-
#jóéjtpuszi
01 800 FtJézus sosem gördeszkázott volna a kicsinyekkel. Vagy mégis? Istennek annyi dolga van, meghalni sem ér rá. Vagy mégis? És pont énértem? Jézus profilképet váltott: I stand with humanity. És bűnösökkel is barátkozik? Jelentkezzünk azonnal elvonókúrára. Vagy jobb, ha Istentől vagyunk részegek? Akarunk moldvai zenére táncolni a Szentháromsággal? Vagy kitekerni a kegyelmeket Isten kezéből, ahogy az ovis küzd a kismotorért? Lackfi János „jóéjtpuszijai” tűzzel, szenvedéllyel szólnak a hitről, és szédítő száguldásra invitálnak Isten kalandparkjában.
-
-
-
A bolygó zsidó önéletrajza I-II.
01 200 FtI. kötet: Első 1000 esztendőm, Krisztus megfeszíttetésétől az Első Keresztesháborúig
II. kötet: Második 1000 esztendőm, a Keresztesháborúktól a Világháborúig -
A bűvészet könyve (reprint)
01 200 FtElüljáró beszéd Hölgyeim és uraim! Van szerencsém önöknek jó estét kivánni és egyben szives engedelmüket kérni, hogy bűvész-előadásomat minden hosszadalmas bevezetés nélkül, azonnal elkezdhessem. Nézzék, itt van a kezemben egy könyv. Olyan, mint a többi: egymás mellé füzött ivek, betükkel és képekkel telinyomott papiros; de ha forgatni kezdem a lapjait, minden oldaláról csakugy omlik elénk a tömérdek sok csodálatos furcsaság… Ni, mennyi tarka golyó, virág, lámpás, madár, aranyhal, karika, legyező hullik ide… És mindjárt el is tünik, csak azt kell mondanom: hókusz, pókusz!… ne méltóztassanak csodálkozni… Ez csak a kezdet… Mostan következnek a kifogyhatatlan palackok, a kincsesládák, az eleven bábuk… És ha jobban megrázom ezt a könyvecskét, lapjai közül még külömb holmik is kerülnek ki. Mintha csak a Guy de Maupassant rejtelmes vándorló butorainak kelt volna lába: asztalok, székek bukfenceznek kifelé a maréknyi papirosból. Ha pedig végigpörgetem ujjaim között az utolsó lapokat: olyasvalami hallatszik, mint a hársfák zizegése őszi éjszakán, végigborzongat bennünket valami hűvös fuvalom és komor árnyékok kergetőznek a levegőben… Teringette, nem jó az ilyen boszorkányos könyvvel játszani!… Becsapom… De ahogy becsaptam, kiugrik belőle egy fekete frakkos, jóképü ur, a kezében varázspálca és módosan meghajlik önök előtt…
-
-
-
A fehér gárda – Színházi regény
0800 FtA fehér gárda egy családregény keretében a forradalom és a polgárháború viharos eseményeit idézi fel. A cselekmény színhelye a Város – azaz Kijev -, amely számtalanszor cserélt gazdát abban az időben. A három Turbin testvér – Alekszej, a katonaorvos, a bájos Jelena, az elvtelen Talberg báró felesége, és a kamasz Nyikolka, a hadapród – a krémszín függönyös, lakályos otthon menedékében próbálja kivárni, míg a vihar elvonul felette. Meggyőződéses monarchisták, hisznek az adott szó becsületében, kulturált polgári életük nyugalmát féltik az új rendtől. Az élet szertefoszlatja hamis illúzióikat: tanúi és szenvedő részesei lesznek a fehér gárda összeomlásának. A Turbin fivérek e viharos napokban találkoznak Irinával és Julijával, akikkel egy tisztult légkörben kezdhetnek majd új életet… – Színházi regény: a rendkívül szellemes, csípős történet a húszas évek színházi világába nyújt bepillantást.
