-
Rózsa Sándor
06 000 FtA Rózsa Sándor regényeket élete utolsó éveiben írta a nagy prózaíró. „Nem életrajzot írok, hanem mesét, nem egy rablót akarok glorifikálni, hanem egy mesehőst. nem a magánvagyon elleni bűntetteket, de a népdalok gavallérját mutatom be. Rózsa Sándor valóságos szimbólum.” Így vallott Móricz erről a három kötetesre tervezett regényről. Megmutatni a nép teremtő erőit, a lassú vizet, amelyben titáni erő rejtezkedik. Hiteles-e vagy nem a szegedi dialektus a regény szereplői ajkán, vitatható a kérdés volt, de nem volt vitatható, hogy a népi élet ábrázolása hiteles. A regényciklus harmadik részét már nem fejezhette be Móricz, a halál kiütötte kezéből a tollat. Pedig ő még sokat akart dolgozni ezen a munkán, amely így befejezetlenül is nagy alkotása a magyar regényirodalomnak. Népéposz, amely olyan időben született, amikor a fasizmus rettenete az egész népet elpusztulással fenyegette, s amikor a nemzet legjobbjai kétségbeesve kerestek kiutat. Ennek a kiútkeresésnek megrendítő és örökszép dokumentuma a Rózsa Sándor regény.
-
Sándor Erzsi
0900 FtEz a sorozat több feladat megoldását tűzte ki maga elé célként. Mindenekelőtt a múlt nagy jelentőségű magyar énekeseinek és hangszeres művészeinek akar emléket állítani, ébrentartani azokban az emlékezést, akik még hallották-látták előadóművészetünk nagyjait, s felidézni alakjukat és művészetüket azok előtt, akik már csak hírből, képekről és hanglemezekről ismerik őket. Az emlékezést szolgálja a kötetek komplex jellege is: a művészek életútját és művészetük értékelését egyaránt hangsúlyozó szövegrészt gazdag képanyag és hanglemezmelléklet teszi teljessé. Végül van a sorozatnak tanító célja is: a nagy énekesek és instrumentalisták művészetének elemző megvilágítása segítséget nyújthat a mai muzsikusoknak is.
-
-
Székely bánja
0800 Ft„…1938 tavaszán tizenhat fiatal erdélyi író fogott össze, hogy segítségemre legyen e munka első kiadásában, mely Kolozsváron jelent meg. Anyagát a harmincas évek eleje óta gyűjtöttem, amikor a… határon túl a falukutatók is járni kezdték az országot, anélkül hogy egymás munkájáról és terveiről tudtunk volna. A magyar gondolat és a magyar lelkiismeret egységének jelentkezését látom most ebben” – írja könyve 1943-as, harmadik kiadásának előszavában az akkor már ismert romániai magyar író, szociográfus és történész, aki bözödi magányából idős korára költőként is jelentkezett. Bözödi György (szül. 1913-ban) a rá jellemző józansággal és pontossággal fogalmazza meg könyve célját és feladatát: „Az erdélyi magyarság legnagyobb egységben élő csoportjának, a székelységnek helyzetét tártam fel összefoglalóan, nagy vonalakban megrajzolva és felmérve azokat az adottságokat, melyek alapján meg lehet keresni a jövőre nézve a szervezettebb gazdasági és szellemi élet módjait és lehetőségeit. Nem szorítkoztam kizárólag az akkori élet keresztmetszetszerű rajzára a kérdésekbe való mélyebb behatolás szükségessé tette az előzmények, a történelmi kialakulás vázolását. A múlt tévedései talán a jövő tanulságai lehetnek. (…) Elsősorban azokra az új kezdeményezésekre, gazdasági és szellemi összefogási próbálkozásokra szegeztem tekintetemet, amelyekre 1918 óta itt-ott vállalkoztak és amelyek kiemelkedő szigetként állanak kisebbségi életünk sivár tengerében. (…) Nagy bajaink gyökere, a gazdasági elmaradottság, a szegénység, a kivándorlás és szétszóródás, messzire visszanyúlik, és ezek mellé a kisebbségi sorssal járó újabb veszedelmek csatlakoztak. (…) Könyvem hiányos (…), de mindazt ismerteti, ami számottevő kísérlet történt ebből a pusztulásból való kivezetésre.”
