-
#jóéjtpuszi
01 800 FtJézus sosem gördeszkázott volna a kicsinyekkel. Vagy mégis? Istennek annyi dolga van, meghalni sem ér rá. Vagy mégis? És pont énértem? Jézus profilképet váltott: I stand with humanity. És bűnösökkel is barátkozik? Jelentkezzünk azonnal elvonókúrára. Vagy jobb, ha Istentől vagyunk részegek? Akarunk moldvai zenére táncolni a Szentháromsággal? Vagy kitekerni a kegyelmeket Isten kezéből, ahogy az ovis küzd a kismotorért? Lackfi János „jóéjtpuszijai” tűzzel, szenvedéllyel szólnak a hitről, és szédítő száguldásra invitálnak Isten kalandparkjában.
-
A bolygó zsidó önéletrajza I-II.
01 200 FtI. kötet: Első 1000 esztendőm, Krisztus megfeszíttetésétől az Első Keresztesháborúig
II. kötet: Második 1000 esztendőm, a Keresztesháborúktól a Világháborúig -
A fehér gárda – Színházi regény
0800 FtA fehér gárda egy családregény keretében a forradalom és a polgárháború viharos eseményeit idézi fel. A cselekmény színhelye a Város – azaz Kijev -, amely számtalanszor cserélt gazdát abban az időben. A három Turbin testvér – Alekszej, a katonaorvos, a bájos Jelena, az elvtelen Talberg báró felesége, és a kamasz Nyikolka, a hadapród – a krémszín függönyös, lakályos otthon menedékében próbálja kivárni, míg a vihar elvonul felette. Meggyőződéses monarchisták, hisznek az adott szó becsületében, kulturált polgári életük nyugalmát féltik az új rendtől. Az élet szertefoszlatja hamis illúzióikat: tanúi és szenvedő részesei lesznek a fehér gárda összeomlásának. A Turbin fivérek e viharos napokban találkoznak Irinával és Julijával, akikkel egy tisztult légkörben kezdhetnek majd új életet… – Színházi regény: a rendkívül szellemes, csípős történet a húszas évek színházi világába nyújt bepillantást.
-
-
-
A magyarországi humanizmus kora
02 400 FtÚgy érezzük szükséges munkánk keletkezésének körülményeit megjelölni. A magyarországi humanizmus koráról szóló monográfiát aligha tudnánk közreadni, ha a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete idestova öt éve fel nem szólít arra, hogy írjak egy monográfiát előtanulmányul a készülő egyetemi történelmi tankönyvhöz. Ez az előtanulmány, mely a magyar humanizmus egész történetét felölelte a XIV. sz. utolsó harmadától, tehát az előzmények idejétől a XVII. sz. első évtizedeinek záró mozzanatáig, körülbelül két év alatt el is készült, és 1952. dec. 31-én átadásra került. Mint az egyetemi magyar történelmi tankönyv ideiglenes próbapéldányaiból látható, a tankönyv írói fel is használták eredményeit, amennyire a történeti összképbe be lehetett illeszteni. Mivel az előtanulmánynak eredetileg népszerűsítő sorozatban kellett volna napvilágot látni, ezzel szemben a munka már első redakciójában is tudományos jellegű volt, a kézirat nem volt kiadható, a szerző pedig a kiadásra vonatkozó tárgyalások idejét arra használta, hogy a témáról indított viták egész során lehetőleg tisztázza a problematikus kérdéseket. E viták közül leglényegesebb az volt, mely a Magyar Tudományos Akadémia 1953. évi nagyhetének irodalomtörténeti referátumát alkotta. A viták során kiderült, hogy fontos tisztázandó kérdések vannak. Ezért a kéziratot újból munkába vettük, a gazdasági fejlődést, a társadalmi intézmények kibontakozását és az osztályharcot illetően kutatásokat folytattunk és újból visszamentünk a szövegek forrásaihoz. Ez a művelet több ponton, különösen Zsigmond, Vitéz János, majd Mátyás korára és a Jagelló-korra vonatkozóan olyan meglepő eredményekkel járt, az elengedhetetlenül közlendő anyag annyira felduzzadt, hogy most már két részre kellett osztani a kéziratot, a magyar humanizmus első korszakát (körülbelül 1526-ig) tárgyaló jelenlegi tanulmányra, és a magyar humanizmus második szakaszát tárgyaló műre, melynek elkészítése a legközelebbi évek feladata. S ez valahogy természetes is. Munkánknak erre az önálló első felére mind a mások tollából, mind a magunkéból sokkal több előtanulmány állott rendelkezésre, és kitűnően fel tudtuk használni az egyetemi magyar történelmi tankönyv első részének próbakötetét is. Ezenfelül a reformáció mintegy természetes határvonalat alkot humanizmusunk túlnyomóan latin első korszaka és túlnyomóan magyarrá vált második szakasza között. Viszont a magyar XVI. század gazdaságtörténete, osztályharcainak alakulása, sőt politikai története sincs kellőképpen felderítve. Így hát mindenképpen megokolt a munka két részre bontása.