-
A fekete kakas és még három más elbeszélés
01 000 FtUgy van az valahogy berendezve, hogy nemcsak az emberek halnak meg, hanem a betegségek is. Egy-egy ismerős betegség egyszer csak eltűnik és sohase látják többé a doktorok. Elkezd gyengülni, gyengül, gyengül és mikor már olyan gyenge, hogy nem tud ártani, a halál visszahívja, mint a rokkant katonát és küld helyette egy másikat, egy erőset. A halál is változtatja a maga szolgaszemélyzetét. Így lett vége a becsületes öreg hideglelésnek. Pedig valaha, kivált gyümölcsérés idején, egész falvak feküdtek benne; rázta az embereket, vacogtatta a fogaikat, de már nem volt annyi ereje, hogy valakit elvigyen, hát megszűnt, mert hasznavehetetlen s jött helyette az influenza. Uj seprő jól seper; a kis Parászka községet valóságosan megtizedelte. Egy része meghalt magában az anyabetegségben, más része az utókövetkezményekben pusztult el, tüdősorvadásban, vérszegénységben. Csak azok menekültek meg, akiket az orvos, dr. Brogly, a déli fenyvesekbe küldött, ahol fölvették magukat, húst és vért szedtek össze.
-
-
A gavallérok / A demokraták / Ne okoskodj Pista!
02 000 FtNemes Sáros vármegyében ismerős vagyok. Gyakran megfordulok ott, rokonaim is vannak, barátaim is, kis urak, nagy urak, össze-vissza, ami egyébiránt nem jelent különbséget, mert Sárosban a kis urak is nagy urak, és megforditva: a nagy urak is kis urak. Sáros a jó tónus és az illúziók vármegyéje. Sokszor voltam ott bálon vagy banketten és mindig azt kellett hinnem, hogy száz Eszterházy közt ülök, pedig voltaképen tudtam, hogy ezek megyei Írnokok és apró tisztviselők, kik nélkülöznek, esetleg éheznek titokban, de ha idegen szem függ rajtuk, hercegi grandezzával tudnak megválni az utolsó ötforintosuktól. Épen megforditva van ez az alföldön, hol egy csomó rüpőkkel köthetni ismeretséget, kik egy hatosért hajbakapnak és csak másnap hallja az ember felölük, hogy a legszegényebbnek is ezer lánc földje van. Hiszen talán hasznosabb, életrevalóbb nép ez az utóbbi,; de mennyivel szebb az élet odafönn e szeretetreméltó urak között, kik előkelően mozognak és beszélnek! A „flanc” második természetükké vált, attól nem tágitanak rogyásig, a csillogás, pompaszeretet életszükségük, mely lelkeiket betölti és szellemüket frissen tartja…
-
A kastély
01 600 FtMiféle kastély az, amelynek a létezését a regény szereplői közül is többen vitatják? Miféle elérhetetlen hely az, ahova K., a földmérő, eszeveszett igyekezettel be akar jutni? Kastély-e egyáltalában ez az idétlen, sötétbe vesző, tornyos épületszörnyeteg, amelyből úgy járnak ki titokzatos hírnökök, kósza hírek, mint egy ismeretlen, más világ fontoskodó bizalmasai – vagy csak a felettes hatóság, talán az államhatalom, talán az üresen járó adminisztratív gépezet, talán az Isten vagy talán maga az emberi boldogság? Közvetlen világ vagy jelképes valóság? Nem tudjuk. A sorsába bele nem nyugvó ember küzdelme, az embertelenség gépezetével perbe szálló ember példája – ez teszi elsősorban századunk humanista irodalmának jelentős képviselőjévé Franz Kafkát.
-
A katolikus egyház katekizmusa
02 400 FtA nagykatekizmus szerves és rendezett módon tárja elénk a katolikus tanítás lényegi és alapvető tartalmát, a hit és az erkölcs igazságait. A katekizmusok nagy hagyományát követve négy tartópillérre épül: szól a keresztségi hit megvallásáról ( a hitvallás), a hit szentségeiről, a hitből fakadó életről (a parancsolatok) és végül a hívő imádságról (a Miatyánk).
-
A keresztény egyház története I-VIII.
