-
-
-
-
Hitelválság
0Csak bízni lehet benne, hogy a szabad választások utáni kormánynak lesz ereje és felhatalmazása a mindezidáig elhalasztott döntések meghozatalára. Remélni lehet, hogy azt a kormányt is megfelelő külső támogatás erősíti meg. És végül: remélhetőleg az ország szanálása nem bukik meg azon, hogy az egypártrendszer kormányának pártérdekeket szolgáló gyámoltalan gazdaságpolitikája helyébe olyan kormány lép, amely többpárti kötődései miatt még kevésbé mer szembenézni az önhibáján kívül örökölt adóssággal. És nem utolsósorban: élvez annyi bizalmat, részesül annyi türelemben, hogy elképzeléseit megvalósíthatja. Mert ha nem, akkor új nevekkel és új drámai – félő: esetenként tragikus – fordulatokkal új könyv születhetik. Remélhetőleg azért ez ilyen gyorsan nem avul el…
-
Hordót a sajtónak!
0Ez a könyv a közelmúlt megidézése, a rendszerváltozás ellentmondásainak bemutatása. A megszálló csapatok kivonulása után sem szabadult fel a magyarság. A modern társadalmi élet fontos gócait magyarellenes erők bitorolják. Jellemző rájuk, hogy már magától a nemzet fogalmától is undorodnak. A gyűlölet által bekerített magyarságot belülről fojtogatják: nacionalistának, sovinisztának, antiszemitának, fasisztának, antidemokratikusnak, nyugatellenesnek stb. nevezik. A rágalmazás célja a pártállam alatt szerzett kiváltságok megerősítése. Marxista szocializmus helyett most a liberális bozótba szeretnék beterelni a magyarságot, hogy sivatagi vad ösztöneiket korlátlanul kiélhessék.
-
-
-
-
-
Kitelepítettek [4. kiad.]
0Jeszenszky Iván dokumentumregénye megrázó történet. A szerző meghurcolt családja sorsán keresztül mutatja be közelmúltunk szégyenteljes eseményeit. A mű különleges értéke az, hogy vádaskodás és gyalázkodás nélkül eleveníti fel az Ebesre kitelepítettek kálváriáját. Soraiból nem a bosszúvágy, hanem a humanista bölcs megértése, az eltévelyedettek és elesettek iránt érzett szeretete sugárzik.
-
Kostérítő
0„Dr. Nagy Sándornak hála, már tudjuk, hogy nem ki-zárólag a honfoglalók leszármazottai vagyunk, akik-nek az idegen megszállók kiverését köszönhetjük, hanem a pannon őslakosságéi is, akiknek például a nyelvünket köszönhetjük.” /…/ „Pannon voltunkra nem emlékszünk. A székelyek nemzetsége is a pannonok közé tartozott, amire természetesen ők sem emlékeznek, őket azonban Attila fia már korábban megkötötte, s ezt az Árpádok mágiája sem tudta fölülírni.”
-
Menekülés a 14-es táborból
0Észak-Korea elszigetelt, korrupcióval sújtott és atomfegyverekkel felszerelt ország. Kényszermunkatáboraiban mintegy 150-200 ezer politikai fogoly raboskodik, az áldozatok száma szintén több százezerre tehető. Ezen lágerek kétszer annyi ideje léteznek, mint ameddig a szovjet Gulág fennállt, és közel tizenkétszer annyi ideig, mint ameddig a náci koncentrációs táborok.
-
-
-
-
Odüsszeusz világa
0Az ókori Görögország társadalmának egyik legjelesebb élő kutatója New Yorkban született; 1954-ben a maccarthyzmus elől Angliába költözött, azóta is ott él; az antik gazdaság és történelem professzora Cambridge-ben. Korszakalkotó tanulmányokat írt az antik rabszolgaságról; az archaikus görög társadalomról és az ókori gazdaságról szóló összefoglaló munkái alapműveknek számítanak a szakirodalomban.