-
-
Színről színre
01 500 FtA filmforgatókönyv sokféle lehet. Akadnak rendezők, akik állítólag úgyszólván forgatókönyv nélkül, legföljebb afféle alkalmi cédulák segítségével rögtönzik filmjüket. Mások szakkifejezésekkel, ábrákkal, száraz, lapos leírásokkal igazítják el magukat és munkatársaikat. Bizonyos filmekben a párbeszéd, a cselekmény olyan alárendelt szerepet játszik, s olyannyira a látvány dominál, hogy a mégoly élvezetesen megírt filmnovella is csak a film színtelen reprodukciójaként olvasható. Ingmar Bergman azok közé a rendezők közé tartozik, akiknek filmjeit a forgatókönyv felől is meg lehet közelíteni. Természetesen a film nála is merőben új minőség az irodalmi vázlathoz képest, a forgatókönyv vagy filmnovella viszont a maga irodalmi eszközeivel már-már irodalmi értékű előlegezését nyújtja a film bizonyos eleminek. Némi túlzással azt mondhatnánk, Bergman maga teremti meg azt az irodalmi alapanyagot, amit más filmrendezők sokszor íróktól kölcsönöznek. A film Strindbergje ő, aki amellett, hogy filmrendező a javából, ősének drámaírói tehetségéből is örökölt, és forgatókönyveinek közreadása nemcsak filmjei felelevenítéséhez szolgáltat fogódzót, hanem ezt a drámaírói tehetséget is érzékelteti. Bergman eddig elkészült harminchét filmjéből tizenkettőt mutat be kötetünk hol inkább drámaként, hol inkább novellaként olvasható irodalmi előzékkel. Soruk az 1956-ban készült A hetedik pecsét-tel kezdődik, és az 1977-ben bemutatott Kígyótojás-sal zárul. „Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre”, idézte annak idején Pál apostol korintusbeliekhez írt levelet a már könyv alakban is ismert Trilógia első darabjának címe: Tükör által homályosan. Az 1975-ben készült és később filmváltozatban is bemutatott tévéfilm-sorozat már „színről színre” láttatta hősnőjével és nézőivel, ami annak idején még csak tükör által homályosan látszott. Ha nem is evilágot és túlvilágot elválasztó bibliai idézet értelmében, e két filmcím s a velük megidézett két létélmény alkalmas útjelzőül kínálkozik Bergman pályáján. Bergman filmjei korunk polgári társadalmának mély válságát, ennek a válságnak az emberi lélekre, az emberi kapcsolatokra tett pusztító hatását tükrözik. Hőseit életüknek abban a határhelyzetében figyelhetjük meg, amelyben szembe találják magukat ennek a lélekpusztításnak addig lappangó követelményeivel. Bergmant, bár szokás őt egyszerűsítő tévedéssel filmrendező-filozófusnak tartani, mindig jobban érdekelték a következmények, mint az okok. Igaz, korábbi filmjeiben, így a Trilógia első két darabjában vagy A hetedik pecsét-ben korunk magára hagyott emberének kétségbeesését vallásos fogalomkörű és egzisztencialista felhangú világmagyarázattal okaira nézve is firtatta, de igazán hatásosat s maradandót azokkal a filmjeivel alkotott, amelyekben a szorongó, magányos, önpusztító embert ábrázolja páratlan pszichológiai érzékkel, és viselkedésének hátterében csak sejteti, nemegyszer mitizálva, elvontan, azokat a történelmi-társadalmi összefüggéseket, amelyeket hősei megtestesítenek. Ilyen mitikus, képes beszéd a biblikus címadás is. Karin még csak tükör által homályosan látta, hogy nincs Isten, hogy az embernek reménytelenül magára hagyatva kell megvívnia élettel-hallál, a sokáig sérthetetlennek látszó Jenny már színről színre találkozik szembe a földi élet poklával. A tókör-által-homályosan-látás tébolyba taszított, a színről-színre-látás kíméletlensége a felépülés esélyét is hordozza. Bergmann arra kínál lehetőséget, hogy hőseivel együtt átéljük a szembesítés határhelyzeteit, és művészete azt példázza, hogy a megszabadulás útja a gyötrelmesen őszinte szembesítésen át vezet.
-
Tiétek az életem
0600 FtMarlene Dietrich önéletrajzi írása a művésznőről rajzolt portrék között az egyetlen hiteles dokumentum – hű krónikája a hollywoodi filmcsillag és énekes világsztár eseménydús magánéletének és színészi pályájának; izgalmas háborús történetek sorozata, sajátos színpad, melynek szereplői híres pályatársak, művészek, politikusok. Barátai: Hemingway, Remarque, Noel Coward, Jean Gabin, Giacometti, Piaf, rendezői: von Sternberg, Orson Welles, zongorakísérője: Burt Bacharach mind szerették vagy szerelmesek voltak belé. „Azért határoztam el, hogy megírom e könyvet – mondja ő maga – ,hogy a saját személyem körüli félreértéseket tisztázzam, s hogy ezentúl ne találgassák, mi a valóság és mi hazugság. …Szeretném őszintén ábrázolni életem néhány epizódját.” A magyar közönség a Kék angyal, a Marokkó, a Sanghaj Express, A vád tanúja hősnőjét eddig csak a mozivászonról és néhány világsikert aratott számból („Hová tűnt a sok virág?”) ismerhette. Ebben a fényképekkel is illusztrált önéletrajzban végre „emberközelből ” csodálhatja régi bálványát.