08 000 FtAz Egyház történetének távlatai és problémái. Ellentétes szempontok e történet eseményeinek megítélésében. A szellemtörténeti módszer. Egyház és kereszténység. Az egyháztörténetirás történetének vázlata. A mű célja. Hogyan lett, hogyan alakult, mily körülmények s fordulatok közt fejlődött a századok folyamán a kereszténység, az Egyház? Mikép bontakozott ki a tanrendszere, sajátos gondolatvilága, vallásossága, szertartási és jogi élete? Belső szervezete, intézményei s külső helyzete a világban? Milyen tényezők hatottak rá? Mik voltak diadalai s vereségei, örömei s megpróbáltatásai? Kik voltak hősei és árulói, támadói és védelmezői? Milyen hatással volt az emberiségre, államra, társadalomra, művelődésre, erkölcsre, népek boldogulására, nemzetek sorsának alakulására – viszont milyen hatásokat vett át az evilági tényezőktől? Ezek azok a kérdések, amelyekre az egyháztörténet választ keres és ad. Első pillanatra látnivaló, mily óriási területeket és távlatokat fog át az egyháztörténet s mennyire a leghatalmasabb és legérdekfeszítőbb része ez az emberiség általános történetének. Az utolsó kétezer év legmesszebb ágazó, legsokoldalúbb eseménysorozata tárul itt elénk, amely nélkül Európa kétezeréves fejlődését, művelődésének legmélyebb rúgóit s irányítóit megérteni nem lehetne, amint nem tudnánk nélküle az emberiség legértékesebb részének lelki világában sem eligazodni. Egy intézmény története ez, amelynél áldottabb s gyűlöltebb intézménye nem volt még a világnak; egy rendszeré, amely kezdettől fogva az ellentmondások forgatagába került. Voltak s ma is vannak szerelmesei, de heves ellenségei is. Vértanúi és elnyomói. Lelkes katonái s engesztelhetetlen tagadói. Ez az intézmény Isten művének, Krisztus alapításának tekinti magát, az ég legszebb ajándékának a földön, az emberiség legnagyobb jótevőjének; viszont mások szemében nem egyéb, mint vallási köntösbe öltöztetett uralomvágy és kizsákmányolási rendszer, egy körmönfont papi kaszt szédületes arányú érdekhálózata, amelynek alapja az emberek együgyűségére, érzelmi befolyásolhatóságára s rejtelmes boldogságösztöneire való spekulálás.
-
-
-
-
-
-
A magyarországi humanizmus kora
02 400 FtÚgy érezzük szükséges munkánk keletkezésének körülményeit megjelölni. A magyarországi humanizmus koráról szóló monográfiát aligha tudnánk közreadni, ha a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete idestova öt éve fel nem szólít arra, hogy írjak egy monográfiát előtanulmányul a készülő egyetemi történelmi tankönyvhöz. Ez az előtanulmány, mely a magyar humanizmus egész történetét felölelte a XIV. sz. utolsó harmadától, tehát az előzmények idejétől a XVII. sz. első évtizedeinek záró mozzanatáig, körülbelül két év alatt el is készült, és 1952. dec. 31-én átadásra került. Mint az egyetemi magyar történelmi tankönyv ideiglenes próbapéldányaiból látható, a tankönyv írói fel is használták eredményeit, amennyire a történeti összképbe be lehetett illeszteni. Mivel az előtanulmánynak eredetileg népszerűsítő sorozatban kellett volna napvilágot látni, ezzel szemben a munka már első redakciójában is tudományos jellegű volt, a kézirat nem volt kiadható, a szerző pedig a kiadásra vonatkozó tárgyalások idejét arra használta, hogy a témáról indított viták egész során lehetőleg tisztázza a problematikus kérdéseket. E viták közül leglényegesebb az volt, mely a Magyar Tudományos Akadémia 1953. évi nagyhetének irodalomtörténeti referátumát alkotta. A viták során kiderült, hogy fontos tisztázandó kérdések vannak. Ezért a kéziratot újból munkába vettük, a gazdasági fejlődést, a társadalmi intézmények kibontakozását és az osztályharcot illetően kutatásokat folytattunk és újból visszamentünk a szövegek forrásaihoz. Ez a művelet több ponton, különösen Zsigmond, Vitéz János, majd Mátyás korára és a Jagelló-korra vonatkozóan olyan meglepő eredményekkel járt, az elengedhetetlenül közlendő anyag annyira felduzzadt, hogy most már két részre kellett osztani a kéziratot, a magyar humanizmus első korszakát (körülbelül 1526-ig) tárgyaló jelenlegi tanulmányra, és a magyar humanizmus második szakaszát tárgyaló műre, melynek elkészítése a legközelebbi évek feladata. S ez valahogy természetes is. Munkánknak erre az önálló első felére mind a mások tollából, mind a magunkéból sokkal több előtanulmány állott rendelkezésre, és kitűnően fel tudtuk használni az egyetemi magyar történelmi tankönyv első részének próbakötetét is. Ezenfelül a reformáció mintegy természetes határvonalat alkot humanizmusunk túlnyomóan latin első korszaka és túlnyomóan magyarrá vált második szakasza között. Viszont a magyar XVI. század gazdaságtörténete, osztályharcainak alakulása, sőt politikai története sincs kellőképpen felderítve. Így hát mindenképpen megokolt a munka két részre bontása.
