-
-
A magyar társadalom története az őskortól az Árpádkorig
0Előszó: A második kiadás az elsőtől több tekintetben eltér. Ennek oka nemcsak az, hogy a felhasznált anyag bővült. A változásokat főleg elméleti megfontolások tették szükségessé, melyek részben a szovjet történettudomány eredményeinek a figyelembevételén alapulnak. A fontosabb módosítások a következők:
A munka, átdolgozott formájában, kiküszöböli a finnugor vagy ugor ősnyelv feltevését. E feltevés mellőzésével, mely a modern ősnyelvészet megvilágításában tarthatatlannak bizonyul, kísérli meg, hogy a magyar nyelv fejlődésének társadalmi feltételeire rámutasson. Ezzel kapcsolatban a magyar etnikum kialakulásával az eddiginél behatóbban foglalkozik.
A magyar őstörténet területi kezdeteit nem nyelvföldrajzi adalékok alapján kívánja felderíteni, hanem e kérdésben a történeti tényeket tartja szem előtt. Beiktatja az anyaninói kulturát a magyar őstörténet korszakai közé, s egyúttal konkréten elemzi ezt a társadalmi alakzatot, amely a vadásztársadalmat a pásztortársadalommal összeköti. -
-
-
Ejtőernyős villámháború
0Fekete-fehér eredeti fényképfelvételekkel illusztrálva, melyeket a berlini Orbis-műterem készítette. A mű megtalálható az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben kiadott Tiltott Könyvek listáján.
-
Évek illata
0Falu Tamás (1898-1977) magyar jogász, költő és regényíró. Már jogász hallgató korában érdekelte az irodalom, humoros írásai jelentek meg Az Üstökös és a Borsszem Jankó című korabeli élclapokban. Költemények címen 1900-ban publikálta első verses kötetét, első regénye, a Hajnali mise 1905-ben jelent meg; ezeket még Balassa Lajos néven jegyezte. Kiss József fedezte fel Balassa írói tehetségét, s verseit gyakran közölte A Hét c. lapban; ettől kezdve a Hétben változtatta nevét Falu Tamásra, s a továbbiakban szépirodalmi műveit ezen a néven jegyezte. 1914–1940-ig az Új Időkben is publikált, 1920 és 1935 között állandó munkatársa volt a Nyugat c. folyóiratnak. Mintegy kilenc verskötete és tíz regénykötete került nyomdába még életében.
-