-
-
Préda
0Ayaan Hirsi Ali, aki fiatal szomáliai muszlim nőként Hollandiába érkezve maga is megtapasztalta mindazt, amit a Persepolis Marjane-ja, ma már úgy látja, hogy a nyugati és az iszlám világ kulturálisan és értékrendjében sok tekintetben olyannyira nem összeegyeztethető, hogy Nyugat-Európa nagyvárosaiban párhuzamos társadalmak alakultak ki. Bizonyos negyedekben, kerületekben például a nők – sokszor saját jól felfogott érdekükben – eltűntek az utcákról és a közterekről, az állam pedig alig tesz valamit azért, hogy megvédje őket és azokat a jogokat, amelyeknek a nyugati kultúrában alapvetőknek kellene lenniük.
-
Rendszerhiba
0Az előttünk álló időszak egyik legizgalmasabb kérdése, hogy miképpen lehetne lebontani a Nemzeti Együttműködés Rendszerét rövidebb és hosszabb távon, és mik lehetnek egy esetleges alkotmányos újjáépítés feltételei. Fleck Zoltán megvizsgálja, hogyan viszonyul egymáshoz a jogállam és a demokrácia, hogyan volt lehetséges húsz évvel a rendszerváltás után a visszarendeződés, hogyan épült ki az Orbán-rendszer, hogyan alakultak ki a NER új beszédmódjai, hogyan történt az intézményrendszerek átalakítása és a hatalom monopolizálása, és hogy szörnyszülöttnek vagy átmeneti állapotnak kell-e tekintenünk az illiberális demokráciát.
-
-
-
-
-
-
Tépőzáras oroszlánszáj
0Benne gázolunk a 21. században. Következő nemzedékünk kiemelkedő tagja, Kájon Tas kertészmérnök, országgyűlési képviselő azért küzd, hogy Magyarország felemelkedjék. Egy új hatóanyag felfedezése közben belekeveredik a színfalak mögött folyó nemzetközi hatalmi harcba.
-Megvédheti-e magát és családját egy képviselő a titkosszolgálatok és bűnszövetkezetek támadásaitól?
-Kiderül-e, hogy milyen kincseket rejt az Altáj feltáratlan mélye?
-Milyen hagyatékot mentenek át számunkra az örmények?
-Hol tűnik fel újra a hun uralkodók családja?
-Hogyan alakul a közeljövőben az Iszlám világának és a kínai nagyhatalomnak a szerepe?
-Hogyan épülhet fel romjaiból Magyarország?íbr>-Kapcsolódhat-e a Szent Korona az európai együttműködéshez?
-Kitáthatja-e még száját az Árpádok oroszlánja?
Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik ez a fordulatokban gazdag, a szerző két évtizedes politikai tapasztalataiból táplálkozó kalandregény. -
-
Törvénysértés nélkül…
0Magyarországon több mint 2500 családot deportáltak szervezett körülmények között a Hortobágyra.
1950–1953 között mintegy tízezer fő, családok ezrei sínylődtek itt, a sztálini magyar Szibérián – tizenkét kényszermunkatáborban, amiről a közvélemény a mai napig is alig tud valamit. A rendszerváltozásig a meg elő tanuk nem beszeltek, nem beszelhettek, s a „szigorúan titkos” levéltári anyagok 1995-ig a történészek elől el voltak zárva. /részlet a könyvből/ -
-
-
-
Visszatérés a Szovjetúnióból
0A Visszatérés c. sorozat első könyve régi tartozást törleszt: a világhírű francia író útirajza, amelynek első része 1936-ban jelent meg Párizsban, a baloldali és a jobboldal szemében egyaránt botránykő lett. A sztálini Szovjetunió, amelynek Gide utazásáig elkötelezett híve volt, éppúgy kiátkozta őt, mint nagypolgári íróbarátai. A Horthy-Magyarországon elkobozták a művét, s a fordítót, Déry Tibort több hónapi börtönre ítélték. A megmaradt példányokat aztána Rákosi-korszakban „F. I.” (fasiszta irodalom) jelzéssel besorolták a központi könyvtárak zárt állományába.
Az 1937-ben publikált második rész már a magyar fordítást sem érte meg – egészen 1989-ig. Most végre hiteles és teljes változatban (a kiadatlan fejezet Réz Pál fordítása) kerül az olvasó kezébe – bő jegyzetanyaggal, Szilágyi Ákos előszavával – az európai hírhedettségű útibeszámoló, amelynek szerzője a „hívők” táborából elsők között tárta a világ elé súlyos kételyeit a létező szocializmussal szemben.