-
A „Kárpátalja” visszatért 1939 (tematikus újságválogatás)
024 000 FtBenne: Magyarság; Uj Nemzedék; Függetlenség; Esti Ujság; Pesti Ujság
-
-
-
-
Bolond Miska V. évfolyam
020 000 FtBenne: 1, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 37, 38, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 47, 48, 49, 50, 51, 52
Az irodalmi, anekdotázó szatirikus lapokat az 1860-as években felváltották a kifejezetten politikával foglalkozó humorújságok, a Bolond Miska volt az első politikai élclapunk. A humoros, képes hetilap tulajdonos-kiadója Emich Gusztáv, alapítója és szerkesztője pedig Tóth Kálmán volt. 1865 és 1868 közti időszakban a Bolond Miska volt a legnépszerűbb a hasonló lapok között. Ezt részben jelentős múltjának köszönhette, de például az ellenzéki olvasótábornál jelentősen befolyásolta ezt Tóth Kálmán korábbi börtönbüntetése. Később pont Tóth politikai nézetváltásának következtében esett vissza jelentősen a népszerűsége.1865 tavaszától a Bolond Miska az Üstökössel együtt tesztelte az enyhülő abszolutizmus eredményeként várt szabadság valóságát. Ennek a próbálkozásnak jó példája a Kakas Márton és a Bolond Miska közötti párbeszéd. Innen meredeken felfelé ívelt az út a szabadság tekintetében, hisz hamarosan már „rendszerváltozásról” nyilatkozott a lap, majd szabadon kiadta a korábban cenzúrának áldozatul esett karikatúráit.A Bolond Miska a főbb társadalmi problematikák közül kiemelten kezelte a kiegyezés utáni zsidó emancipációt. 1868 után a politizálás és az annak álcája mögé bújtatott személyeskedés vette át a főszerepet a Bolond Miskában. A kortárs írókat nem írói, inkább politikusi mivoltukban tüntette fel. Például Jókai Mór is a korszak egyik legnagyobb politikusaként jelent meg a lapban, irodalmi érdemei nem kerültek fókuszba.Előfizetői száma 1869-re harmadára csökkent (1800). Ezután a megújulási kísérletek sem mentették meg az 1875. évi, 15 évi fennállás után történt megszűnéstől.
-
Budapest. Képes Politikai Napilap 1898
020 000 FtKezdetben képes, később független politikai napilapként jelent meg. Folytatása a Köztársasági Ujság. Bekötve: XXII. évf., 272., 274., 251., 252., 253., 254., 255., 256., 257., 258., 259., 260., 261., 262., 263., 264., 265., 266., 267., 268., 269., 270. sz. A lapszámok címlapjainak zöme olyan fametszet, mely a kor aktuális eseményét, Erzsébet királyné halálát és temetését ábrázolja.
-
Délmagyarország
012 000 FtA Délmagyarország 1910. május 22-én, vasárnap jelent meg először 64 oldalon, ezzel Magyarország egyik legrégebbi folyóirata. A lap alapítója, illetve első szerkesztője Róna Lajos volt. Lázár György Szeged polgármestere segített a lapindításban és a névválasztásban. A lap alapításának több célja is volt: az egész akkori Dél-Magyarországot informálják a napi történésekről és aktuális irodalommal lássák el a legtávolabbi tanyán élő családokat is. A lapot a Várnay-cég adta ki. A részvénytársaságnak volt egy korszerű nyomdája is, melyet Ligeti Jenő vezetett. A lap szelleme liberális és a polgári radikalizmussal rokonszenvező volt. Bekötve: XIX. évf., 1-72. sz.
-
-
-
Egry József
05 000 FtA kor nem fogott rajta, az idő csak elsuhant mellette. Haja talán sohasem volt sűrűbb, másszinü sem. Változó, szürkés szemei mindenkit és mindent állandó kiváncsisággal, a felfedezés örömével és leplezetlenségével kutatnak. Nézése munka, folytonos rajzolás. Mintha Ingres naplójegyzetét igazolná: „a művésznek mindig rajzolnia kell, ha irónnal nem lehet, rajzoljon a szemével”. Egyenes homlokát, az orcákat és nyakát is, megszámlálhatatlan ránc kúsza ékírása szántja keresztül-kasul, annyira az archoz tartozó jellegzetességgel, hogy egyáltalában szakadatlan rezgés, ami a kissé előrenyúló állig húzódik, anélkül, hogy megzavarná a mélyenülő szemek békés derűjét. Teljes nyíltságu mosolya a lélek jóravalókészségének félreismerhetetlen gesztusa. Magas, sovány testének, lábainak és karjainak ideges mozdulatai gyakorta elárulják, hogy Egryt az élet sokszor döngette nehéz nélkülözéssel. Hosszú, keskeny kezeinek pillanatra sincs nyugvásuk, folyton tapognak, a tarkóján babrálnak, ceruzát vagy gyufaszálat pörgetnek. Magafeledkezett, meg-megálló, sosem siető és akaratlanul mégis hetyke járáskelése, vidéki, horgászgató, kvaterkázó, adomázó, problémátlan derék magyar urat sejtet…
-
Egyedül Vagyunk 1941-42
030 000 FtSzélsőjobboldali társadalompolitikai és szépirodalmi folyóirat 1938. október és 1944. október között. Bekötve: IV. évf., 13. sz., V. évf., 1-26. sz.