-
-
Utazás Itáliában
02 400 FtGuido Piovene 1907-ben született Vincenzában. A milánói egyetem bölcsészkarán végezte tanulmányait. A filozófiai doktorátus után az újságírásnak szentelte magát. 1941-ben nagy hatású irodalmi művel jelentkezett, az Egy apácanövendék levelei című regénnyel, melyben a lélekábrázolás mestereként nyilatkozott meg. A további sikeres művek ellenére sem hagyott fel a publicisztikával, Európával és Amerika sok országában tett látogatásairól jelentékeny útikönyvekben számolt be. Piovenét azonban egy 1958-ban megjelent könyv avatta világhírű szerzővé. A mű: Utazás Itáliában, mely csak hazájában 15 kiadásban jelent meg, lenyűgöző elemzőkészséggel és érzékeny írói megjelenítőerővel tárja az olvasó elé Olaszország tájait, embereit, műkincseit; ismerteti és szeretteti meg – súlyos gondokról sem hallgatva – Itáliát.
-
Üvöltő szelek
0700 FtHarmincéves sem volt még Emily Brontë, amikor – egy esztendővel a halála előtt – megírta ezt a regényt, a világirodalom talán legkülönösebb szerelmi regényét. Valóság és látomás, természet és lélekelemzés, vadság és odaadás furcsa szövedéke a történet, egy magába forduló, romantikus írói lélek vallomása a szerelemről és a szenvedélyről. Elemzése kegyetlen mélységeket tár fel, és nyomasztó légkört teremt: titokzatosság, babonák homálya övezi szereplőinek jellemét, a romlás sötét erői csapnak össze és küzdenek meg egymással, míg végül a tragikus feszültséget ismét a szerelem, a fiatalok, az újabb nemzedék szerelme oldja fel.
-
-
-
Varjunemzetség
0800 FtKós Károly krónikának nevezi ezt a legkedvesebb, legjellemzőbb könyvét. „Nem regény, nem is történelem – írja. – Nem kitalálás, de nem is valóság. Csak néhány szál virág…” S feleségének ajánlja „ezeket a régifajta, sovány, köves földben termett, erdők alján, hegyek között, az örökké élő múlt porából született virágait Kalotaszegnek.”
-
Vigasztalások – Erkölcsi levelek
02 400 Ft„Az alvilág hátborzongató sok rémsége mind csak mese, nem rettenti a holtakat sem éjsötét, se rabbilincs, se tûzfolyam, sem Léthe vize, sem bírói szék… Költők játszi képzelődése mindez csupán, ők ojtották belénk hazug rémmesékkel a rettegést” – írta az i. sz. 1. században Seneca, a római államférfi, természettudós, filozófus és költő. Három Vigasztalás-a az ókori vigasztalás-irodalom legérettebb alkotása. Az egyik egy asszonyhoz szól, aki elvesztette fiát, a másik Seneca egy barátjához, aki testvérét siratja, a harmadikat pedig édesanyjához írta Seneca corsicai száműzetéséből. Az Erkölcsi levelek-ben, legnagyobb hatású és legjelentékenyebb alkotásában epikureizmussal színezett sztoikus erkölcsfilozófiájának summáját,eszmei végrendeletét írta meg élete utolsó éveiben. Kötetünk ötvenkilenc levelet, e gyűjtemény legjavát tartalmazza.
-
Volpone
0600 FtShakespeare ifjabb kortársa, Ben Jonson, a reneszánsz legjellegzetesebb és legsokoldalúbb alakjainak egyike. Korában kíváló költőnek, csípős nyelvű kritikusnak, mélyenszántó tudósnak tartották – ma elsősorban mint drámaíróra emlékezünk rá. Leghíresebb darabja a Volpone, a pénzéhség megszállottjainak pellengérre állítása, az egymás szemét kivájó hollók komédiája, és egyben az életszeretet himnusza. Mosca, az uzsorás Volpone agyafúrt szolgája, egyszerre vezeti orránál fogva tulajdon gazdáját és az uzsorás vagyonára áhítozó barátokat és barátnőket: a kacagtató, sikamlós, de mindig elgondolkoztató kalandok végeztével saját magának szerzi meg Volpone kincseit. Számosan tovább csiszolták ezt a darabot, lefaragva róla a tekervényes kitérőket, csattanósabbá téve a főcselekményt. A magyar változat Illyés Gyula munkája, aki Stefan Zweig és Jules Romains átdolgozásának felhasználásával alakított belőle csillogóan szellemes és ízes magyarságú komédiát.
-
Wilhelm von Humboldt válogatott írásai
02 400 FtA jegyzeteket összeállította és az utószót írta Telegdi Zsigmond
Honterus Antikvárium és Aukciós Ház
