-
A honfoglalás ténye és hadtörténeti értékelése
0Történettudományunk nemcsak elhanyagolta a nagyszabású honfoglalást, de el is torzította azt. A történészek menekülő kényszerhelyzet okaival magyarázták és főleg csak a Vereckei hágón „vonultatták” be Árpádék seregeit, és a több százezres létszámú köznépet szekerestül, jószágostul együtt. Hogy hány történész vállalkozott vereckei terepszemlére? – nem tudni, de azt igen, hogy a történelmi tényeket nem igazán tárták fel, hanem jobbára hamis mítoszokat gyártottak az íróasztaloknál, főleg olyan idegen le-írásokra támaszkodva, ahol a magyarságot, a magyar históriát elferdítve ábrázolták. Az Akadémia támogatta a tévtanok szerzőit, híveit, és nem szorgalmazott tudományos felülvizsgálatot, a független, szabadon dolgozó, más irányzatú magánkutatókat pedig figyelemre se méltatta.
-
-
-
A skythák
0A századfordulós magyar történettudomány kiváló képviselője volt Nagy Géza, akinek szkítákról szóló vékony könyve ma is antikváriumok keresett darabja. Az 1909-ben megjelent akadémiai székfoglaló értekezés szorosan kiegészíti a szerző korábbi tanulmányát, mely A szkithák nemzetisége címmel jelent meg 1895-ben. Nagy Géza munkája ahhoz a korabeli vitához szól hozzá, mely a szkíták iráni, avagy turáni, más szóval belső-ázsiai eredete körül zajlott. A szerző utóbbi mellett érvel az ókori források alapos nyelvészeti, kultúrtörténeti kritikája, néprajzi, vallás-, gazdaság- és társadalomtörténeti összehasonlító elemzések segítségével, természetesen érintve a magyar őstörténettel való kapcsolódásokat (pl. a szkíták lehetséges finnugor-szláv keverék etnikai összetételét).
-
-
Az Istenes Honfoglalók
0Annak ellenére, hogy az elmúlt ezer év alatt már igen lekopott róluk ez az elnevezés, az utóbbi évek alatt azonban megintcsak kialakult egy szervezett irányzat, mely a „pogányságot” ismét rájuk akarja illeszteni azért, hogy az ú. n.” nyugatbahelyezés”-sel járó magyarirtást indokolják. Ilyen „kárhozatra és pusztulásra szánt pogány népségről (mint ahogyan 1945-ben Páter Leibert, XII. Pius pápa szószólója nevezte az árpádi magyarságot) (1) – nem is érdemes történelmet írni és így ez az Árpád-ellenes irányzat Szent Istvánról indítja a magyarok történetét és mindent pogánynak és barbárnak nevez, ami előtte volt.
-
Életfogytiglan
0Kopácsi Sándornak, az 1956-os forradalmi Nemzetőrség helyettes parancsnokának, Budapest rendőrfőkapitányának önéletrajza végre magyar kiadásban is megjelenik.
A könyv eredetileg a Méray Tibor szerkesztette franciaországi Irodalmi Újság sorozatban jelent meg először. Ezt megelőzően már 1975-ben francia, azután egy sor más idegen nyelvű kiadás látott napvilágot. Ez év májusában az angol olvasóközönség is kézbevehette.
Igen jó sajtóvisszhangja volt.
Graham Greene ezt írta róla: Figyelemre méltó beszámoló Magyarország 1956-os szovjet lerohanásáról. Egy teljesen új képet kaptam a megszállás körülményeiről, az azt követő eseményekről és a benne szerepet játszó személyekről. -
-
Hamis szellemek, igazi csalók. Három évszázad szellemvadászata
0Miért kopogtatnak a szellemek? Lebeghet-e a vasvilla? Létezik-e Juh-asszony? Élnek-e a 20. században boszorkányok? Miért csak szász dialektussal üzen a túlvilágról VIII. Henrik angol király? Mi volt a húszas évek Európa hírű magyar szellemidéző mágusának – Lászlónak a trükkje?
A fentiekre és még számos más okkultista kérdésre ad választ a három német szerző könyve. Közülük Allan a hivatásos illuzionista, minden trükk tudója, a fő „szellemvadász”. A szerzők számos példával bizonyítják, hogy minden spiritiszta mutatvány csak az emberi hiszékenységen és babonás tudatlanságon alapulhat. a szerzők segítségével az olvasó képet kaphat a 20. század hirhedtté vált „szellemidézőiről”, és bebarangolhatja képzeletben az elmúlt évszázadok, a különböző korok embereinek babonabirodalmát is. -
-
Kis magyar címertan
0E könyv célja, hogy rövidesen és népszerűen bevezesse az olvasót a heraldikai alapismeretekbe. Szeretne olyan mű lenni, amely a grafikusok, tervezők, városaik számára címert kereső tanácsi vezetők és a címertan iránt érdeklődő olvasók igényeit elégíti ki. Megismertet egyrészt a heraldika szabályaival, másrészt a régi és új magyar címerek jellegzetességeivel.
-
Magyar politikai írások 1951-1976. 1.
0Előszó, amit szeretnénk, ha előszóként hatna.
Hölgyek! Urak! Bajtársak!
A bajtárs» megszólítást a szó jelentésének tudatában használjuk. Bár más nemzeteket sem kímélt meg sor-suk a bajoktól s ilyen válságos időkben összefogtak, még-is jóleső megállapítani nyelvünk gazdagsága bizonyítéka-ként, hogy míg mások ilyenkor a compagnonra vagy Kameradra szorulnak, mi nevén nevezhetjük a gyerme-ket: bajban társ bajtárs. Akár akarjuk, akár nem, társak vagyunk a népünk-nemzetünkre szakadt bajok fergetegében, s már többször összejöttünk, hogy keserves Golgotajárásunkból kivezető utat találjunk és Cyrenei Simonokat kereszthordozásunkban. -
Nemcsak illemtan…
0Kinek szól az illemtan? Kezdőknek és haladóknak, tehát fiataloknak, tizennégytől hatvanig. Hogy miért? Mert mindenki megtalálja benne a magáét és egy kicsit megtalálja benne magát is. A szerzők bizony tollhegyre tűzték ebben a könyvben egész mai életünket.
„Hogy némelyik milyen…!” – halljuk az utcán, villamoson, bevásárlás közben és szórakozóhelyeken. És sajnos nem ok nélkül suttogják, mondják, kiabálják ezt a szépnek éppen nem mondható „pesti” szólást.
Könyvünk nem csak azt mutatja meg, „hogy némelyik milyen…”, hanem azt is, milyennek kellene lennünk – s mindezt sok vidámsággal, humorral, meghökkentő és mulattató példák során. A kötetet Kaján Tibor rajzai illusztrálják. -