-
A mezőelmélet a társadalomtudományban
01 200 FtKurt Lewin századunk egyik legnevesebb pszichológusa volt. Német származású, de a fasizmus uralomra jutása után az Egyesült Államokba emigrált, és legjelentősebb összefoglaló jellegű írásai már az amerikai környezetben születtek. A pszichológia történetében egyike azon kutatóknak, akik számos területen egészen új alapokra helyezték az addigi kutatásokat, és – néha vitatható, de mindig termékeny – elgondolásaikkal új perspektívákat nyitottak e tudományban. Alapvető elméleti megközelítésmódja, a dinamikus pszichológia azóta a legkülönbözőbb területeken vezetett régi jelenségek átértelmezésére és új összefüggések feltárására. Élete utolsó szakaszában Lewin érdeklődése a szűken vett pszichológiai problémákon túl társadalompszichológiai problémákra is kiterjedt. Egyik kezdeményezője volt a kiscsoportkutatásnak, s megállapításai (elsősorban a demokratikus és autoritárius légkörrel kapcsolatban) immár klasszikus érvényűek. Itt és más hasonló kutatásai során arra a részben ma is megoldatlan kérdésre keres választ, hogy hogyan, milyen közvetítéseken keresztül érvényesülnek az alapvető társadalmi determinációk az egyének, illetve kisebb csoportok életében. Válogatásunk Lewin életművének legjelentősebb darabjait tartalmazza, bemutatva csaknem minden problémát, amely életének egyik vagy másik szakaszában érdeklődése homlokterében állott.
-
-
A száműzetés és az ország
0600 FtCamus-nek nem kellenek „trükkök”, külsőségek: szembeszökően szerves és természetes minden eleme, nyelvi dísze a dísztelenség, a belső súly adta erő; torkot szorongatóan sűrű atmoszféráit a végső egyszerűségig tisztult szenvedély teremti, azok az erős kötelékek, amelyek az embert tájhoz és emberhez köthetik: a hazaszeretet furcsa, megindítóan letisztult, magasrendű képletei, bizonyságául annak, hogy a haza a születés és a gyerekkor színhelye. Mert Camus az afrikaiak nagy írója: belőle a modern ember életérzése, a kor, a belső magány, számkivetettség és a boldog Ország utáni vágy franciául is, magyarul is „afrikai nyelven” szól. Hat novella van ebben a kötetben: változatos módon, de valamennyi az emberi magány termékeny feloldásáért való szűntelen küzdelmet ábrázolja, az Ország keresését, ahol a magány úgy oldódik fel, hogy összeolvad a többi magánnyal.
-
A szelíd teremtés
0800 FtDosztojevszkij önmagát elsősorban regényírónak tekintette. Nagylélegzetű, sokkötetes regényeibe igyekezett belesűríteni mindazt, amit ellentmondásos koráról meglátott, amit az ember sorsáról és lehetőségeiről gondolt. Ám a nagy művekkel egyidőben kisebb terjedelmű írások is születtek. Bár kisregényei, elbeszélései – az érdekes tartalom mellett – belsőleg egységesek és szerkezetileg nagyon tiszták, az író életében kevesen figyelnek fel rájuk. Napjainkban a kutatók – és az olvasó is – gyakran vélekednek úgy, hogy éppen ezek Dosztojevszkij legtökéletesebb alkotásai. Kötetünkben négy kisregényt nyújtunk át az olvasónak, de a hősök mögött, a mélyben valahol, azonos hős, az „odúlakó” rejtőzik, akiről az író azt mondta, hogy „ez a legfontosabb ember az egész orosz világban”. Se nem jó, se nem rossz, elég okos ahhoz, hogy a környező világ ésszerűtlenségét felismerje, de ebből azt a következtetést vonja le, hogy neki is joga van aljasnak lenni, másokat megkínozni. Hangulatai, érzései szinte pillanatonként változnak. Amikor barátkozik, már gyűlöl, és legmélyebb megaláztatása pillanataiban is szereti ellenségét. A kisregényeket nem laboratóriumi csendben, hanem tragikus megaláztatások, kudarcok, betegség, csődök közepette alkotta meg az író, de ezeknek a hősöknek a XX. század emberének sorsát és gondolatait előlegezte. Ezért olyan aktuális Dosztojevszkij napjainkban is; nélküle egyszerűen nincs modern irodalom.
