-
-
A sumér nyelvről
02 000 FtRészlet az Előszóból: Mindenképpen értékes jelenség, hogy megnövekedett az érdeklődés a népek, kultúrák múltja és mélyebb gyökerei iránt. Mintha egyre erősödne az a felismerés, hogy az ember – miután tudatára ébredt a fejlődésnek, melynek ő is hordozója – egyre tudatosabban és határozottabban akarná irányítani is azt. Felismerjük, hogy a népek különbözőségének nem az az értelme, hogy egymással szembeálljanak, hanem hogy egymást kiegészítsék és gazdagítsák. Múltunk felé is azért fordulunk megújult lendülettel, mert látjuk, mennyire összekapcsolódnak fajok, népek, nyelvek egymással. Kitűnik, hogy az emberiség egyes csoportjai sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint ahogy a világ politikai térképén az országhatárok elválasztó vonalai alapján gondolni lehetne. A népek kívánják is a nagyobb összetartozást s nem akarnak hallgatni olyan – sokszor titokzatos forrásokból eredő – sugallatokra, melyek egymással szembe szeretnék őket állítani.
-
-
-
-
-
-
-
Az 1930. évi népszámlálás. 1. rész. Demográfiai adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint
08 000 FtAz 1869. esztendő óta Magyarországon tíz évenkint megismétlődő népszámlálások sorában a hetedik, az ország határainak Trianonban történt oktalan megcsonkítása óta a második népszámlálás főbb demografiai adatait adjuk közre e kötetben községek, városi és egyes községi kerületek, valamint külterületi lakotthelyek szerint.
-
-
-
-
-
Az ókori civilizáció bukása
02 000 FtAz Előszóból: Az ókori civilizáció a szokványos nézet szerint abba pusztult bele, hogy erői századokon át tartó halálküzdelemben lassanként egészen felőrlődtek. Ez a felfogás azonban, legalább a nyugati világra vonatkozólag, egyáltalában nem áll helyt a mélyebben kutató történeti kritika előtt. Mikor Alexander Severust lázongó légiói időszámitásunk 235-ik évében meggyilkolták, az antik civilizáció épülete még mind a három világrészben, Európában, Afrikában és Ázsiában, rendületlenül állott. A templomokban, amelyeket az utolsó századok folyamán az egyre fokozódó jólét minden elgondolható pompával emelt vagy állitott helyre, a görög és római politheizmus istenei s a se görög, se római eredetű, de görögösitett vagy rómaiasitott provinciális istenségek őrködtek az egész világbirodalom eddigi társadalmi rendje felett. Sőt a politheizmus termékeny talajából az utolsó két század folyamán uj kultusz sarjadt ki, amely mint a birodalmi egység hódolatot parancsoló szimbóluma még a harmadik század kezdetén a Rajnától az Eufrátig uralkodott a sziveken. Felületes, de fényes civilizáció, a hellénizmus, románizmus és orientálizmus elegyének világpolgári jellegű terméke, vonta be az egész birodalmat – mint drága máz a fayence-edény durva felületét
-
-
Az Tekintetes és Nagyságos Vitézlő Úrnak Gyarmati Balassia Bálintnak istenes éneki. Melyek az 1632-1635 között kinyomtatott bécsi első editióbúl most hasonmásban újonnan kibocsáttattak Varjas Béla által.
01 200 FtAz istenes énekeknek itt közzétett első kiadás 1939-ben került elő a marosvásárhelyi Teleki-Könyvtárból. Az ismeretlen kötetről – címlap híján – a benne lévő fametszetek árulták el, hogy hol, mikor és kinél készült. A meghatározás részleteire most nem térhetünk ki (erre vonatkozólag ld. Varjas Béla: Balassa Bálint istenes énekeinek első kiadása. Budapest, 1940. Az Orsz. Széchenyi Könyvtár Kiadványi XI. füzetét) csak az eredményt összegezzük. Közismert tény, hogy Rimay János készült Balassa verseinek kiadására, de tervét nem tudta megvalósítani. Az első Balassa-kiadás tehát csak Rimay halála (1631) után láthatott napvilágot, de nem Bártfán – mint Dézsi Lajos hitte. A Teleki-Könyvtárban őrzött Balassa-kötetről ugyanis kiderült, hogy azonos azzal a Bécsben megjelent „első editió”-val, melyre az 1699. évi nagyszombati kiadás, mint elődjére hivatkozik. Ez a bécsi kiadás pedig a Ferenczfi Lőrinc királyi titkár tulajdonát képező betűk és dúcok felhasználásával 1632-35 között Bécsben, mégpedig valószínűleg Rickhes Mihály nyomdájában jelent meg. Az istenes énekeknek a legrégibb kiadása természetesen szintén szétválaszthatatlanul közli Balassa és Rimay költeményeit, mint a későbbi hazai ú.n. „rendezetlen” kiadások. Az egész kötet több olyan éneket tartalmaz, amelyet csak ebből a kiadványból ismerünk. (Irodalomtörténeti feldolgozásra vonatkozólag ld. az Irodalomtörténet 1941. évfolyamát.)
Hasonmás kiadásunk fotoátvitel útján offsetnyomással készült. Sajnos az első Balassa-kiadás ránkmaradt egyetlen példánya csonka. Hiányzik a címlapja és a 33-36. lap, a 190. lappal pedig a kötet megszakad. -
Az Új Idők Illemkódexe
01 000 FtA múlt század első felének jelentős hetilapja volt a Herczeg Ferenc szerkesztette Új Idők. Az akkori előfizetők kapták meg az Új Idők Illemkódexét, a Singer és Wolfner kiadásában.
-
Az ütenyirás elméleti és gyakorlati tanmódja, az általam nyilvános és magánoktatásnál követett eljárás szerint
05 000 FtHiány: 2 mintafüzet
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Egyháztörténet 3. évf. (1945) 1-4. füz. (január-december)
01 500 FtBenne többek között: Esze Tamás: A debreceni kollégium könyvtárának pusztulása és Szimonidesz Lajos: A „debreceni biblia” viszontagságai és elnyomása című tanulmánya
-
-
-
-