-
A mezőelmélet a társadalomtudományban
01 200 FtKurt Lewin századunk egyik legnevesebb pszichológusa volt. Német származású, de a fasizmus uralomra jutása után az Egyesült Államokba emigrált, és legjelentősebb összefoglaló jellegű írásai már az amerikai környezetben születtek. A pszichológia történetében egyike azon kutatóknak, akik számos területen egészen új alapokra helyezték az addigi kutatásokat, és – néha vitatható, de mindig termékeny – elgondolásaikkal új perspektívákat nyitottak e tudományban. Alapvető elméleti megközelítésmódja, a dinamikus pszichológia azóta a legkülönbözőbb területeken vezetett régi jelenségek átértelmezésére és új összefüggések feltárására. Élete utolsó szakaszában Lewin érdeklődése a szűken vett pszichológiai problémákon túl társadalompszichológiai problémákra is kiterjedt. Egyik kezdeményezője volt a kiscsoportkutatásnak, s megállapításai (elsősorban a demokratikus és autoritárius légkörrel kapcsolatban) immár klasszikus érvényűek. Itt és más hasonló kutatásai során arra a részben ma is megoldatlan kérdésre keres választ, hogy hogyan, milyen közvetítéseken keresztül érvényesülnek az alapvető társadalmi determinációk az egyének, illetve kisebb csoportok életében. Válogatásunk Lewin életművének legjelentősebb darabjait tartalmazza, bemutatva csaknem minden problémát, amely életének egyik vagy másik szakaszában érdeklődése homlokterében állott.
-
A Milleniumi Magyarország
01 800 FtA képes album közel 150 korabeli fényképet tartalmaz, amelyeket Az ezeréves Magyarország című, a millenniumra megjelent díszkiadványból válogatott össze a kötet szerkesztője. A könyv magyar, angol, német és francia nyelven ismerteti mindazt, amit az ország legszebb tájairól, városairól, épületeiről és az 1896-os évfordulóra emelt történelmi kiállítás palotáiról tudni lehet.
-
-
-
-
-
A Pandzsáb
03 600 FtA nyugat – vagyis a görögség, az ókori Európának ez a vezető kultúrnépe – egészen Nagy Sándor keleti hódítóútjáig csak igen keveset tudott Indiáról. Amit Hérodotosz és mások Indiáról feljegyeztek, többnyire másod-, harmadkézből nyert értesülés volt és a perzsák útján jutott el nyugatra. A perzsák azonban jól ismerték Indiának északnyugati részét, hiszen birodalmuk, legnagyobb kiterjedésében, egészen az Indus folyamig nyúlt és perzsa népcsoportok, a zarathusztrai vallással együtt, az Induson túlra is beszivárogtak. Perzsa emlékek tanúskodnak erről az északi Pandzsábban is, pl. a taxilai ásatásokkal napvilágra került romvárosban. Az ókori nyugat, amikor «Indiáról» beszélt, voltaképpen csak az Indus folyó környékét és az ettől keletre elterülő síkságot, vagyis a mai Pandzsábot értette e név alatt. India: az Indus folyam vidéke. Még Nagy Sándornak is csekély fogalma volt arról, hogy amikor – véleménye szerint – «meghódította Indiát», tulajdonképpen csak India egy igen kicsiny részét látta s ennek az aránylag kis területnek is csupán töredékét vetette uralma alá. Számára is mindössze az Indus folyamon túl fekvő ország jelentette Indiát és csak utódának, Szeleukosz Nikátornak követe, Megaszthenész adott hírt elsőül India távolabbi tájairól. Megaszthenésznek töredékekben fennmaradt munkája az első, nyugati embertől eredő leírás Indiáról, illetve Indiának északi részéről. Az északnyugati terület, amelyről ebben a könyvben beszélünk, később kapta perzsa «Pandzsáb» nevét. Ez a szó «öt vizet», «öt folyót» jelent.
