„Ha mi, rómaiak, nem tudjuk sikerre vinni küldetésünket, a világakarat központja máshová kerül – az arabok, a latinok, a bolgárok földjére, vagy talán másokéra. De a szent tűz nem alszik ki soha. A világ az egység felé halad, és egyszer majd eggyé válik. A mi intézményünk azért született, hogy megvédje ezt a szent tüzet, és gondoskodjon arról, hogy ne hagyja el Konstantinápolyt, ahogyan valaha elhagyta a bukott Rómát. A második Róma itt áll, a Propontisz partján, harmadikra pedig semmi szükség. Most már érted, miért a Tűz Őrzője az én tisztségem neve? Hogy miért gondolom, hogy a folt a homlokom közepén egy tüzes pecsét nyoma? Egykor magam döntöttem úgy, hogy ez a sorsom bélyege. Vannak átlagos emberek, és vannak olyanok, akik magukra vették a nem mindennapi végzet terhét. Elég ezt az egyet elhatározni, és aztán csak ragaszkodni a döntésünkhöz…”
Borisz Akunyin, a világszerte népszerű orosz krimiíró ezúttal közkedvelt Fandorin-sorozatához méltóan emlékezetes karakterekkel és váratlan fordulatokkal teli történelmi kalandtörténetekkel jelentkezik. A tüzes pecsét elbeszélései a Kijevi Rusz díszletei között játszódnak, az óorosz birodalom megalakulását, virágkorát és hanyatlását övező nagyhatalmi csatározások és véres udvari intrikák közepette. Bizánc legjobb titkosügynöke legújabb küldetése során a Rorik vezette vikingekkel kényszerül szembenézni; egy nyomorék asszony titokban törvénytelen gyermeket szül a kijevi vezér fiának; egy fiatal fejedelem akaratán kívül összetűzésbe kerül sztyeppei szomszédjával, Tagiz kánnal – három évszázadokon átívelő történet, három különleges sors, melyek bármikor tragikus fordulatot vehetnek az orosz történelem kiszámíthatatlan viharában.

Germanus Gyula, a világhírű keletkutató feleségével, Hajnóczy Rózsával a híres költő, Rabindranáth Tagore meghívására kerültek Indiába. A kötet az ott eltöltött izgalmas évekről szól. Regényes útirajz, kalandos beszámoló a távoli Kelet legszínesebb országáról, Indiáról. A Bengáli tűz a szórakoztató irodalom s az ismeretterjesztő útleírás szerencsés ötvözete. Mintegy húsz év után újra, nem sokkal a sikeres angol nyelvű kiadás után kerül a magyar olvasóhoz. Könyvünkben számos, eddig hozzáférhetetlen eredeti Germanus-fotó is szerepel.

Apám egész életműve a túlélésről szól. Arról, hogy trükkel, csellel, ravaszsággal, de túl lehet élni, túl kell élni még a szörnyűségeket is. Apám anyjának, Böhm Arankának például nem sikerült. Zalaegerszegről vitte a marhavagon Auschwitzba. Ez is ott lüktet a történet mögött. Cini ifjú társaságát már más fából faragták. Ennek a pesti polgári értelmiségi körnek az a képesség is megadatott, hogy játékkal, rafinériával, vagánysággal, olykor pajzánsággal győzve le akár a tragédiát is, a múltjuktól is röhögve búcsúzzanak. A Budapesti tavasz című filmet 1955-ben a felszabadulás tizedik évfordulóján mutatták be. A filmplakáton Gábor Miklós és Gordon Zsuzsa ölelkezik. Kibomló szerelmük mögött a romos város, a semmibe zuhanó ablakaival. A főszereplőt Jutkának hívják. Cini a regény írásakor adoptálta a nővéremet, Jutkát. A családi események is beépültek az írásaiba. Ahogy az egész élete. Ez is a szellemidézés egy darabja