-
Maga nem süt ollyat, mint szüle szokott? Régi palóc konyha
0“A paraszi konyha régi rendje mára teljesen átalakult. A múzeumok szellemi kincsestárából, az adattári kéziratos gyűjtemények feljegyzéseiből, illetve a palócok első kutatóinak […] száz-kétszáz évvel ezelőtti dokumentáló leírásaiból azonban még sok ismeret felszínre hozható a hagyományos táplálkozási kultúráról.
E források a nagyközönség számára nehezen elérhetőek.
Kötetünknek ezét a régi receptek közlése mellett célja a kapcsolódó szokások közkinccsé tétele is. Az írott dokumentumok tanulmányozása mellett pedig hasznos még a falvakban is kutatni: milyen lehetett vajon a régi palóc konyha?” -
-
-
-
-
-
Magyar-francia kapcsolatok
0Szellemi és diplomáciai kapcsolataink gazdag anyagát nyújtja ez a könyv, Szent István térítői, templomépítői, szerzeteseitől, a Petőfi légióig, melynek tagjai Párizs felszabadításából vették ki részüket. A magyar szellem csaknem valamennyi újító megmozdulása kapcsolatban van megtermékenyítő francia áramlatokkal, de a francia történelem során is feltűnnek magyar származású szereplők, akik méltón képviselik szülőföldjüket. A magyar-francia kapcsolatoknak ez az áttekintése a legmeggyőzőbb bizonyíték egy ma is élő, hatékony szellemi hagyomány mellett, melyhez a magyarság, legsanyarúbb éveiben, a Nyugattól elzárva is, hűen és makacsul ragaszkodott.
-
-
-
-
-
-
-
-
Mocsokváros utcáin
0Egy hajléktalanszállóban dolgozol, ahol az egyik „vendég” a saját apád. Az az ember, akinek sosem voltál több mint egy levélcím, ahová apránként feladhatta élete fikcióját. Levelek egy újabb családból, munkából, börtönből, padról, menhelyről, gőzölgő csatornafedélről. Egy apa-regény mozaikjai, melynek te vagy a folytatása.
-
-
Neoliberalizmus
0Ha kényesebbek lennénk az ízlést, és következetesebbek a szavak használatát illetően, ma nem lenne szükség megismernünk a „neoliberális” és a „neokonzervatív” terminusok jelentését, hiszen azonnal átláthatnánk e fogalmakon, illetve a mögöttük rejlő tartalom hamisságán. Ha kényesebbek lennénk az ízlést, és következetesebben a szavak használatát illetően, akkor eszembe sem jutott volna ezt a könyvet megírni; maradék hivatásomnál, tanítanék és kutatnék biokémiát, élettant itthon/vagy külhonban, ahogy tettem ezt az elmúlt harminc évben is.
Bár, ha jobban belegondolok, tekintheti az olvasó ezt az írást valamiféle szocio-biokémiaia dolgozatnak az ember önző génjeinek és szociális mivoltának az agyunkat torzító csatájáról. A csatáról, amit generációként újra és újra megvívunk egyszerűen azért, mert egy „génhiba” folytán a memóriánk nem öröklődik. -
-
-
-
Piros fű
0Dupont szenátor, a fáradt, öreg kutya nemcsak emberül tud beszélni, hanem macskául is. De hát a páratlan fantáziájú Boris Vian (1920-1959), a Tajtékos napok, a Pekingi ősz meg a Venyigeszú és a plankton írójának világában ez igazán természetes, mint ahogy az is, hogy a vapiti olyan, amilyennek a szenátor elképzeli, s nem amilyennek a zoológia tudja (Észak-Amerikában honos nagy agancsú szarvas), hogy a tahópályán csücsörkés buzogányok virítanak, Eldoramiban szimmancs mond jövendőt, vagy hogy a városi rezesbanda úgy éri el a girigáré-hangzatot („Dzuffa dzuffa girigáré dzuff dzuff csirigó”), hogy tagjai göböly formájúra kovácsolt érmeket csapkodnak egy csirigóhoz.
-
-
-
-
Rákosztály
01955 márciusában vagyunk valahol Közép-Ázsiában, egy kórház rákosztályán. Ide érkezik meg a belügyes Ruszanov (aki viszolyogva fekszik be a „közemberek” közé, és az az elve, hogy „mindenki bűnös, ha megvakarjuk”) és Kosztoglotov, aki az egyetemről a háborúba került, onnan a Gulagba, s szabadulása után most a rákkal kell megküzdenie.
-
Remetelét
0Mi minden történhet akkor, ha tizennyolc esztendősen a világra szabadul az az ifjú, aki születésétől egészen eddig teljes elzártságban élt félbolond nagyapjával a northumbirai lápvidéken, iskolázottsága a hősi erények, a matematika és egy urdu nyelvű Biblia beható ismeretére szorítkozik, televíziót soha életében nem látott még, s így csak a London felé tartó vonaton döbben rá, s így csak a London felé tartó vonaton döbben rá, hogy nem minden nő olyan visszeres lábú, bajuszos és általában ellenszenves, mint az ősi családi fészekben, a Flawse Hallban addig megfordult házvezetőnők?
-
-
-
-
-
Sors-hagyaték
0Az egyik legismertebb magyar konzervatív politikai filozófus összefoglaló „nietzsche-i” könyve a 2000-es évek magyar valóságáról, politikáról, ideológiákról, művészetekről és társadalmi kérdésekről.
-