-
Egyedül Vagyunk 1943
030 000 FtSzélsőjobboldali társadalompolitikai és szépirodalmi folyóirat 1938. október és 1944. október között. Bekötve: VI. évf., 1-27. sz.
-
-
Elbeszélések a rómaiak történetéből az V-ik században
02 500 FtA nyugatrómai birodalom feloszlása a legszorosabb logikai kötelék, az ok és okozat kötelékével fűzödik az újkori Európa eredetéhez, mind a mellett alig akad köztünk valaki, aki történetét tudná. Talán egy korszak sem olyan ismeretlen, mint éppen ez. Szinte hajlandó volna az ember azt mondani, hogy szerzők és olvasók kölcsönösen megegyeztek abban, hogy ezt örök feledésre kárhoztassák. Bármily megfoghatatlannak lássék is előttünk az első pillanatra e rossz hirbe keveredettség, mindazáltal nem puszta véletlen műve az; sőt a nélkül, hogy tévedéstől kellene tartanunk, ha nem is egészben, de nagy részben két igen különböző okát adhatjuk; ez okok közül az egyik jelentéktelen, de a másik eléggé komoly. Lássuk e helyen oly röviden, a mennyire csak tőlem telik, mind a kettőt. A jelentéktelen ok abból áll, hogy a császári Róma utolsó napjainak története, a hanyatló birodalomnak története. – De mi is az a hanyatló birodalom? Az elaljasodásnak, a gyávaságnak, a nyomornak netovábbja az emberi társadalomban, mint elnevezése mutatja, s ez elnevezésnél nem is kell több. Mily érdeket költhet az ily korszak? Mi hasznot meríthetünk e minden nagyság nélkül szűkölködő tettek unalmas litániájából, a melyek legföljebb arra méltók, hogy elfelejtessenek, ha már egyszer emlékezőtehetségünket megterheltük velök, mindez nem érdemli meg se azt, hogy az író az éjszakai nyugodalmat megvonja magától miatta, se azt, hogy az olvasó érdeklődjék iránta. – Ime ilyen beszédeket hallunk napokig, még a tanulmányok kedvelői, a művelt osztályok körében is. Valóban nem tagadhatjuk, bizonyos erkölcsi ellenszerv uralkodik azon történeti munkák iránt, a melyeknek tárgya a birodalom hanyatlása.
-
Erdély egy része visszatért. 1940.
030 000 FtBenne: Magyarság, Magyarország, Esti Ujság, Képes Vasárnap; Új Magyarság; Pest; Napló + korabeli erdélyi menetrendkönyv, ill. erdélyi induló kotta
-
Erinnerungen aus dem Russisch-Japanischen Krieg 1904-05
015 000 Ft12 melléklettel, ezekből 5 kihajt. térkép.
-
Franciaország összetört. 1940.V.15.-VI.22.
024 000 FtBenne lévő újságok: Signal (német!); Magyarság, Új Nemzedék; Volksblatt (német!), Magyarország; Esti Újság, Új Magyarság; Nagymagyarország
-
-
-
Kriegsgeschichtlicher Atlas zum Studium der Feldzüge der neuesten Zeit. 2. Auflage
015 000 FtA kötet 58 táblát tartalmaz, 1792-től egészen 1911/21-es hadtörténeti események és hadjáratok tanulmányozásához.