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Erdély Magyar Egyeteme
012 000 Ft1541 óta, amikor Budavár eleste után az erdélyi fejedelemség lett a magyar királyság történeti hivatásának örökösévé, Erdély történeti életének egyik leghatalmasabb erőtényezője a magyar iskola. Az önálló állami életre kényszerült Erdély másfélszázadon át központja volt a magyar szellemi életnek. Fejedelmei a régi nagy királyokra emlékeztető politikai művészettel kormányozták népüket két világhatalom törekvéseinek ütközőpontján s ebben a mozgalmas és viszontagságos időszakban is módot találtak a magyar művelődés fejlesztésére. Udvarukban lelt menedéket a Buda bukásával hontalanná vált renaissance-művészet és humanista-tudomány. Céltudatos művelődéspolitikájuk eredményeként Erdélyben virágzott fel a katolikus és protestáns iskola. Báthory István egyeteme, Bethlen Gábor főiskolája, a líceumok, kollégiumok, akadémiák és városi népiskolák hosszú sora megannyi erős vára lett a magyar szellemiségnek. Nevelőmunkájuk nyomán kelt életre és terebélyesedett ki az egyetemes magyar művelődést annyi új színnel és igaz értékkel gazdagító erdélyi szellemiség, az erdélyi magyarság nemzeti érzésének és erdélyi öntudatának éltető forrása. Ez az ízig-vérig magyar és mégis sajátosan erdélyi szellem nyilatkozott meg most száz év előtt az önálló állami léttel együtt elhanyatlott egyetemi gondolat újjáéledése s majd megvalósítása alkalmával. Ez jutott kifejezésre a tudományt oly kiváló egyéniségekkel és jelentős eredményekkel gyarapító Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem félszázados működésében is.
-
-
-
-
-
-
Kapudöngetők
01 000 Ft„A párizsi kommünnel (1871), A tőke megjelenésével (1867), az impresszionisták fellépésével (1870-es évek) merőben új folyamatok kezdődnek el. Ezek ugyan sokáig még nem változtatnak a fennálló renden: a kapitalizmus szilárdan áll, sőt új korszaka kezdődik az imperializmussal; a polgári filozófia sem szűnik meg, ekkor bontakoznak ki a pozitivista vagy a neokantiánus eszmék. Az akadémikus művészet pozícióit az impresszionisták fellépése nem töri meg, legalábbis az állami apparátus szemében. Mégis, a mélyben, a felszín látszólagos továbbfejlődése idején, évtizedről évtizedre egyre jelentősebb erők készülődnek.” Vadas József – Derkovits Gyula művére utaló – legújabb írása a magyar képzőművészet útját a társadalmi haladás, a progresszió szempontjából vázolja fel a XIX. század közepétől a Szocialista Képzőművész Csoport utolsó tevékenységéig, 1942-ig. Ez a kötet úttörő vállalkozás, mivel az időszak progresszív, társadalmi haladást sürgető művészetét nem monografikusan feldolgozva, hanem szelektáló-szintetikus módon tekinti át, és meggyőzően foglalja össze.
-
Kaszinózó táblabírák. (Korfestő történeti tréfák) 1-2.
03 600 FtElőszó: A gondatlan életet élt táblabírák derűs óráinak megörökítésével oltárt emelek szívemhez nőtt anyai nagyapám, Eitner József emlékének. Az ezeréves multú Sümeg belvárosában tanyázott nemesurak barátja, négyévtized év előtt vert örökös tanyát városunk lankás temetőjének családi sírboltjában. Porladozó testéből elszállt nemes lelke azóta újra összeölelkezett táblaíró kortársaival. A túlvilági élet örök birodalmában talán most is együtt álmodoznak a letűnt nagy idők emlékeiről. A Fehérkövek mögül feltányérozó nap fényverése rávilágjt Kisfaludy Sándor sírszobrára.
-
-
-
-