-
Az isteni gondviselésről
0„Ha pedig az atomok ütközése vagy az ész híján levő természet hozta létre mindazt, amit látunk, kérdem én, miért tudott eget létrehozni, várost vagy házat viszont nem, miért alkotott márványhegyeket, márványoszlopokat és -szobrokat viszont nem alkotott? Nem kellett volna esetleg az atomoknak oly módon is összeütközniük, hogy ezeket is létrehozzák, ha már minden helyzetet kipróbálnak? A természet esetében ugyanis nem kell csodálkoznunk azon, hogy ezt elfelejtette megtenni, hiszen nincs esze. Mi hát az igazság?” – kérdezi Lactantius az Isten haragja című művében. E kérdés akár mottója is lehetne a kötetben szereplő három értekezésnek, amelyben a 3. és 4. század fordulóján élt Lactantius az isteni gondviselés titkait kutatja. Az Isten művében az emberi, az Isten haragjában az isteni természetből vezeti le az isteni gondviselést, A keresztényüldözők halálában pedig a kor történelmi eseményein keresztül próbálja megragadni az értelemmel megáldott ember létezésének és viselkedésének mozgatórugóit, igazolni az isteni beavatkozás célszerűségét. Lactantius, akit ékesszólása miatt „keresztény Cicerónak” is neveztek, műveiben a kereszténység és az antik-pogány örökség összeötvözését kísérelte meg: hite védelmében a pogány bölcselők ellen saját érveiket fordítja. Széles körű műveltsége, könyörtelen logikája, szellemes érvelése és nem utolsósorban sodró lendületű stílusa lenyűgözi a mai olvasót is.
-
-
Bolondünnep
0A szatirikus irodalom magyar mestere ebben a művében kultúrtörténeti groteszkeket dolgoz fel. A középkori bolondünnepek ismertetésének során elvezet a rheimsi székesegyházba, ahol a bolondpüspök misézik, és jelmezes, álorcás had viháncolja körül. A párját ritkító kultúrtörténeti érdekesség fölelevenítése után sort kerít a bolondos társaságokra, köztük a furcsánál furcsább angol klubokra, aminők a Gyöngyök klubja, a Törpék klubja, a Rútak klubja, a Hallgatók klubja, az Örökkétartó klub stb. – Április bolondja következik: a szokás eredete s a nevezetesebb áprilisjáratások története. – Tarka és színes Az udvari bolond című fejezet, ennek a hivatásos mulattatónak a történetéhez illően. – A bolondruhás gróf fejezetei alatt a hűbéres világ furcsaságai sorakoznak fel, – A lenyakazott árnyék pedig a törvényen kívüliek és a jobbágyok keserves helyzetének különösségeivel foglalkozik.
-
Csupa napfény a szivem
0A rendkívül rokonszenves francia előadóművész chansonjai szinte varázsütésre arattak sikert hazánkban, és ma már mindenki ismeri és dúdolja őket, aki csak szereti a hangulatos muzsikát, a szívhez szóló éneket. Voltaképpen mi is a sikerének titka? Yves Montand elhatározza, elmondja életét: hogyan vált egyszerű ifjúmunkásból a „könnyű műfaj” egyik legnagyobb csillagává. A történetet magnetofon-szalagra diktálta, és ebből az anyagból Jean Denys újságíró szerkesztett könyvet. Montand visszaemlékezéseiben színesen, elevenen, sok apró anekdotával tarkítva meséli el ifjúságát, a család izgalmas menekülését. Olaszországból Franciaországba, serdülő éveit, amelyekben a küzdelmes munka egyhangú zaja mellett már ott csengett a dal, a kacagás, ott ragyogott a napfény. Élete úgy indult, mint a legtöbb szegény családból származó fiúé: álmokat szövögetett nagyszerű hőstettekről, hajmeresztő kalandokról, csodálatos sikerekről. És amikor atyai jó barátja tanácsára először lépett fel egy ütött-kopott színpadon s először hallotta a közönség tapsát, azt hitte, immáron ölébe hullott a megálmodott siker. Holott csak akkor kezdődött el a viszontagságok hosszú sora: kitört a háború, a német megszállók elől bujdokolt, és rádöbbent, hogy szívós tanulás nélkül nem viszi semmire a fővárosi nagy varieték fényszóróinak kereszttüzében. Mozgásművészettel, akrobatikával foglalkozott, tanulmányozta közönségét, és igyekezett szellemes, ötletes és mindig közvetlenül emberi játékkal meghódítani a hallgatóságot. A szorgalom, a munka meghozta gyümölcsét. Már nemcsak önálló előadóesteken villogtatja tudását, hanem világhírű filmekben, mint például A félelem bére főszerepében is kibontakozik tehetsége.