-
A párisi kommün (1871)
0800 FtA német ostrom során kiéheztetett Páris nem akarja tudomásul venni Thiers oppurtinista politikáját. Fellázad a békekötés ellen, kikiáltja a kommünt. A jakobinizmus utolsó föllobbanása ez, a nagy forradalom külsőségeinek színpadias fölújításával. Németh Andor csalhatatlan történeti érzékkel eleveníti föl könyvében az eleve halálraítélt mozgalom megdöbbentően tragikus mozzanatait, amely mögött monumentálissá nő meg a professzoros külsejű és Napoleon szerepében tetszelgő Thiers alakja. A Versaillesba menekült konzervatív körök intrikái diadalmaskodnak a fanatikus kommünardok halálraszántsága fölött. Az új világot akarók félelmetes halálküzdelme, a felgyújtott Páris lobogó palotái, a győzedelmes reakció terrorjának vérfagyasztó képei zárják le a hatalmas művet, amelyet a magyar kritika egyhangúan a korfestés és lélektani rajz remekének nevezett.
-
-
A száműzetés és az ország
0600 FtCamus-nek nem kellenek „trükkök”, külsőségek: szembeszökően szerves és természetes minden eleme, nyelvi dísze a dísztelenség, a belső súly adta erő; torkot szorongatóan sűrű atmoszféráit a végső egyszerűségig tisztult szenvedély teremti, azok az erős kötelékek, amelyek az embert tájhoz és emberhez köthetik: a hazaszeretet furcsa, megindítóan letisztult, magasrendű képletei, bizonyságául annak, hogy a haza a születés és a gyerekkor színhelye. Mert Camus az afrikaiak nagy írója: belőle a modern ember életérzése, a kor, a belső magány, számkivetettség és a boldog Ország utáni vágy franciául is, magyarul is „afrikai nyelven” szól. Hat novella van ebben a kötetben: változatos módon, de valamennyi az emberi magány termékeny feloldásáért való szűntelen küzdelmet ábrázolja, az Ország keresését, ahol a magány úgy oldódik fel, hogy összeolvad a többi magánnyal.
-
A szelíd teremtés
0800 FtDosztojevszkij önmagát elsősorban regényírónak tekintette. Nagylélegzetű, sokkötetes regényeibe igyekezett belesűríteni mindazt, amit ellentmondásos koráról meglátott, amit az ember sorsáról és lehetőségeiről gondolt. Ám a nagy művekkel egyidőben kisebb terjedelmű írások is születtek. Bár kisregényei, elbeszélései – az érdekes tartalom mellett – belsőleg egységesek és szerkezetileg nagyon tiszták, az író életében kevesen figyelnek fel rájuk. Napjainkban a kutatók – és az olvasó is – gyakran vélekednek úgy, hogy éppen ezek Dosztojevszkij legtökéletesebb alkotásai. Kötetünkben négy kisregényt nyújtunk át az olvasónak, de a hősök mögött, a mélyben valahol, azonos hős, az „odúlakó” rejtőzik, akiről az író azt mondta, hogy „ez a legfontosabb ember az egész orosz világban”. Se nem jó, se nem rossz, elég okos ahhoz, hogy a környező világ ésszerűtlenségét felismerje, de ebből azt a következtetést vonja le, hogy neki is joga van aljasnak lenni, másokat megkínozni. Hangulatai, érzései szinte pillanatonként változnak. Amikor barátkozik, már gyűlöl, és legmélyebb megaláztatása pillanataiban is szereti ellenségét. A kisregényeket nem laboratóriumi csendben, hanem tragikus megaláztatások, kudarcok, betegség, csődök közepette alkotta meg az író, de ezeknek a hősöknek a XX. század emberének sorsát és gondolatait előlegezte. Ezért olyan aktuális Dosztojevszkij napjainkban is; nélküle egyszerűen nincs modern irodalom.
-
A szelistyei asszonyok
01 000 Ft„A Helység-Névtárban, következő két sor foglaltatik Szelistyéről: „Szelistye, Szeben megyében. szelistyei járás, 3750 lakos, 1964 ház, tsz. Nagy-Szeben, jb. helyben. Ötödfél-száz évvel előbb, Szilágyi Mihály ő nagyságának gubernátorsága idején még nem lehetett volna ennyit írni Szelistyéről. Akkor még nem volt annyi lakosa, se vasútja, se távíró drótja, se méhköpüje, se postakürtje. Hanem azért mindezekből a felsoroltakból egy sem az, ami hiányzott, valamint most se tudja még a „Helység-Névtár” a legbecsesebbet, a mije van. Volt pedig akkoriban a szebeni ispán, az öreg Dóczi Mihály, a Hunyady János egykori hű embere és várkapitánya, aki mint szebeni gróf is örökösen az ő szolgálatában szorgoskodék, katonákat gyűjtvén és küldözvén neki a környékről és a köröskörül fekvő saját birtokairól, hol szálas, csontos oláh legények termettek vala.”
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