-
Magyar közmondások és közmondásszerű szólások
08 000 FtNagy örömömre szolgál, hogy a „Magyar közmondások és közmondásszerü szólások” cimü gyüjteményem a millennium évében láthatott napvilágot, mert ez mint szerény fotográfia sorakozik a nagyszerü alkotások mellé, melyek annak megörökitésére készültek. A magyar közmondásokban a magyar nemzet szelleme, jelleme, bölcsessége, élettapasztalása, humora nyilatkozik meg; ezeket könnyen kezelhető alakban kodifikáltam munkámban, hogy vele a magam módja szerint a magyar nemzeti geniuszt megünnepeljem. Ezt a talán nem egészen érték nélküli fotográfiát a magyar hazának dedikálom élete első évezredének alkonyán és a másodiknak hajnalán, – a hazának, kit teljes életemben nem hangos szóval, hanem csendes munkával szerettem. A jelen alkalommal nem szándékom értekezést irni a magyar közmondásokról, noha ez igen érdekes fejtegetés volna, mert azoknak ugy alakja, mint tartalma erre bőséges anyagot nyujt, – hanem csak egy kis tájékoztatót akarok művemhez irni. 1864 óta gyüjtök tizenegy nyelven közmondásokat az ugynevezett cédula-rendszer szerint; minden közmondást kis papirszeletre irtam. 1894-ben a rendezéshez fogtam és 1895-ben megjelent első gyüjteményem, a latin „Florilegium”, elsőnek azért, hogy ez utját egyengesse és mutatóul szolgáljon a külföldön megjelenendő gyüjteményeimnek. A magyar gyüjtemény a millennium évére volt szánva. Ez a legbőségesebb gyüjteményünk, noha még távolról sem teljes. Erdélyinek 9000 szólása van, gyüjteményemben 25.336.
-
-
-
-
Népszava 1939 augusztus
012 000 FtNagy múltú magyar baloldali politikai napilap. Elődlapja, a Munkás Heti-Krónika 1873-ban, a Népszava 1877-ben indult. Eredetileg a Magyarországi Szociáldemokrata Párt lapja volt, majd 1948-tól 1989-ig a SZOT központi orgánuma. A rendszerváltáskor privatizálták. Bekötve: 71. évf., 172-196. sz.
-
Népszava. 1939/9
06 000 FtNagy múltú magyar baloldali politikai napilap. Elődlapja, a Munkás Heti-Krónika 1873-ban, a Népszava 1877-ben indult. Eredetileg a Magyarországi Szociáldemokrata Párt lapja volt, majd 1948-tól 1989-ig a SZOT központi orgánuma. A rendszerváltáskor privatizálták. Bekötve: 71. évf., 172-196. sz.
-
Népszava. 1940/6
06 000 FtNagy múltú magyar baloldali politikai napilap. Elődlapja, a Munkás Heti-Krónika 1873-ban, a Népszava 1877-ben indult. Eredetileg a Magyarországi Szociáldemokrata Párt lapja volt, majd 1948-tól 1989-ig a SZOT központi orgánuma. A rendszerváltáskor privatizálták. Bekötve: 71. évf., 172-196. sz.
-
Népszava. 1940/9
06 000 FtNagy múltú magyar baloldali politikai napilap. Elődlapja, a Munkás Heti-Krónika 1873-ban, a Népszava 1877-ben indult. Eredetileg a Magyarországi Szociáldemokrata Párt lapja volt, majd 1948-tól 1989-ig a SZOT központi orgánuma. A rendszerváltáskor privatizálták. Bekötve: 68. évf., 197-221. sz.
-
Népszava. 1940/IV
06 000 FtNagy múltú magyar baloldali politikai napilap. Elődlapja, a Munkás Heti-Krónika 1873-ban, a Népszava 1877-ben indult. Eredetileg a Magyarországi Szociáldemokrata Párt lapja volt, majd 1948-tól 1989-ig a SZOT központi orgánuma. A rendszerváltáskor privatizálták. Bekötve: 68. évf., 73-97. sz.
-
Népszava. 1943/8
06 000 FtNagy múltú magyar baloldali politikai napilap. Elődlapja, a Munkás Heti-Krónika 1873-ban, a Népszava 1877-ben indult. Eredetileg a Magyarországi Szociáldemokrata Párt lapja volt, majd 1948-tól 1989-ig a SZOT központi orgánuma. A rendszerváltáskor privatizálták. Bekötve: 71. évf., 172-196. sz.
-
Népszava. 1943/V
06 000 FtNagy múltú magyar baloldali politikai napilap. Elődlapja, a Munkás Heti-Krónika 1873-ban, a Népszava 1877-ben indult. Eredetileg a Magyarországi Szociáldemokrata Párt lapja volt, majd 1948-tól 1989-ig a SZOT központi orgánuma. A rendszerváltáskor privatizálták. Bekötve: 71. évf., 97-122. sz.
-
Ország Világ 1962 I.
04 500 Ft1957–1992 között megjelent képes hetilap.
„Meg akarjuk mutatni Keletet és Nyugatot, Északot és Délt, öt világrész sok-sok országát, tájakat és embereket, kultúrát és társadalmat. Beszámolunk a nemzetközi eseményékről, novellákat és verseket közlünk, de ugyanakkor bőséges szórakozást kívánunk nyújtani a sport, a rejtvény, a humor kedvelőinek.” (1957. 1. szám)