaz a turistaságnak hazánkban – annak javára – való fejlesztése és terjesztése. Törekvésünk oda terjed, hogy a lap keretét kibővíthessük s hogy az eddigi honismertető tendenczia fenntartása mellett a gyakorlati turistaságot is kiváló figye­lemben részesítsük. Ezért külön rovatokat nyitunk a hazai közlekedésügynek, az elszálláso­lásnak, a kalauzügynek, turistai építkezéseknek, átjelzéseknek s a már 3 évvel ezelőtt közölt Kirándulók Kalauzát folytatjuk, hogy annak rendszeres közlésével megbízható és teljes hazai turistakönyv alapját megvessük, aminek hiányát már oly régóta érezzük. Kiváló figyelemmel fogjuk kísérni a hazai és a külföldi turistaegyesületek működését s általában a turistaság köré­be vágó minden mozzanatot. Végül igyekezni fogunk, hogy képmellékleteink is minél számo­sabbak és sikerültebbek legyenek.” – írták 1892-ben. Képein, érzékletes leírásain keresztül a hazai tájak mellett a világ számos országának turisztikai értékei elevenednek meg, egy akkor még a maihoz képest romlatlan természeti és kulturális környezet örök szépségei tárulnak a mai olvasó elé.

A következő lapok számait tartalmazza: Nemzeti Ujság: XVI. évf., 45. sz., Magyarország: XLV. évf., 184., XLVII. évf., 295. sz., Magyarság: XX. évf., 163. sz., XXI. évf., 67. sz., XXIII. évf., 292., XXIV. évf., 60. sz., Kis Ujság: 53. évf., 292., 54. évf., 294. sz., 56. évf., 293. sz., Uj Magyarság: VI. évf., 292. sz., VII. évf., 67. sz., IX. évf., 292. sz., X. évf., 96. sz., Az Uj Magyarság 1940-es husvéti melléklete, Nemzeti Ujság: dec. 25., Függetlenség: X. évf., 1. sz., Független Magyarország: IV. évf., 17. sz., V. évf., 26. sz., A Mai Nap: XIX. évf., 201., 228., 278., 281. sz., XX. évf., 3., 26., 27. sz., Pesti Hirlap: LXV. évf., 31., 40., 41., 43., 46. sz., LXIV. évf., 292. sz., A Mai Nap: XIX. évf., 286. sz., Ujság: XIX. évf., 25., 36., 98., 122. sz. Nem minden lapszám teljes, pár oldalas hiányok előfordulhatnak.