-
Egyiptomi Halottaskönyv CXII-CXC. fejezet
0Az egyes fejezetekben, imákban, fohászokban, képekben egyre magasabb és magasabb tudatállapothoz vezető kulcsok vannak elrejtve. Vannak kulcsok, amelyeket tudunk használni. A kulcsok nagy többségével egyenlőre nem tudunk mit kezdeni. Csak azt tudjuk hogy a lépcsők, amelyeken a felavatandó feljebb lép, s a küszöbök, amelyeken az elköltözött lélek a Túlvilágon átlép, egymásnak megfelelnek. A beavatásban és a Túlvilágon is ugyanarról az útról van szó. Miért? Mert nincs kétféle létezés. Egyetlen lét van. (Hamvas Béla: Pert em heru)
-
-
-
-
Gondolatok a halál utáni életről
0Hogy a Kimondhatatlan Nyugalom, a Fénylény, a Fényváros stb. tulajdonképpeni halálon inneni vagy azon túli élmények-e – parázs vitát kavargó kérdésnek mutatkozott mindenütt, ahol a könyv megjelent. Várhatóan így lesz nálunk is. A kiadó – az esetleges félreértelmezések elkerülése végett – helyesnek tartotta a „végső dolgokkal” kapcsolatos katolikus tanítás ismertetését dr. Bolberitz Pál hittudományi akadémiai tanár tollából. Természetes dolog, hogy az új ismeretekre éhes, örökké kereső emberi elme a halált, ezt a mindennél izgatóbb rejtélyt is kutatásainak tárgyává tette. Már annak megállapítása is fontos eredmény, hogy a halál nem egy pillanatnyi esemény, hanem folyamat, mely bizonyos pontig visszafordítható, azon túl pedig visszafordíthatatlan. Bár a leírt élmények a halál-folyamat visszafordítható szakaszának tapasztalataiból erednek, ismertetésük végtelenül érdekes és értékes – mert önmagunkon túlra mutatnak. Oda, ahol a Nagy Titok továbbra is felderíthetetlenül és felderíthetetlenül lappang. Ami nem más, mint a teremtmény találkozása a Teremtőjével, a véges találkozása a Végtelennel, a viszonylagos találkozása az Abszolúttal – a lélek számadása és örök sorsának eldöntése.
-
Nami király megtérése
0„…Bár háremének elragadó hölgyei között érzéki gyönyöröket élvezett Nami király, amelyek az égi örömök hasonmásai voltak, megvilágosodása után szakított a gyönyörűségekkel. Elhagyta városát, Mihilát, elhagyta országát, hadseregét, háremét és egész kíséretét. Lemondott a világról, és magányba vonult vissza.” Hariészát, a kolduló szerzetest kigúnyolják a kasztjukra büszke papok, de egy fán lakozó szellem védelmébe veszi. Rahanémit kísértésbe ejti Ráimají, az apácává lett királyleány szépsége, de „a nemes király leánya hű maradt fogadalmához és önmérsékletéhez”…
A kötetben olvasható hat legenda az Uttaradzsdzshajana-szuttából, az egyik legrégibb ránk marad dzsaina vallásos szövegből származik. Költői szépségű történetek formájában ismertetik a szainizmus – a hinduizmus és a buddhizmus mellett a harmadik nagy indiai vallás – tanításait. Alázat, önsanyargatás, a szenvedélyek megfékezése, minden élőlény életének tisztelete – ezek a legfontosabb állomásai annak az útnak, melyen a dzsaina szerzetes a tökéletesedés felé halad, mígnem a „karman terhétől megszabaduló lélek saját erejéből felemelkedik a világ tetejére”… -
Pannónia a késői császárkorban
0A könyv folytatása a szerző Pannonia a korai császárság idején című munkájának, amely a sorozat 3. köteteként jelent meg. Magyarország késő római kori történetét azzal a nagy háborúval kezdi, amely 167-ben tört ki, és amely véget vetett a római uralom viszonylag békés első két évszázadának. A tizenhároméves háború, melynek kiváltó okait a szerző a római barbár viszony sajátosságaiban látja, aktivizálta a Pannonia hadseregét, ez először eszköz volt az idegen politikai csoportosulások kezében, majd a III. század folyamán kialakította a „pannóniai” politikát, amely a Római Birodalom nagy válságán is úrrá tudott lenni. Amikor a pannoniai császárok politikája sikert aratott, új fejezet nyílt a terület történetében. Az ország látszólagos gazdagsága és a földbirtokosok fényűzése fokozatosan olyan válságok és társadalmi ellentétek felé sodorták a tartományt, melynek eredményeképpen a barbár népek zsákmánya lett.
-
Rohanó oázis
0ANDRÁS SÁNDOR 1934-ben született Budapesten. A szegedi egyetemen magyar szakos tanári diplomát, Oxfordban – a romantikus német irodalomról írt disszertációjával – B. Litt. tudományos fokozatot, utána pedig, Kaliforniában, doktorátust szerzett. 1961 óta több amerikai egyetemen tanított. Jelenleg Washingtonban él és tanársegéd a Howard Egyetem német tanszékén, önmagáról, nemzedékének életérzését is megfogalmazva írja:
Én, András Sándor Autonóm Köztársaság kérem, hogy vegyenek fel a hatalmak körébe, mert megcsalt mind, ki eddig képviselt, s én magamat akarom képviselni végre. (XXXVIII) De költészete az égetően időszerűvel is a létezés, a valóság végső kérdéseire keres választ – s miközben csillagokon túli végzet felé halad a szüntelen változás zuhatagából azt menti ki, ami még értelemmel, eszmével mérhető. Indulataira, izzó szenvedélyére a képek és a ritmus roppant fegyelme épül. Szerkesztő-módszere, szűkszavúsága a haikut idézi.
Első versei Magyarországon jelentek meg. 1956 óta az irodalmi Újság, az Új Látóhatár és a Magyar Műhely közli rendszeresen írásait. Angol nyelvű tanulmányai amerikai tudományos és irodalmi folyóiratokban jelennek meg. 1967-ben Hazatérés című elbeszélésével megnyerte az Új Látóhatár elbeszélés-pályázatát. 1967-ben jelent meg Heinrich Heine költészetével foglalkozó könyve, The Exile of Gods címmel.
Verseivel most jelentkezik először önálló kötetben. -